A választások előtt 9,6 milliárd forint magyar közpénzt osztott szét Erdélyben a Pro Economica

Szállodák, wellnessközpontok, mezőgazdasági beruházások és vállalkozásfejlesztési projektek kaptak támogatást a magyar kormány által finanszírozott Pro Economica Alapítványon keresztül. A rendszer működését évek óta bírálják az átláthatóság hiánya és a politikai kapcsolatokkal rendelkező kedvezményezettek miatt.

A magyar állam az elmúlt években százmilliárd forintos nagyságrendű támogatást juttatott Erdélybe a Pro Economica Alapítványon keresztül. A Transtelex cikke szerint a konstrukció az egyik legfontosabb eszközévé vált a határon túli gazdaságfejlesztési programoknak. A lap összgyűjtötte, hogy az erdélyiek szerint is politikai szálak befolyásolták a fejlesztési döntéseket, illetve ezzel belenyúltak a helyi versenybe.

Az alapítvány működésének ellenőrzését  a Tisza-kormány is kilátásba helyezte, ennek elébe menve Pro Economica Alapítvány maga tette térképre a támogatott projekteket. A támogatási rendszerben elsősorban turisztikai, mezőgazdasági és vállalkozásfejlesztési beruházások részesültek forrásban. A programból luxus- és wellnesshotelek, panziók, szabadidős központok, élelmiszeripari üzemek, tejfeldolgozók és különféle vállalkozásfejlesztési projektek kaptak támogatást. Egyes szállodaberuházásokra 700 millió és 1,4 milliárd forint közötti összegeket ítéltek meg.

A közpénz elköltését korábbról azért is érheti kritika, hogy még a 2019-ben támogatott székelyföldi szállodaprojektek közül több még évekkel a tervezett átadás után sem készült el. A Magyar Hang tavalyi helyszíni riportja szerint több beruházás félkész állapotban maradt, míg más esetekben az épületek elkészültek, de nem fogadnak vendégeket.

A támogatások elbírálását formálisan nem a magyar kormány, hanem a Romániában bejegyzett Pro Economica Alapítvány végezte, ugyanakkor a döntéshozatal módjából kiderül, érdemben a magyar állami szereplők befolyásolták, ki kaphat pénzt. mint a cikk idézi Kozma Mónikát, az alapítvány vezetőjét:

Minden egyes pályázat esetében minimum egy magyarországi és egy romániai szakértő vett részt a folyamatban, a végső pontozási eredményt tartalmazó előterjesztésről viszont a magyar kormány által összeállított Irányító Testület döntött. Utóbbi a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Agrárminisztérium, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium delegáltjaiból állt – közölte.

Az is nehezíti a közpénzek ellenőrzésének útját, hogy a magyar állami szervek az alapítványra, az alapítvány pedig romániai jogállására hivatkozhat az elszámoltathatósági kérdésekben.

A pályázati rendszerrel kapcsolatban korábban több kifogás is felmerült. Egyes programoknál rendkívül rövid regisztrációs időszakot biztosítottak a jelentkezőknek, ami szerintük a bennfentes információkkal rendelkező pályázókat hozhatta előnybe. A szállodaépítési programoknál pedig olyan pályázatok is nyerhettek támogatást, amelyek mögött nem állt igazolt önrész vagy részletes megvalósíthatósági tanulmány.

A Pro Economica működését övező politikai viták középpontjában az RMDSZ és a magyar kormány kapcsolata áll. A támogatott projektek között szerepeltek például RMDSZ-közeli üzletemberek érdekeltségei, valamint olyan vállalkozások, amelyek tulajdonosai korábban politikai kampányok támogatói voltak.

A rendszert Lukács Csaba, a Magyar Hang újságírója úgy foglalta össze korábban, hogy a Bethlen Gábor Alapnál jóval nagyobb összegek kerültek a Pro Economica kezelésébe magyar állami támogatásból, miközben a pénzek felhasználásának ellenőrzése nehezebbé vált, mert azt egy romániai alapítvány költötte el. Állítása szerint a konstrukció lényegében egy olyan csatornát hozott létre, amelyen keresztül a magyar állam jelentős forrásokat juttathat Erdélybe úgy, hogy azok felhasználása csak korlátozottan követhető nyomon.