Méláztak, most hazaperelnék Klimt Afrikai hercegét
Miután egy magánszemély kicsempészte Gustav Klimt Afrikai herceg című festményét Magyarországról, az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett az ügyben, és jogszabály-módosítást is kezdeményez.

Miután egy magánszemély kicsempészte Gustav Klimt Afrikai herceg című festményét Magyarországról, az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett az ügyben, és jogszabály-módosítást is kezdeményez. A tárca közlése szerint a belső vizsgálat megállapította, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a festmény címéről, szerzőjéről, értékéről, valamint a kivitel célját is hamisan tüntette fel.
A kép kiviteli engedélyéhez benyújtott fotó „rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotó volt, amelyről a hagyatéki bélyegzőt eltüntették” – áll a jelentésben, amelyet a HVG ismertetett. Az engedélyezési eljárás során a hatóság nem kérte be személyesen a műtárgyat, így a döntés kizárólag a beküldött kép alapján született. A festmény így hivatalosan „ismeretlen szerző” megjelöléssel, 50 ezer forintra becsült értékkel hagyta el az országot.
A minisztérium közleménye szerint a hatóságot megtévesztették, mivel a kérelmező a kivitel céljaként azt tüntette fel, hogy Ausztriába költözik, miközben a festmény röviddel később nemzetközi műtárgyvásárokon – előbb Maastrichtban, majd New Yorkban – bukkant fel. Az ÉKM feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon védett kulturális javakkal való visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás gyanúja miatt.
A minisztérium jogszabály-módosítást is kezdeményez annak érdekében, hogy megszűnjön az úgynevezett „ellenőrzött bejelentés” lehetősége, amely a pandémia alatt született, és lehetővé tette, hogy a kérelmezők személyes bemutatás nélkül, csupán fénykép alapján kérjenek engedélyt műtárgy kivitelére. A jövőben kötelező lenne minden műtárgy fizikai szemléje, így elkerülhetővé válhatnának hasonló visszaélések. Emellett a tárca kezdeményezi a Klimt-festmény védetté nyilvánítását is, hogy megnehezítsék vagy ellehetetlenítsék a mű forgalmazását a nemzetközi műtárgypiacon.
Az ügy előzménye, hogy a festményt a magyar hatóságok 2023-ban engedték ki az országból, miután a kérelemben nem tüntették fel, hogy azt Gustav Klimt festette. A festmény azonban a szakértők szerint egyértelműen azonosítható volt, hiszen már 2022-ben megállapította eredetiségét Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője. A képen ráadásul a „Gustav Klimt Nachlass” hagyatéki bélyegző is látható volt – bár a kérelemhez mellékelt fotón ez nem szerepelt.
Ahogy a korábbi cikkünkben is olvasható, az Afrikai herceg című kép 1938 óta van Magyarországon, és soha nem cserélt jogszerűen tulajdonost. A festmény egykor a nácik elől menekülő Klein család birtokában volt, és később különböző magántulajdonosokhoz került letétként. Az is kérdéses, hogy a jelenlegi birtokos milyen jogcímen rendelkezett vele, mielőtt kivitte az országból.
Az ÉKM mostani bejelentése szerint a cél az, hogy a festmény visszakerüljön Magyarországra – akár megegyezéssel a jelenlegi tulajdonossal, akár más jogi úton. A minisztérium szerint a javasolt intézkedések a jövőben megelőzhetik a hasonló eseteket.