Oroszország választ, de a Kremlt nem izgatják az európai reakciók

Oroszország mind a 89 régiójában megkezdődtek a három napig tartó parlamenti és regionális választások. Az Állami Duma 450 mandátuma mellett több ezer helyi tisztség sorsáról döntenek, és első alkalommal vesznek részt a szavazásban az Oroszország által 2022-ben annektált ukrajnai régiók lakói is.

Az ország 11 időzónája miatt az első szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint már csütörtök este tíz órakor megnyíltak, az utolsók pedig péntek reggel hétkor kezdték meg működésüket. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióban is tartanak parlamenti választást, noha ezek nemzetközi jog szerint Ukrajna részei, és közülük hármat az orosz hadsereg jelenleg sem ellenőriz teljes egészében – számolt be róla az MTI.

Oroszország számára lényegtelen, hogy Európa elismeri-e az Állami Duma szeptemberben esedékes választását. Számunkra tizedrangú, hogy az európaiak elismerik-e, vagy sem

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn az orosz médiának, aki külön kiemelte azt is, hogy Oroszországnak önálló politikai rendszere van, és a választási kampány már teljes gőzzel zajlik. Peszkov arról is beszélt, hogy Európa részéről „történtek, történnek, és a jövőben is történni fognak” provokatív lépések.

A szóvivő arra célzott, hogy az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodájának hétfői közleménye szerint az EU és Európa vezető országai állítólag nagyszabású stratégiát valósítanak meg Oroszország belső helyzetének destabilizálására a választások előtt. A kémszolgálatuk állítása az, hogy az európai Hajlandóak Koalíciójának július 13-i párizsi csúcstalálkozóján Ukrajna azt a szerepet kapta, hogy növelje az orosz területen végrehajtott szabotázs- és terrorcselekmények számát.

Az SZVR szerint a nemzetközi nem kormányzati szervek és az orosz rendszeren kívüli ellenzék tagjai megbízatásához az tartozik hozzá, hogy a választások bojkottjára buzdítsanak, kompromittáló anyagokat gyűjtsenek vagy koholjanak az orosz politikai pártok képviselőiről.

Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) júliusban 11 pártnak engedélyezte, hogy országos listát állítson. Augusztusban a parlamenten kívüli, liberális Jabloko párt listáját törölték, miután az indulók között egyedüli háborúellenes politikai erőt a legfelsőbb bírósága elmarasztalta szerzői jogok és kampányfinanszírozási szabályok megsértésében. Az alsóházi választást szeptember 18. és 20. közötti tartják Oroszországban, több helyen a helyhatósági és regionális önkormányzati testületek és vezetők megválasztása mellett.

A háborúellenes Jabloko listáját törölték

Az Állami Duma 450 képviselőjének felét pártlistáról, másik felét egyéni választókerületekben választják meg. A szavazólapon tíz párt szerepel, miután a legfelsőbb bíróság pártfinanszírozási és szerzői jogi szabályok megsértésére hivatkozva törölte a liberális Jabloko szövetségi listáját. A bejegyzett pártok közül a Jabloko volt az egyetlen, amely programjában ellenezte az Ukrajna elleni háborút, több egyéni jelöltjének indulását pedig szintén jogi eszközökkel akadályozták meg - írja az Mfor.

A választók 11 régió vezetőjéről és 39 regionális törvényhozás összetételéről is döntenek. Oroszországon belül több mint 111 millió, külföldön pedig mintegy 1,8 millió választásra jogosultat tartanak nyilván. A több mint 2200 különböző szintű választási eljárásban összesen mintegy 20 700 mandátumot és választott tisztséget osztanak ki.

A választásokon az orosz–ukrán háború 1586 veteránja is indul különböző tisztségekért, közülük 186-an az Állami Dumába pályáznak. A szövetségi parlamenti helyekért pártlistán 3133, egyéni választókerületben pedig 1677 jelölt verseng. Elektronikus távszavazásra 32 régióban van lehetőség, a külföldön élő orosz állampolgárok számára pedig 152 országban 333 szavazókört alakítottak ki.