Már a KSH szerint is córesz van
Véleménycikkünk vendégszerzője szerint nemzeti katasztrófa, hogy egy olyan országban élünk, ahol a lakosság harmadának az alapvető élelmiszerek megvásárlása és az egyéb kötelező kiadások mellett a hónap végére nem marad annyi pénze, hogy egy százezres váratlan kiadást kifizessen.
Olvasom a hírt, miszerint a lakosság harmada nem lenne képes kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást. A legriasztóbb felismerésem nem ennek a ténynek a nemzetre vonatkozó katasztrofális állapotára vonatkozik, hanem arra, hogy nem képedek el a hír olvastán. Már meg sem rogyaszt, hogy ennyire szegények lettünk. Hozzászoktam a hozzászokhatatlanhoz.
Nemrég kijött a Fidesz által irányított Kényszerítetten Statisztikahamisító Hivatal (KSH) csinos grafikonja, mely szerint 2010 óta a mediánbérből hány kiló kenyeret lehetett venni. Most a jóindulatunk jeleként fogadjuk el, hogy nem hazudtak túl sokat.

Érdemes megnézni az utolsó négy évet. Lehet itt hantázni, hogy Covid, háború, vészhelyzet, Soros, EU, Biden és különösen az áruló Gajdos László Nyíregyházi Állatpark igazgató, aki nem átallotta közfeladatokra fordítani a köz pénzét, de a környező országokban senkit nem vert ennyire a földhöz ez az időszak, kizárólag minket.
A románoknál 130%-al lett nagyobb a reálbér, a háborúval legközelebbi kapcsolatot ápoló, ámde még véletlenül sem háborús vészhelyzetet hirdető lengyeleknél meg konkrétan duplájára nőtt a reálbér. De ugyebár a lengyelekről a Rogán-propagandának hála mostanság tudjuk, hogy nem értenek semmihez, veszélybe sodorják a nemzetüket.
Nem úgy, mint a mi csodaminiszterünk, a kivételes képességekkel és fantasztikus jövőbelátással megáldott Nagy Márton, aki az elmúlt években valahogy egyszer sem volt képes eltalálni egyetlen számot sem és nemrég riadt orcával könyörögve kért segítséget a beosztottjaitól, mert halovány dunsztja sem volt, miről kellene beszélnie. Érdekes módon a köz érdekében teljesen működésképtelen Nagy Márton amint a család gyarapításáról van szó rögvest géniusz lesz, kár, hogy a köz rovására. Ő a mi megmentőnk, a jövőnk záloga. Isten tudj, de nagyon gyorsan kiváltanám.
Szóval jelenleg ott tartunk, hogy a kenyéren számolt fizetésünk konkrétan négy éve cirka 30%-al ér kevesebbet. Na, mármost, ha egy olyan országban élünk, ahol a szegénység másik mutatójaként a lakosság drámaian magas élelmiszer-inflációnak köszönhetően az átlagbér durván harmadát költi élelmiszerre, akkor teljesen világos, hogy az egyéb kötelező kiadások mellett a végén nem marad annyi, hogy egy százezres váratlan kiadást kifizessen a család.
Ez katasztrófa, nemzeti tragédia.
És akkor a Fidesz propagandája kampánystratégiai mentsvárként belekapaszkodik a macskaadóba. Tényleg nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek.
Szerző: Szabó Péter
(A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Kontroll szerkesztőségének álláspontját.)
Fotó: Shutterstock