Zelenszkij Oroszországon és Belaruszon kívül bárhol hajlandó tárgyalni a békéről
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette, hogy Oroszországon és Belaruszon kívül bárhol kész tárgyalni a békéről – írta a Guardian. Ez jelentős változás korábbi nyilatkozataihoz képest: a nyár végén még azt mondta, hogy az orosz–ukrán béketárgyalásokat kizárólag semleges európai országban lehetne megtartani, és Törökországot nem tartotta jó választásnak, míg Magyarországról „nem egyszerű beszélni”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette, hogy Oroszországon és Belaruszon kívül bárhol kész tárgyalni a békéről – írta a Guardian. Ez jelentős változás korábbi nyilatkozataihoz képest: a nyár végén még azt mondta, hogy az orosz–ukrán béketárgyalásokat kizárólag semleges európai országban lehetne megtartani, és Törökországot nem tartotta jó választásnak, míg Magyarországról „nem egyszerű beszélni”.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: Ukrajna nem ad át területeket Oroszországnak, és nem hátrál meg. Egyben az európai országoktól további pénzügyi segítséget kért.
„Ezt ismét hangsúlyoztam minden európai vezetőnek. Mondtam nekik, hogy nem fogunk évtizedekig harcolni, de meg kell mutatniuk, hogy egy ideig képesek lesznek stabil pénzügyi támogatást nyújtani Ukrajnának” – mondta Zelenszkij.
Nyilatkozatát a múlt heti EU-csúcs után tette, amelyen nem sikerült megállapodni az orosz befagyasztott vagyonok Ukrajnának történő átadásáról. A tervezet szerint a pénzt nem koboznák el, hanem hitelként folyósítanák, amelyet csak akkor kellene visszafizetni, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet. A tárgyalásokon Bart De Wever belga miniszterelnök jogi aggályokat fogalmazott meg: szerinte „nem működik, hogy elveszik Putyin pénzét, de a kockázatokat ránk hárítják”.
Zelenszkij valószínűleg nem véletlenül időzítette a bejelentését, hiszen De Wever kedden találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral, és a befagyasztott orosz vagyon kérdése várhatóan napirendre kerül.
Az ukrán elnök Donald Trumpnak is üzent, azt kérve tőle, hogy az e heti találkozóján gyakoroljon nagyobb nyomást Hszi Csin-pingre, hogy Kína mérsékelje Oroszország támogatását.
„Úgy gondolom, ez lehet Trump egyik legerőteljesebb lépése, különösen ha ezt a döntő szankciót követő lépés után Kína hajlandó lesz csökkenteni az Oroszországból származó importot” – mondta Zelenszkij.
Donald Trump október 16-án jelentette be, hogy heteken belül Budapesten találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a háború lezárásáról tárgyaljanak. Ennek előkészítéseként az amerikai és az orosz külügyminiszter is egyeztetett volna, de a Fehér Ház kedden a Telexnek és más vezető hírügynökségeknek megerősítette: a találkozót végül lemondták. A döntés Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter múlt heti telefonbeszélgetése után született.
Trump október 21-én azt mondta, „nem akar egy felesleges találkozót” Putyinnal, és csak akkor ülne le vele, ha biztos lehetne abban, hogy a tárgyalás végén valódi megállapodás születik. Az Egyesült Államok ezután új szankciókat is bejelentett, amelyek Oroszország két legnagyobb olajvállalatát, a Lukoilt és a Rosznyeftyet érintik.
A béketárgyalás körüli bizonytalanságot Orbán Viktor is kommentálta, amikor hétfőn a Vatikánban járt. A magyar miniszterelnök újságírói kérdésre a budapesti békecsúcsról azt mondta:
„Ami késik, az jön.”
Mindez arra utalhat, hogy Budapest továbbra is kész helyszínt adni egy esetleges Putyin–Trump-találkozónak, bár az esemény időpontja és helyszíne továbbra is kérdéses. Időközben Szerbia is jelezte, hogy szívesen vendégül látná a két vezetőt Belgrádban.
