Előrelépésről beszélnek a közvetítők az amerikai–iráni tárgyalások első köre után

Biztató eredménnyel zárult az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások első fordulója, amelynek célja egy végleges megállapodás kidolgozása lenne a háború lezárására. A közvetítésben részt vevő Katar és Pakisztán közös közleménye szerint a felek egy hatvan napos menetrendben állapodtak meg, amely elvezethet a végleges egyeszségig.

A svájci Bürgenstockban tartott egyeztetés első fordulója után iráni részről is előrelépésről beszéltek. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt közlte, hogy jelentős haladás történt a libanoni harcok lezárása felé. A múlt héten az amerikai és az iráni elnök álzal aláírt szándéknyilatkozat ugyanis nemcsak az amerikai–iráni konfliktus rendezéséről szól, hanem a harcok beszüntetéséről „minden fronton”, így Libanonban is.

Az iráni fél szerint a megállapodás része lehet az olaj- és petrolkémiai export korlátozásainak feloldása, egyes befagyasztott iráni pénzek felszabadítása, valamint egy nagyobb újjáépítési és fejlesztési program elindítása. A korábbi megállapodástervezet egy 300 milliárd dolláros iráni rekonstrukciós csomagot is tartalmazott, miközben az Egyesült Államok vállalta volna az Iránnal szembeni szankciók teljes felszámolását. 

A legérzékenyebb kérdés, az iráni atomprogram ügye ugyanakkor továbbra is nyitva maradt, ugyanis Washington hosszú távú garanciákat akar arra, hogy Irán feladja nukleáris fegyverkezési ambícióit, Teherán viszont továbbra is azt állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.

Külön ügy a Hormuzi-szoros biztonsága is: a felek egy válságkezelő kapcsolat létrehozásáról állapodtak meg, hogy egy-egy hajózási vagy katonai incidens ne vezessen újabb eszkalációhoz.

A megállapodás részeként létrejönne egy amerikai–iráni–libanoni deeszkalációs mechanizmus is, amelyet a közvetítő országok segítenének. Ennek feladata a libanoni harcok leállítása lenne, és Aragcsi szerint ez lesz az első valódi próbatétele annak, hogy a mostani diplomáciai folyamat képes-e a terepen is érvényesülni.

Libanonban továbbra sem állt helyre a nyugalom: az elmúlt napokban újabb összecsapások és izraeli légicsapások követték egymást, miközben Izrael a tűzszünet ellenére is fenntartja katonai jelenlétét Dél-Libanonban. A Hezbollah azt közölte, hogy tartja magát a megállapodáshoz, de válaszolni fog minden olyan izraeli lépésre, amelyet területszerzési vagy megszállási kísérletként értelmez. Izrael pedig biztonsági érvekre hivatkozva azt állítja, hogy az Irán által pénzelt Hezbollah déli állásai továbbra is veszélyt jelentenek az ország északi részére, ugyanakkor a libanoni civil áldozatok és az izraeli csapatok tartós jelenléte miatt egyre nehezebb pusztán önvédelmi műveletként leírni a dél-libanoni hadműveleteket.

JD Vance amerikai alelnök a tárgyalások előtt eközben arról beszélt, Donald Trump azt várja a tárgyalódelegációtól, hogy „új fejezetet” nyissanak Iránnal. Szerinte Washington kész alapjaiban átalakítani a viszonyát Teheránnal, ha az iráni vezetés felhagy a térség destabilizálásával és hosszú távon garanciát ad nukleáris programjának korlátozására.