Csehország választ: visszatérhet Babiš?
Péntek délután kezdődik Csehországban a másfél napos parlamenti választás, amelyet a feszült nemzetközi figyelem mellett tartanak. Az alsóház összetételétől függ, hogy visszatérhet-e a hatalomba az EU- és NATO-szkeptikus volt kormányfő, Andrej Babiš.

Péntek délután kezdődik Csehországban a másfél napos parlamenti választás, amelyet a feszült nemzetközi figyelem mellett tartanak. Az alsóház összetételétől függ, hogy visszatérhet-e a hatalomba az EU- és NATO-szkeptikus volt kormányfő, Andrej Babiš.
A milliárdos politikus Orbán Viktor és Robert Fico szlovák kormányfő társaságában új „békepárti” és uniókritikus tömböt alakíthatna. Egyes kérdésekben a júniusban megválasztott lengyel államfő, Karol Nawrocki is csatlakozhatna hozzájuk, amivel a visegrádi együttműködés (V4) új lendületet kaphatna.
A cseh képviselőház 200 tagból áll, a mandátumokat arányos rendszerben, 14 területi listán osztják szét azok között a pártok között, amelyek elérik az 5 százalékos küszöböt. A koalícióknak ennél magasabb, 7 vagy 11 százalékos küszöböt kell teljesíteniük, ami miatt több bírósági eljárás is indult egyes szélsőséges pártok részvételével kapcsolatban. Az első eredmények közvetlenül a szombat esti urnazárás után várhatók.
Az alkotmány szerint a köztársasági elnök kéri fel a kormányalakításra legesélyesebb párt vezetőjét, ám Petr Pavel államfő jelezte: döntésénél figyelembe veszi a jelöltek EU- és NATO-párti elköteleződését is. Ez különösen fontos lehet, ha Andrej Babiš kerül pozícióba, mivel nála az üzleti érdekei (például az Agrofert holding) és a közéleti felelőssége közötti konfliktus is mérlegelési szempont. A közvélemény-kutatások szerint egyik párt sem szerezhet abszolút többséget, így bármely kormánytörekvésnek először bizalmi szavazáson kell bizonyítania parlamenti támogatottságát.
A kormányzó jobbközép Spolu (Együtt) koalíció vezető ereje Petr Fiala miniszterelnök Polgári Demokraták (ODS) pártja, amely az európai jobbközép mintájára erősen EU-párti és Ukrajna támogatását sürgeti.
A legnagyobb ellenzéki kihívó, Babiš ANO pártja ezzel szemben euroszkeptikus: ellenzi az uniós menekültkvótát, a közös klímapolitikát, és leállítaná az Ukrajnának küldött lőszerszállítmányokat.
A kampányban az ANO a megélhetési gondokra – energiaárakra, bérekre, adócsökkentésre – koncentrált. Programjukban olyan pontok is szerepelnek, mint a közmédia költségvetési függetlenségének korlátozása vagy az álhírek elleni programok megszüntetése, „cenzúrára” hivatkozva.
A Politico összesítése szerint az ANO 30, a Spolu 20 százalékon áll. Mivel egyikük sem közelíti meg az abszolút többséget, kulcsszerep jut a kisebb pártoknak:
Az EU- és NATO-ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SDP) akár 13 százalékot érhet el.
A liberális, Európa-párti Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 10–11 százalékra számíthat.
A Zöldek és a Kalózpárt közös listáját is 10 százalék körül mérik.
A szélsőjobboldali AUTO, valamint a kommunista dominanciájú Elég! (Stacilo) szövetség 7–7 százalék körül teljesíthet.
Ha a számok így alakulnak, Babiš az SDP, az AUTO és a Stacilo támogatásával elérheti a többséget. A Spolunak ugyanakkor a STAN és a Zöldek–Kalózok koalíciójával együtt is nehéz lenne kormányt alakítania.
A cseh gazdaság 2025-ben mérsékelten optimista képet mutat: a GDP-növekedés 2 százalék körül várható, az infláció pedig mindössze 1,8 százalék. A választók emlékezetében azonban élénken él a 2022-es energiaválság és a 15 százalékra ugrott infláció, ami komoly elégedetlenséget szült. Ez az ANO megélhetési kampányának kedvezhet.
Elemzők szerint Babiš hatalomra kerülése egyszerre jelentene kockázatot és pragmatikus kompromisszumot. Egy szélsőséges koalíció élén várható az autoriter módszerek erősödése, a migránsellenes politika, a kisebbségek jogainak szűkítése és a környezetvédelmi szabályok visszavágása – az AUTO például minden biciklisáv megszüntetését ígéri. Ugyanakkor Babiš üzleti érdekei miatt valószínűleg mérsékelné unióellenes retorikáját, hiszen cégei jelentős hasznot húznak az EU-s agrártámogatásokból és kohéziós alapokból.
A választás így nemcsak Csehország, hanem a régió jövőjére is nagy hatással lehet: eldőlhet, hogy az ország továbbra is az euroatlanti integráció erős híve marad-e, vagy Babiš visszatérésével Orbán és Fico oldalán egy új EU-szkeptikus tengely alakul ki Közép-Európában.