Lemondott a Gázai övezetet irányító Hamász-kormány, de nem világos, jelent-e ez valódi fordulatot

A Hamász hétfőn bejelentette, hogy feloszlatja a Gázai övezetet eddig irányító kormányzati testületét, és ezzel megnyitja az utat egy technokratákból álló bizottság előtt, amely átvenné a térség polgári igazgatását. A döntés első ránézésre akár komoly politikai fordulatnak is tűnhet, de önmagában még nem jelenti azt, hogy a szervezet ténylegesen kiszorulna a gázai hatalmi struktúrákból. A legfontosabb kérdés, a Hamász fegyveres szárnyának sorsa ugyanis továbbra is rendezetlen.

A beszámolók szerint a Hamász vezetése már más palesztin frakcióknak is jelezte, hogy kész átadni a napi közigazgatási feladatokat egy új testületnek. Az átmeneti modell középpontjában a Gázai Övezet igazgatásáért felelős nemzeti bizottság állna, amelynek élére Ali Saasz palesztin tisztségviselőt szánják. A bizottság feladata újraszervezni övezetben a civil működést, miközben a Hamász hivatalosan háttérbe húzódik.

A gyakorlatban azonban az átmenet már most ellentmondásos, mert Izrael nem akarja, hogy a Hamász visszatérjen a hatalomba, de közben a Palesztin Hatóság közvetlen szerepvállalását sem támogatja. Így egyelőre az sem világos, ki vehetné át ténylegesen Gáza irányítását, ráadásul a technokrata bizottság tagjai hónapok óta nem tudtak belépni az övezetbe, részben izraeli kifogások miatt, ezért a hatalomátadás eddig leginkább papíron létezik, a gyakorlatban kevésbé.

Emellett fontos különbséget tenni a Hamász politikai és fegyveres szárnya között. A mostani bejelentés elsősorban a gázai polgári igazgatásról, vagyis a politikai-közigazgatási szerep átadásáról szól. Ettől még nem dől el, mi történik a Hamász fegyveres szárnyával, az al-Kasszám Brigádokkal, illetve azzal a katonai és biztonsági infrastruktúrával, amely a szervezet tényleges befolyásának egyik alapját képzi.

A Hamász bejelentése így egyelőre maximum azért figyelemreméltó, mert illeszkedik az Egyesült Államok által támogatott, Donald Trump nevével fémjelzett, többpontos gázai rendezési tervbe. Ez a forgatókönyv a civil közigazgatás átszervezését, a demilitarizáció felé tett lépéseket és az újjáépítés előkészítését is magában foglalná, egy technokrata, pártpolitikától elvileg független adminisztrációra építve. A tényleges hatalomátadás legfontosabb feltételei azonban továbbra sem rendezettek: továbbra sem világos, mi történne a szervezet fegyvereivel, ahogy az sem, milyen mértékű izraeli katonai jelenlét maradna Gázában.

Több mint 73 ezer halott Gázában

A gázai egészségügyi minisztérium szerint a 2023 októberében kezdődött háborúban eddig több mint 73 ezer palesztin halt meg, köztük legalább 21 ezer gyerek. A UN Women korábbi összesítése szerint 2025 végéig több mint 38 ezer nő és lány vesztette életét Gázában. A minisztérium nem különíti el a civileket és a fegyvereseket, de azt közli, hogy a halottak körülbelül fele nő és gyerek, illetve legalább 173 ezren sebesültek meg.

Papíron hónapok óta tűzszünet van érvényben, de az októberben, Trump közvetítésével elfogadott fegyvernyugvás óta is több mint ezer palesztin halt meg izraeli támadásokban, így valódi békeállapotról egyelőre még nem beszélhetünk.

Az övezetben a humanitárius helyzet továbbra is katasztrofális: mintegy 1,9 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, a kétmilliós lakosság nagy része romok között, túlzsúfolt táborokban él. A vízhez, élelemhez, egészségügyi ellátáshoz és alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférés továbbra is rendkívül korlátozott. A helyzetről ráadásul továbbra is csak korlátozottan lehet független képet kapni, mert Izrael a háború kezdete óta nem engedi be önállóan dolgozni a nemzetközi sajtót Gázába.

Fotó: Israel Today / Facebook