Korda György nyerő játszmái: államszocializmus, MSZP és NER

Orbán Viktorral alapított Digitális Polgári Kört Korda György. A csoport neve az ultiból ered, a miniszterelnök és a 86 éves énekes mellett az alapítók között van Pintér Sándor belügyminiszter, Tállai András államtitkár és Lezsák Sándor és Nógrádi György is. Hölgyeket egyelőre nem találni ebben a ropogósan friss DPK-ban. 

„Az Ulti több mint egyszerű kártyajáték: egy igazi társas élmény, amely stratégia alkotást, együttműködést és ügyességet igényel. Itt nemcsak a saját lapjainkra, hanem a partnerünk lépéseire is figyelnünk kell, miközben próbáljuk kiismerni a másik játékost, akivel lehet, hogy egy csapatban leszünk a következő partiban” - olvashatjuk a DPK honlapján a beköszöntőben.  A továbbiakban azt is megtudhatjuk, hogy az izgalom a folyamatos döntési helyzetekben rejlik: mikor blöfföljünk, mikor játsszunk merészebben, és hogyan olvassuk ki a leadott lapokból a másik játékos taktikáját. Ez a kártyajáték a kommunikáció, a megértés és a csapatmunka művészete is, ezért várják további csatlakozók jelentkezését is.

Nem vágyik Krúbi babérjaira

Korda György nyáron Balázs Klárival azt nyilatkozta, hogy az ő közönségük nem a cirkuszra kíváncsi, a politikának pedig máshol van a helye, nem a színpadon. Ehhez a kádárizmus évtizedeiben is tartotta magát az énekes előadóművész. Korda fiatalon sem volt lázadó típus, kiválóan elevickélt a szocializmus évtizedeiben is. 

A táncdalfesztivál a múlt rendszer egyik legfontosabb zenei eseménye volt, amit támogatott a Kommunista Ifjúsági Szövetség, rendezője pedig a pártállam által kontrollált Magyar Rádió és Televízió. A zsűriben egy szovjet elvtárs is kötelezően helyet foglalt minden évben - olvasható a Válasz Online publicisztikájában. Ebben a műfajban is kivételeztek: a Záray Márta–Vámosi János szerzőpáros 1966 és 1977 között nem jutott nagylemezhez, míg Korda György 1977-ig hat albumot is kiadhatott, Szécsi Pál ugyanebben az időszakban hármat. Az egyik legjobb hangú magyar popénekesnő, Cserháti Zsuzsa 1978-ig háttérbe szorult, miközben Zalatnay Sarolta már hét lemezzel volt jelen a hazai piacon.

Úgy járt ki Amerikába, mint egy átlagember Cinkotára

Az Interkoncert szervezésében Korda kijárt Nyugatra, sem az állambiztonság, sem a vámosok nem zaklatták. A hatóságok tétlensége azért is meglepő, mert az említett Interkoncert – teljes nevén Nemzetközi Koncert Igazgatóság, NKI – igazi hálózati cég volt. A vállalat történetét a legalaposabban Csatáry Bence történész dolgozta fel - olvasható Mező Gábor honlapján. 

A táncdalénekesnek a valuta behozatallal sem volt sosem gondja. Ő ezt azzal magyarázta egy interjúban, hogy „jó hírét visszük az országnak a világban, a viselkedésünkkel, az életünkkel jó példát mutatunk. Nem láthattak engem sohasem berúgva, nem láthattak a feleségemmel veszekedni vagy verekedni. Jól öltözött, elegáns emberek vagyunk.” Mező furcsállja, hogyan kerülhette meg Korda György a kommunista állambiztonságot. Ezt különben ő maga sem értette:

„Ez engem is hallatlanul meglepett most így utólag, akkor olyan természetesnek vettem. Állandóan Amerikában meg Kanadában voltam, 1974-től úgy jártam ki oda, mint más Cinkotára, később a feleségemmel együtt. Úgy vegye, ahogy mondom, az életben senki egy bőröndömet nem nézte meg utazgatásaim során. Soha senki nem jött oda hozzám, hogy Korda úr, mondjon már néhány kedves szót, mi is van odakint, pedig nálam alkalmasabb embert nem lehetett volna találni arra, hogy beszervezzenek. Ma már szinte sértőnek érzem, hogy ez senkinek eszébe nem jutott. Hülyének néztek, vagy mi a túró?”

A nemzetközi fellépéseket lebonyolító Interkoncert a műfajban Korda Györgyöt intenzíven utaztatta, aki helyet kapott az ORI vizsgáztatói között is. Minden egyes zenei formációnak meg kellett jelenni az Országos Rendező Iroda zsűrije előtt, és bemutatni a teljesítményét, erre emlékezhetünk a Zámbó Jimmy életét bemutató sorozatból is. A nyolcvanas évek elején Korda György is bekerült az ORI-zsűribe, legtöbbször a bizottság elnökeként. 

„Nyilván ez egyfajta gesztus volt az addigi pályafutásomnak, de nem érzem megalkuvásnak, hiszen én személy szerint nem akadályoztam meg senkit az érvényesülésben” – igyekezett magyarázni társutas szerepét később a népszerű énekes.

Az ország pókerarca, akinek kapóra jött a Fidesz 2002-es bukása 

Korda György a rendszerváltás után sem tartotta távol magát az utódpárt (MSZP) és az SZDSZ politikusaitól sem. A szocialista és liberális politikusok mellett baloldali és liberális értelmiségiek 1998 és 2002 között többször Korda rózsadombi villájában gyűltek össze, hogy egyeztessenek az első Orbán-kormány megbuktatásának forgatókönyvéről. Tasnádi György is gyakori vendég volt itt. Az MSZP-SZDSZ koalíció nyolc éve alatt Kordára ismét ráragyogott a napsugár, hiszen ő lett az ország „pókerarca” a Sport1-en. 

Egy ekkori interjújában már arról is mert beszélni, hogy „magánemberként baloldali”, ám mint énekes, nem tesz különbséget a fideszes vagy más rajongói között. „Ha találkozom mondjuk Kósa Lajossal, ugyanúgy megöleljük egymást, mint Vadai Ágival.” Saját bevallása szerint később azért szakított a szocialistákkal, mert egy MSZP-s majálist követően a Népszabadság így írt róla: „A sör, a virsli és Korda György a régi”.

2010 után Orbán Viktor többször küldött személyre szóló születésnapi köszöntést Kordának, „kártyázásban, éneklésben egyaránt bővelkedő éveket” kívánva neki. A miniszterelnök ráadásul Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottat küldte el hozzá az üzenettel. Korda azóta fideszes politikusokkal szüretel, Lázár Jánossal pedig ünnepel. A Mandinernek adott interjúban bevallotta, hogy a politika nem érdekli, de a 80. születésnapjára küldött Orbán-levélre „különösen büszke”. Ebben az interjúban azt is elmondja, hogy sosem akadt semmilyen gondja egyik rezsimmel sem, ezt nevezhetnénk akár „Schmitt Pál-életpályamodellnek” is.