Direkt sérti meg az EP szerint a magyar kormány az unió alapértékeit

Ismét szigorúan összevonta a szemöldökét az Európai Parlament, amiatt, hogy a magyar kormány továbbra is szándékosan megsérti az unió alapértékeit, ugyanakkor mindez semmiféle jogi következménnyel nem jár az országra nézve, mivel ehhez egységes fellépésre lenne szükség a tagállamok részéről. 

Az Európai Parlament kedden nagy többséggel,  415 igen, 193 nem és 28 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarországgal szemben korábban megindított 7-es cikk szerinti eljárás második időközi jelentését, melyben a testület elítélte a magyar kormány „szándékos és rendszeres erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására.

A magyar képviselők közül csak a DK-ból szavaztak igennel. A Fideszből és a Mi Hazánkból nemet nyomtak. A Tisza Pártból és a KDNP-ből nem regisztráltak szavazatot, vagyis gyakorlatilag ők tartózkodtak a szavazástól. 

Az Unió a 7-es cikkely szerinti eljárást abban az esetben alkalmazza, ha egy tagállamban veszélybe kerülnek az EU olyan alapértékei, mint például a jogállamiság, a demokrácia vagy éppen az alapvető jogok; az eljárást ezidáig csak hazánk és Lengyelországgal szemben alkalmazták, ez utóbbi esetében pedig a Tusk-kormány hivatalba lépése után meg is szüntették azt. 

A most elfogadott dokumentum ugyan nem jár közvetlen jogi következményekkel, mégis erős politikai üzenettel bír, ugyanis az EP szerint a magyarországi jogállamisági helyzet az eljárás 2018-as megindítása óta tovább romlott, de a Tanács tétlensége is hozzájárult ahhoz, hogy a folyamat lényegében évek óta egy helyben topog. A parlament ugyanakkor arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy a Magyarországnak járó összes forrást fagyasszák be. 

A most elfogadott jelentés arra a következtetésre jut, hogy az elmúlt években tovább súlyosbodtak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok sérülésével kapcsolatos kockázatok. A dokumentum szerint Magyarország „hibrid választási autokráciává” vált, és a magyar kormány „szándékos és rendszeres erőfeszítéseket” tesz az európai alapértékek aláásására. 

A jelentés hosszan sorolta azokat az ügyeket, melyek esetében alapvetően sérülnek az unió fundamentális értékei.

Ezek többek között érintik az igazságszolgáltatás, a bírói függetlenség, és az akadémiai szabadság ügyét, de a jelentésben hangsúlyosan szerepelnek a korrupcióval, a Pride alkotmányos betiltásával, valamint az állami hirdetések leosztásával kapcsolatos aggályok is. 

A jelentés megállapítja, hogy a kormány rendszeresen használja vétójogát a Tanácsban befolyásgyakorlásként, valamint azt, hogy a joghézagok kihasználása lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy megkerülje a források részleges befagyasztását. 

Mindössze egyetlen módosító indítvány kapott többséget a szavazásnál. Ezt az eredeti javaslat jelentéstevője, Tineke Strik tette, a végleges jelentés ezzel pedig  „aggodalommal emlékeztet arra, hogy Magyarországon a 2026-os választásokra készülve egyre gyakrabban használnak fel mesterséges intelligenciával” készített, de ezt nem jelölő politikai tartalmakat.

Gál Kinga, a Fidesz–KDNP delegációjának elnöke a jelentéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a lemez a régi: hazugságok és kettős mérce a javából”.

Molnár Csaba DK-s képviselő pedig arról posztolt a Facebookra,  hogy „a magyar pártok közül csak mi DK-sok szavaztunk igennel, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk EP-képviselői nem szavazták meg az előterjesztést. Megint összeállt a Fidesz-Tisza-Mi Hazánk fura koalíciója Orbán védelmében.” 

Az EP mostani lépése önmagában nem bír semmiféle jogi relevanciával, csupán jelzi, hogy az uniós törvényhozás nem tekinti lezártnak a magyar ügyet, és sürgeti a továbblépést. Ehhez azonban a tagállamok részéről egy egyhangú fellépésre lenne szükség, és amíg az nincs meg, addig az ország szavazati jogának esetleges az elvétele is puszta fenyegetés csupán.