Politico: uniós jogi trükk készül a magyar vétó ellen a befagyasztott orosz vagyonok ügyében

Az Európai Bizottság jogi megoldást keres arra, hogyan adhatna Ukrajnának 140 milliárd eurós jóvátételi hitelt a befagyasztott orosz vagyonból úgy, hogy a magyar kormány és esetleges vétói ne akadályozhassák meg a szankciók meghosszabbítását, a terv azonban komoly politikai és jogi kockázatokat rejt, és Belgium aggályait sem biztos, hogy eloszlatja.

A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az unió az alapszerződés ún. „súlyos nehézségek” esetére kidolgozott cikkelyéhez nyúljon. Ez lehetővé tenné, hogy a szankciók meghosszabbításáról ne egyhangúan, hanem minősített többséggel döntsenek, vagyis a magyar kormány ne tudja megakadályozni a folyamatot.

A cél, hogy az Ukrajnának szánt hitel mögött fedezetként használt, Brüsszelben befagyasztott orosz vagyon biztonságban maradjon, és Magyarország (vagy akár Szlovákia) ne használhassa fel a vétójogát. A Politico által idézett jogi érvelés szerint a régi, egyhangú szankció-megújítási rendszer „gazdasági káoszt” okozna az EU-ban, ha egyetlen tagállam megakadályozhatná a hosszabbítást. A cikk kiemeli: a Bizottság szerint „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében” elegendő lehet a minősített többség is.

A magyar kormány régóta kritizálja, hogy szerinte a szankciós döntések során megkerülik az egyhangú döntéshozatalt, és időnként kreatív jogi értelmezésekhez nyúlnak. Már 2024 végén is „behúzta a kéziféket”, amikor nem járult hozzá a szankciók automatikus hosszabbításához, végül 2025 elején engedte tovább a folyamatot.

Orbán Viktor korábban egyértelműen állást foglalt a témában:  „soha nem fogunk más pénzéhez nyúlni”, és „semmiképpen” nem venne részt ilyen alkuban. Tuzson Bence igazságügyi miniszter ezt hivatalos álláspontként is megerősítette: „Magyarország ilyen pénzügyi akcióban nem kíván részt venni, és nem járul hozzá, hogy az EU nevében és keretében ilyen döntés szülessen.”

A konfliktus másik főszereplője Belgium. A befagyasztott orosz vagyon nagy része egy belgiumi intézménynél található, ezért Bart De Wever kormányfő attól tart, ha a szankciókat valamilyen okból nem hosszabbítják meg, Belgium egyedül volna felelős a vagyont visszafizetni Oroszországnak.

A Politico ezt így foglalja össze: Belgium „on the hook” maradna, ha a pénzeket Ukrajnának kölcsönadják, de a szankciók visszavonása miatt vissza kellene szolgáltatni a vagyont. Ez a fenyegetés az oka annak, hogy a legutóbbi EU-csúcson még úgy sem sikerült megállapodni, hogy Orbán Viktor március óta minden ukrán ügyből kihagyták a végkövetkeztetésekből.

Az uniós jogi „kiskapuhoz” korábban is nyúltak már, főleg a 2020-as évektől kezdődően, a COVID-válság óta mintegy tucatnyi alkalommal került elő. Ez azonban mindig kockázatos precedenst teremt, hiszen az egyhangúság az egyik alapszabály az EU-ban, annak felülírása politikai konfliktusokat generál. Egy másik korábbi vitában egy 150 milliárd eurós védelmi konstrukciót szavaztak meg így, amit csak Magyarország nem támogatott. Később Budapest 16,2 milliárd euróra jelentkezett be a keretből.

Ursula von der Leyen hétfőn azt írta X-en: „We have made good progress, and we plan to table our legal proposals this week.” A Bizottság tervei szerint szerdán teszik le a konkrét jogszabályi javaslatokat.

A Politico szerint viszont az idő sürget, Ukrajna államháztartása áprilisra „sínre futhat”, ha nem jut hozzá új forrásokhoz, és akkor a háborús költségeket az EU-tagállamok adófizetői viselnék, miközben az orosz vagyon érintetlen marad.

Kép forrása: Euronews