Pokolian megküzdött a hitéért, 32 kolostort alapított és az inkvizíció sem bírt vele

Az Avilai Szent Teréz megkísértése – amely Juan Mayorga színművének filmváltozata – április 24-étől lesz látható országosan a művészmozik műsorán magyar felirattal. A 101 perces alkotás a dráma és a misztikus thriller határán mesél Nagy Szent Teréz 16. századi eretnekperéről. Az inkvizítor és a karizmatikus apáca dialektikus küzdelme végigvonul a szemkápráztatóan szépen fényképezett filmen.

A középkori Spanyolországban Teréz türelmesen vár, hiszen tudja, hogy eljön hozzá az inkvizítor, akinek a látogatásával eldől a San José kolostor sorsa, amit olyan odaadással épített nővértársaival hosszú éveken keresztül. Az inkvizítor fiatalabb és túl attraktívnak fest egy ilyen kegyetlen munkakörhöz. Először félénknek és visszahúzódónak mutatja magát, de aztán hamar lehullik róla a jámborság maszkja. Teréz a teljes ellentéte a férfinak, aki gyorsan meg is találja a nő sebezhető pontjait: mióta megtért, nem tűri a házban az irodalmat, valamint elkezdett vonzódni egy fiatal apáca, Juana iránt.

Isteni látomások vagy csak az ördög kegyetlen tréfája?

Teréz érzi, hogy komoly veszélybe került. A kihallgatás aztán átterelődik emlékezetes beszélgetéseire az Úrral, ám az inkvizítor szerint valójában ezek az istenlátomások az ördög művei. Feszült hangvételű vita kezdődik ekkor Teréz életéről, munkájáról, hitéről, Istenről és a könyvekhez való hozzáállásáról. Nincs hova hátrálnia, és tisztában van azzal, hogy már nem jöhet ki jól ebből a kemény konfliktushelyzetből.

Több mint másfél óráig tartó, intenzív dialektikus harc bontakozik ki a két főszereplő között, szürreális és az emlékezetes között mozgó képekkel megfűszerezve. A beszélgetés előrehaladtával a film a lázadás, a kitartás és a kétség manifesztumává válik. A szimbolizmusban, fordulatokban és metaforákban bővelkedő párbeszédek komoly koncentrációt követelnek a nézőtől is.

Paula Ortiz rendezőnő korábban többek között a 2015-ös Az arát rendezte. A címszerepben azt a Blanca Portillót láthatjuk, aki emlékezetes szereplője korábbi Almódovar filmeknek, (Volver és Megtört ölelések) mindkétszer Penélope Cruz oldalán. Az ellenlábas inkvizítor bőrébe szintén egy ismerős arc, Asier Etxeandia bújt, ő Almodóvarral a Fájdalom és dicsőségben dolgozott együtt Antonio Banderas társaként, de Az arában is feltűnt. 

Akárcsak Az arában, Ortiz ismét gyönyörű helyszíneket örökít meg a főhősnő szerzetesi életének színpadra állításához, helyet adva a hallucinációs látomásoknak is, amelyek nemcsak Istenhez viszik közelebb, hanem a törékenységhez is, amely minden megélt hitben benne rejlik. Színpadi jellegéből adódóan a sztori erősen párbeszédközpontú, de a filmes eszközöket is remekül hasznosítja, elég csak ránézni az előzetesre, amiből ez azonnal átjön. A mű eredete egészen 1588-ig nyúlik vissza írásosan, a film azonban egy minden ízében modern feldolgozás. A mozgóképes adaptáció spanyol-portugál koprodukcióban születhetett meg.

A történelmi háttér

Teréz 1515. március 28-án született Avilában szülei tizenegyedik gyermekeként. Korán kezdett olvasni, tudásvágyát nehezen lehetett kielégíteni. Kedvenc olvasmánya a szentek élete volt. Gyermeki lelkesedéssel előbb vértanú, majd remete szeretett volna lenni. Később, tizennyolc éves koráig mégis nagyvilági életet élt, tudatában volt szépségének és komolyan foglalkoztatta a férjhez menés gondolata. 

1533-ban döntött a szerzetesi hivatás mellett, majd apja akarata ellenére belépett az avilai Megtestesülés kármelita kolostorba. 1537-ben tett fogadalmat. A kolostori életet komolyan vette, a kemény önsanyargatás miatt többször súlyosan megbetegedett - írja a Magyar Kurír. 

Az 1553-as évtől egyre többször jelentkezett életében a szemlélődő imádság kegyelme, és belső élete misztikus magasságokba emelkedett. Teljes erejével azért küzdött, hogy a szívét „összhangba hozza” Krisztus szívével. Isten valósága olyan erővel tört rá, hogy gyakran a legnagyobb kín és gyönyörűség egyszerre kerítette hatalmába. Közben sokat szenvedett a gyanúsítások és meg nem értés miatt. Teréz a tökéletességre törekedett, mindenekelőtt „igen hűséges akart lenni a rendi regulához”, a karmelita életet a maga eredeti szigorában akarta megélni.

Miután engedélyt kapott a pápától és az avilai püspöktől, pénz nélkül látott kolostorépítéshez. Első alapítása, az avilai Szent József-monostor 1562-ben nyitotta meg kapuit. Teréz pedig lehúzta a saruját, és nevet változtatott: ettől fogva Jézusról nevezett Teréz volt a neve. A kármelita rend sarus ága 1575-ben elkeseredett támadást indított ellene. Kolostorai építését maga irányította, és saját kezével varrta nővérei számára a szerzetesi habitust. A „szegény, bűnbánó” gyenge apáca haláláig tizenhét női és tizenöt férfi kolostort alapított a sarutlan kármeliták számára. Teréz kemény, harcos természet volt, amit a film is erősen visszatükröz:

„Soha nem fognak meggyőzni valamiről, ha a lelkiismeretemmel ellenkezik, még ha az egész világ vonul is fel ellenem! Semmitől ne félj, semmi meg ne rettentsen! Minden elmúlik, egyedül Isten marad ugyanaz.”

Teréz 1582. október 4-én éjjel halt meg Alba de Tormes kolostorában. V. Pál 1614-ben boldoggá avatta. XV. Gergely 1622-ben Loyolai Ignáccal, Xavéri Ferenccel és Néri Fülöppel együtt avatta szentté. VI. Pál 1965 szeptemberében a spanyol írók védőszentjévé nyilvánította, majd 1970. szeptember 27-én Sienai Szent Katalinnal együtt egyháztanítóvá avatta.

Fotó: YouTube / Pannonia Entertainment