Több ezer halálos áldozata van már az iráni tüntetéseknek

A tragikus gazdasági helyzet által kiváltott zavargások legalább három éve a legnagyobb belső kihívást jelentik az iráni rezsim számára, folyamatosan kiújuló politikai válságot eredményezve. Az aktuális tüntetéshullám ráadásul egy olyan időszakban következett be, amikor az izraeli és amerikai támadások után tavaly eleve hatalmas nyomás helyeződött a perzsa államra.

Egy iráni tisztviselő kedden kijelentette, hogy a tüntetések során körülbelül 2000 ember halt meg, ezzel a hatóságok először ismerték el a több mint két hete tartó országos zavargások halálos áldozatainak jelentős számát. A tisztviselő a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy az általa „terroristáknak” nevezett személyek állnak mind a tüntetők, mind a biztonsági személyzet halálesetei mögött.

Hétfő este Donald Trump bejelentette, hogy 25 százalékos importvámot vet ki az Iránnal – amely jelentős olajexportőr – üzleti kapcsolatban álló országok termékeire. Trump azt is elmondta, hogy további katonai akciók is szerepelnek a lehetőségek között, amelyeket már fontolgat a tüntetőkkel szembeni kemény fellépés miatt. Teherán még nem reagált a vámbejelentésre, de Kína már bírálta az amerikaiakat. Irán az olajának nagy részét Kínába exportálja, de Törökország, Irak, az Egyesült Arab Emírségek és India is a fontosabb kereskedelmi partnerei közé tartozik.

Abbász Aragcsii iráni külügyminiszter hétfőn az Al Jazeera televíziónak elmondta, hogy a tüntetések alatt folyamatosan kapcsolatban állt Steve Witkoff amerikai különmegbízottal, és hogy Teherán tanulmányozza a Washington által javasolt ötleteket. Az iráni hatóságok nem túl meglepő módon az Egyesült Államokat és Izraelt vádolják a zavargások szításával.

Sorra behívták az iráni nagyköveteket

Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország mindannyian behívták iráni nagyköveteiket, hogy tiltakozzanak a megtorlás ellen. „Az iráni rezsim saját népe ellen elkövetett brutális cselekményei sokkolóak” - írta a német külügyminisztérium az X közösségi média platformon. Friedrich Merz német kancellár úgy véli, hogy a teheráni kormány bukni fog.

„Feltételezem, hogy most ennek a rezsimnek az utolsó napjait és heteit éljük”

– mondta Merz, hozzátéve, hogy ha erőszakkal kell fenntartania a hatalmát az iráni kormánynak, „akkor az gyakorlatilag véget ért”. Aragcsi visszautasította Merz kritikáját, kettős mércével vádolva Berlint, és azt mondta, hogy „minden hiteleségét elvesztette” a német kormány.

Donald Trump kedden pedig azzal tromfolt rá egyébként is erős kijelentéseire, hogy kitartásra ösztönözte tüntetőket, mert az amerikai segítség nem marad el.

Moszkva szerint Washington új katonai csapásokkal való fenyegetése „kategorikusan elfogadhatatlan”. „Azok, akik külső ihletésű zavargásokat akarnak ürügyként felhasználni a 2025 júniusában Irán ellen elkövetett agresszió megismétlésére, tisztában kell, hogy legyenek az ilyen cselekmények katasztrofális következményeivel a közel-keleti helyzetre és a globális nemzetközi biztonságra nézve” – áll az orosz külügyminisztérium keddi közleményében.

A tiltakozások ellenére, amelyek a gazdasági problémák mértéke és az évek óta tartó külső nyomás miatt a hatóságok számára különösen érzékeny pillanatban érkeznek, egyelőre nincs jele annak, hogy az iráni elitben olyan törés következne be, amely véget vethetne az 1979-es iszlám forradalom óta hatalmon lévő papi rendszernek.