Magyar Péter: Na, ez nem volt unalmas ülés

Magyar Péter első miniszterelnöki uniós csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón kitért többek között az uniós források visszaszerzésére, a hetes cikkely szerinti eljárás lezárására, és Sulyok Tamásra is.

Első alkalommal vett részt Magyar Péter miniszterelnökként az Európai Tanács brüsszeli ülésén, ahol az állam- és kormányfők többek között Ukrajna támogatásáról, az uniós bővítésről, az európai védelem fejlesztéséről, gazdasági kihívásokról és a következő, 2028–2034-es uniós költségvetésről tárgyaltak.

A kormányfő a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy Magyarország célja a kompromisszumkeresés az uniós partnerekkel, miközben következetesen képviseli saját érdekeit. Úgy fogalmazott, „lehet úgy nemzeti érdeket képviselni”, hogy közben az ország egyetlen euró támogatást sem veszítsen el.

Hárommilliárd euró visszaszerzéséért küzd a kormány

Magyar Péter közölte, hogy a következő hétéves uniós költségvetési tárgyalások egyik legfontosabb célja az Orbán-kormány idején elveszített mintegy hárommilliárd eurónyi uniós forrás visszaszerzése. Emellett arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság jóváhagyásra javasolta Magyarország módosított helyreállítási tervét. Ha ezt a pénzügyminiszterek is elfogadják, az ország hozzáférhet a helyreállítási alap azon részéhez, amelyhez a korábbi kormány által teljesített feltételek alapján még jogosultsága maradt.

A hetes cikkes eljárás lezárását kezdeményezik

A miniszterelnök a csúcs előtt tárgyalt az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával. A megbeszélés egyik fő témája a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás volt.

Magyar Péter szerint az új kormány által benyújtott korrupcióellenes intézkedések elegendő alapot teremthetnek az eljárás lezárására. Elmondása szerint a kezdeményezést már a következő héten benyújtják, és kedvező esetben ősszel megszűnhet az eljárás. Szóba került az Európai Parlament pere is, amely az Európai Bizottság korábbi döntését támadja a magyar igazságügyi reform elfogadásával kapcsolatban. Magyar szerint egy kedvezőtlen ítélet jelentős károkat okozhatna Magyarországnak.

Több kétoldalú egyeztetés is zajlott szomszédjainkkal

A csúcstalálkozó során Magyar Péter több európai vezetővel is külön tárgyalt. A horvát miniszterelnökkel a két ország kapcsolatainak újraindításáról egyeztetett, amelyek az Orbán-kormányok alatt ellaposodtam. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a magyar érdekeket, és az ország energiabiztonságát tartja elsődlegesnek, és a Mol pozícióját sértő megállapodást nem támogatnak.

Robert Ficóval a Beneš-dekrétumok ügyében állapodtak meg arról, hogy a konfliktusok helyett megoldást kell keresni. A visegrádi országok vezetőivel folytatott megbeszéléseken szóba került a Budapest–Varsó gyorsvasút terve, valamint a régió versenyképességének erősítése is.

Christian Stocker osztrák kancellárral az Ausztriából Magyarországra került azbeszttartalmú kövek ügyét vitatták meg, a miniszterelnök sérelmezte, hogy még nem történt meg a szennyezett építőanyag elszállítása.

Ukrajna kérdése

Magyar Péter szerint hosszú egyeztetések eredményeként sikerült változtatni az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló zárónyilatkozaton. Elmondása szerint kikerült a dokumentumból az a megfogalmazás, amely a megnyitott első tárgyalási fejezet után a fennmaradó fejezetek mielőbbi megnyitását is előirányozta. Emellett a végleges szöveg nem tartalmaz konkrét céldátumot Ukrajna uniós csatlakozására.

A miniszterelnök úgy vélte, hogy a most elfogadott szöveg közel áll azokhoz az álláspontokhoz, amelyeket Magyarország korábban is képviselt, miszerint egy érdemalapú csatlakozást kell támogatni. A csúcstalálkozón röviden Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett. Megismételte igényét egy beregszászi találkozóra, hozzátéve, hogy a kétoldalú egyeztetés helyszínéről egyelőre nem született megállapodás.

„Na, ez nem volt unalmas”

Magyar Péter részt vett azon a külön tanácskozáson is, amelyen a kohéziós politika és a szigorúbb migrációs szabályozás mellett kiálló tagállamok vezetői vettek részt. A megbeszélésen 19 ország támogatta az Európai Unión kívüli visszaküldési központok létrehozását az illegális bevándorlók számára. A miniszterelnök elmondása szerint több vezető is túlzónak nevezte azt a napi egymillió eurós bírságot, amelyet Magyarországra szabtak ki korábbi menekültügyi intézkedései miatt. A nemrég EP-ben megszavazott visszaküldési rendelet kapcsán nézeteltérés alakult ki az ülésen beszámolója szerint, itt valószínűleg az olasz miniszterelnök Giorgia Meloni és a spanyol Pedro Sánchez között kialakult szóváltásra utalt.

Sulyok Tamás is szóba került

A brüsszeli események mellett ismét szóba került Sulyok Tamás, mégpedig a köztársasági elnököt az Alkotmánybíróság döntésével összefüggésben. „Sulyok Tamás bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni”— reagált Magyar Péter arra, hogy az Alkotmánybíróság levette napirendjéről a köztársasági elnök beadványát.

A miniszterelnök szerint Sulyok Tamás olyan kérdésben fordult korábbi munkahelyéhez, amelynek elbírálására az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. A miniszterelnök szerint az államfő politikailag súlyos vereséget szenvedett, ezért továbbra is úgy véli, hogy le kellene mondania tisztségéről. 

Fotó: Youtube/Magyar Péter Hivatalos