Teljesítette küldetését az Artemis-2, megkerülték a Holdat
Az Artemis–2 sikeresen teljesítette fő küldetését: a misszió hatodik napján az Integrity névre keresztelt Orion űrkapszula megkerülte a Holdat. A fedélzeten tartózkodó űrhajósok mintegy 7 órán keresztül voltak az égitest közvetlen közelében, eközben messzebb kerültek a Földtől, mint bármelyik ember a történelemben.
Az Artemis–2 sikeresen teljesítette fő küldetését: a misszió hatodik napján az Integrity névre keresztelt Orion űrkapszula megkerülte a Holdat. A fedélzeten tartózkodó űrhajósok mintegy 7 órán keresztül voltak az égitest közvetlen közelében, eközben messzebb kerültek a Földtől, mint bármelyik ember a történelemben.
Az Artemis–2 legénysége magyar idő szerint április 6-án, reggel 6:37-kor ért a Hold környezetébe. Körülbelül 13,5 és fél órával később döntötték meg az Apollo–13 56 éve fennálló rekordját. A legénység 400 171 kilométerre kerültek bolygónktól. Űrhajójuk azonban ezt követően is tovább távolodott, és 5 órával később elérte maximális távolságát: április 7-én, hajnali 1:00 órakor körülbelül 406 771 kilométerre távolodott el a Földtől.
Nagyjából ekkor kezdődött a küldetés legizgalmasabb része, a csaknem 7 órán át tartó úgynevezett flyby, vagyis közelrepülés, amely során az Orion űrkapszula közvetlenül a Hold közelében haladt. Egy időben mindössze 6545 kilométer választotta el a legénységet a felszíntől, ebből a távolságból az égitest körülbelül akkorának látszott számukra, mint egy karnyújtásnyira lévő kosárlabda.
A flyby ideje alatt az asztronauták kiváló részletességgel tudták megfigyelni a holdi képződményeket, például ősi lávafolyamok maradványait és meteoritok képezte becsapódási krátereket. Utóbbiakból kettőt ők maguk nevezhettek el, az egyiket űrhajójuk után az Integrity (integritás) névre keresztelték, a másik pedig a küldetés parancsnokának rákban elhunyt felesége után kapta a Carroll nevet.
Amint a NASA hivatalos közleményéből kiderül, az űrhajósok számos értékes fényképet készítettek az égitest felszínéről, amelyek segítségével a tudósok az eddiginél jobban megérthetik a holdi talaj összetételét és történetét. Sikerült egy nagyjából egy órán át tartó napfogyatkozást is megfigyelniük, ami lehetővé tette, hogy a Hold teljesen sötét oldalán lássák a felszínbe csapodó meteoritok villanásait. Ezekből összesen hatot számoltak.
A közelrepülés április 7-én, hajnali 3:20-kor ért véget. A küldetés ezzel a hazatérés fázisába lépett, az űrhajósok várhatóan április 10-én landolhatnak a Csendes-óceánban, az Egyesült Államok nyugati partjainál.
Az Artemis-2 misszió az első alkalom, hogy a NASA engedélyezte az űrhajósok számára, hogy okostelefont vigyenek magukkal az űrbe. Az asztronauták azonban nem a saját készülékeikkel utaznak: az űrügynökség mindegyiküknek adott egy iPhone-t. Ezek nem hétköznapi készülékek: nem tudnak ugyanis csatlakozni az internethez és a Bluetooth-t sem lehet használni. Elsősorban tehát fényképek és videók készítésére szolgálnak.
A legnagyobb aggodalmat nem a szoftver jelentette, sokkal inkább az, hogy az egyes alkatrészek hogyan viselkednek mikrogravitációban. Ha például a telefon képernyőjét védő üveg betörne, a szilánkok nem leesnének a padlóra, hanem szabadon lebegnének a kabinban, veszélyt jelentve az űrhajósok szemére, bőrére, sőt akár a légzésére is. Ezentúl az akkumulátor stabilitása is kérdéses volt, hiszen a lítium-ion akkumulátorok eltérően viselkednek sugárzás és nyomásváltozások hatására. Végül pedig a gázkibocsátást is meg kellett nézni, hogy a különböző komponensek ne juthassanak mérgező anyagokat az Orion zárt levegőrendszerébe.
A készülékek ennek eredményeként állandó repülőgép üzemmódban vannak, ami azt jelenti, hogy minden mobilhálózati, Wi-Fi és Bluetooth chip le van tiltva, hogy ne zavarják meg az Orion navigációját. A fizikai biztonságot úgy szavatolják, hogy az indítás során a telefonokat megerősített ruhazsebekben tárolták, a misszió közben pedig tépőzárral vagy speciális rögzítési pontokkal rögzítik azt a kabinban.
