Hetedik napja bombázzák Iránt, Ukrajna is beszáll a drónháborúba

A hetedik napjába lépett az Irán elleni amerikai–izraeli háború, miközben a támadások egyre több országot érintenek a Közel-Keleten. Teheránt továbbra is légicsapások érik, Irán pedig rakétákkal és drónokkal válaszol a térségben. A konfliktusba közben Ukrajna is bekapcsolódik: Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy országa segít az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek az iráni drónok elleni védekezésben.

Az amerikai hadsereg közlése szerint az elmúlt 72 órában közel 200 célpontot értek csapások, köztük rakétaindítókat és haditengerészeti eszközöket. Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a hadjárat során az iráni légvédelmi rendszer nagy részét megsemmisítették.

Eközben az iráni állami média szerint a támadásokban már több mint ezer ember halt meg az országban. A fővárosban, Teheránban továbbra is robbanásokat jelentenek, Izrael pedig péntek hajnalban újabb csapásokat indított a rezsimhez köthető infrastruktúra ellen.

A konfliktus egyik legfontosabb politikai következménye, hogy a háború első napján egy amerikai–izraeli csapásban meghalt Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei. Az utódlás kérdése formálisan még nem zárult le, de több iráni ellenzéki médium már tényként kezeli, hogy fia, Modzstaba Hámenei az új legfőbb vezető, illetve a Szakértők Gyűlése – az a vallási testület, amelynek feladata Irán legfőbb vezetőjének megválasztása és felügyelete – több forrás szerint is őt választotta meg, a hivatalos bejelentés azonban egyelőre még várat magára.

Irán közben rakéta- és dróntámadásokkal válaszol a térség több pontján. Támadások érték Izraelt, valamint amerikai bázisokat és több Perzsa-öböl menti országot is. Katarban dróntámadás érte az al-Udeid légibázist, Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben pedig több rakétát és drónt fogott el a légvédelem.

A feszültség közben tovább nőtt, és Teherán egy esetleges amerikai szárazföldi invázió lehetőségét helyezte kilátásba. Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára arról beszélt, hogy az iráni erők „készen állnak és várják” egy ilyen lépést. Szerinte egy amerikai szárazföldi hadművelet súlyos következményekkel járna, és az iráni hadsereg amerikai katonák ezreit ejtheti foglyul vagy ölheti meg.

Az iráni állami média arról is beszámolt, hogy Teherán csapásokat mért az Irak és Irán határvidékén működő kurd fegyveres csoportokra, amelyeket „szakadár erőknek” nevez. A jelentések szerint ezek a hegyvidéki területeken működő csoportok régóta konfliktusban állnak az iráni vezetéssel, miközben amerikai tisztviselők korábban kapcsolatba léptek velük, ami tovább növeli a feszültséget a térségben. Az iráni kurd szervezetek évtizedek óta nagyobb autonómiát és politikai jogokat követelnek, és időről időre fegyveres felkeléseket is indítanak Teherán ellen.

A harcok Irakot és Libanont is érintik. Bagdad közelében egy amerikai eszközöket is használó katonai bázist célzó drónt lőttek le, miközben Izrael Libanonban is légicsapásokat hajt végre.

Új fejlemény, hogy Ukrajna is szerepet vállalhat az iráni drónok elleni védekezésben. Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy az Egyesült Államok kérésére az ukrán hadsereg szakemberekkel és felszereléssel segíti a védekezést. Ukrajna az orosz invázió óta jelentős tapasztalatot szerzett az iráni Shahed típusú drónok elhárításában, amelyeket Oroszország nagy számban vetett be az ukrán városok és infrastruktúra ellen.

A háború gazdasági hatásai is gyorsan megjelentek. Egy amerikai kutatóintézet becslése szerint az első száz órában a hadművelet költsége már elérte a 3,7 milliárd dollárt, miközben az olajárak emelkedni kezdtek, és a pénzpiacok is érzékenyen reagáltak a konfliktus eszkalációjára.

Címlapkép: Pásztorfiú egy fel nem robbant iráni rakéta mellett Kelet-Szíriában.(Forrás: Facebook)