Magyarország költi az egyik legkevesebbet az EU-ban szociális ellátásokra

2025-ben Magyarország a GDP alig 16,7 százalékát költötte szociális ellátásokra és nyugdíjakra, miközben az uniós átlag a bruttó hazai termék 27,5 százaléka volt. Arányaiban ez a harmadik legkisebb arányú ráfordítás a tagállamok között.

A legkevesebbet a GDP 11,2 százalékával Írország és Málta (13,8 százalék) költötte erre a célra. Mindkét ország az angolszász megközelítést alkalmazza a nyugdíjellátásban, vagyis nagyobb szerepet hagyva az önkéntes, vállalati ellátásoknak. Emiatt az állami nyugdíjkiadások súlya a teljes ellátáson belül kisebb, mint a német társadalombiztosítási rendszert követő tagállamoké (pl. Magyarországé), ahol a nyugellátások közel száz százaléka származik az állami pillérből – derült ki az Eurostat felméréséből, amit a Népszabadság közölt.

Az éllovas ezen a listán Ausztria, ahol a GDP 32,4 százaléka ment tavaly szociális és nyugdíjellátásokra, őt követi Finnország (32,2 százalék) és Franciaország (32,1 százalék). 

A magas jóléti kiadások persze csapdát is jelenthetnek, erre számos nyugat-európai példát lehet találni. Az elmúlt hetek franciaországi tüntetései részben arról szólnak, hogy a társadalom tisztában van azzal, hogy a francia állam szociális kiadásai fenntarthatatlanok, miközben már most megélhetési válság sújtja a társadalmuk szegényebb részét.

Az Eurostat számításai szerint 2025-ben az Európai Unióban a szociális védelemre fordított kiadások 5183 milliárd euróra rúgtak, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. 2025-ben az euróban kifejezett szociális védelmi ellátásokra fordított kiadások az összes uniós országban nőttek. Magyarországon egy év alatt 6,6 százalékkal nőttek a kiadások, ezzel a középmezőnyben helyezkedtünk el.

A szociális ellátásokon belül a nyugdíjak (2152 milliárd euró, ez a teljes összeg 41,5 százaléka), valamint az egészségügyi ellátások (1556 milliárd euró, 30,0 százalék) tették ki a legnagyobb kiadásokat. A fennmaradó összeg a családi ellátásokra, rokkantsági nyugdíjakra, a munkanélküli, a lakhatási és a szociális kiadásokra fordították.