Orbán Viktor csak a háborúval, Magyar Péter a kiegyezéssel is kampányolna

A Fidesz elnöke szerint a választás egyetlen tétje, hogy Magyarország kimarad-e a háborúból. Magyar Péter viszont a megélhetési problémákra, valamint a kiegyezésre és a NER elszámoltatására tette a hangsúlyt a szilveszteri beszédében.

A miniszterelnök-pártelnök a köztelevíziónak adott évzáró interjút. Elemzésünket rögtön egy érdekességgel indítanánk:  az Orbán Viktorral folytatott 30 perces beszélgetés alatt 39 alkalommal hangzott el a "háború” szó, és 14-szer hagyta el a „hadigazdaság” kifejezés a kormányfő száját. Az évzáró interjúban csak egy gyors felsorolást kaptak a kormány voksszerző intézkedései, de ezeket is a "békegazdaság" lépéseinek tüntette fel, és a legtöbb idő a "háborúpárti Brüsszel" és hozzá "csatlakozó" Tisza szidalmazásával ment el.

Ebből egyértelműen kiolvasható, hogy a Fidesz taktikát vált – pontosabban visszatér egy korábbi, már bevált módszerhez: a félelemre építve igyekszik megnyerni a választást. Jogosan merülhet fel a kritika, hogy eddig is ezt tették, ám most úgy tűnik, a sok ötlet közül ez rezonál leginkább a választói bázissal: a legelemibb egzisztenciális félelem. „Voksolj ránk, vagy meghalsz.” Nem esett szó a „Tisza-adóról” vagy a „gazdasági program” részleteiről; év végére csak az maradt meg, amit a közmédia már az interjú előtt is sulykolt: amennyiben Magyar Péter nyer, harmadik világháború vár ránk, amiben a Tisza elnökének ráadásul meghatározó szerepe lesz a kormánypropaganda szerint.

A kegyelmi ügyet a miniszterelnök ismét Novák Katalin „partizánakciójaként” igyekezett beállítani, amelyből a kormánypárt tanult. Szerinte a Fidesz nem bénult meg, minden rendben van, programjuk pedig egyetlen pontból áll: ki kell maradni az európai háborúból. Az önismétlő Orbán a „zászló köré gyülekezés” (rally 'round the flag) effektust igyekszik újra kihasználni.

Ez a politikatudományi fogalom azt jelenti, hogy háború, természeti katasztrófa vagy válság esetén a szavazók hajlamosak felsorakozni a regnáló kormány mögött. Ez 2022-ben nagyban hozzájárult a domináns választási győzelemhez. Ugyanakkor ez kétélű fegyver: az orosz–ukrán konfliktus már négy éve tart, így a kezdeti sokk és egzisztenciális félelem nehezen reprodukálható – főként úgy, hogy azóta a gazdasági helyzet is jelentősen romlott. A háborús fenyegetettség és az „osztogatás” kombinációja azonban komoly fejtörést okozhat a Tisza Párt számára.

Magyar idén nem egyedül futott neki a versenynek, Sulyok Tamás ugyanis nem hagyta üresen az éjfél utáni perceket. A köztársasági elnök beszéde rövid volt, és bár a nézők felfedezhették benne az elnöki tónust, inkább egy kockázatkerülő, „megúszós” produkciónak érződött. Kapu Tibor politikai szerepvállalása pedig nem sokat tett hozzá az összképhez. Mindkettőjük beszéde a nemzeti összetartozás és a béke kettősségére épült; Kapu például arról beszélt, hogy bárki is nyerjen, mindannyian magyarok vagyunk, és ugyanaz a nap süt le ránk másnap reggel.

Magyar Péter hasonló hangnemet ütött meg. Beszédeiben most is a történelmi párhuzamok domináltak. Kiemelte a 500 évvel ezelőtti mohácsi vészt, ahol a vereség mellett a széttartást nevezte meg fő problémaként. A Tisza elnökének célja egyértelmű volt: a nemzetet egyesítő, pártpolitikai csaták felett álló szereplőként kívánt szólni. Továbbá említette a kiegyezés toposzát, ami szintén egy fontos kép: az 1867-es esemény egy olyan pillanatot rögzít a magyar történelemben, ahol két, az országról alapvetően mást gondoló erő tudott egyezségre jutni. Magyar valami hasonlót szeretne elérni a kormánypárti szavazókkal; megteremtve ezzel a belső békét, ami egy sikeres kormányzáshoz kell.

Természetesen ez nem jelentette a saját bázis elhanyagolását. Magyar a választást népszavazásként keretezte: működésképtelen hazát vagy működő országot akarnak-e a választók? Maradjon-e Magyarország az EU legszegényebb és legkorruptabb országa, vagy váltsa fel az „orbáni világot” egy emberségesebb ország? Orbán Viktorra utalva kijelentette: nem lehet olyan vezetője az országnak, aki nem a magyar gyermekek boldogulását nézi, aki évekig tétlen marad a bántalmazások láttán, vagy aki az aktuális széljárás szerint elárulja a határon túli magyarokat.

Magyar beszéde meglátásom szerint „elnökibb” volt, mint Sulyok Tamásé. Ebben a karakterbeli különbségek mellett az is közrejátszott, hogy a Tisza Párt elnöke taktikusan és karakánabb módon szólt a választókhoz. „Jó, ha tudja a maffia: Cattani felügyelő visszatért” – az ilyen megszólalások építik az elszámoltató, rendszerváltó imázst, ami kulcsfontosságú a kormánykritikus bizonytalanok megszólításához.

Magyar számára a legfőbb kérdés a háborús riogatás kezelése marad. Ebben a beszédben rövidre zárta a témát békepártiságának hangsúlyozásával, de nem ez volt a központi eleme. Ha a Fidesz valóban csak erre építi a kampányát, Magyarnak előbb-utóbb erősebb, átélhetőbb ellen-narratívát kell alkotnia. 2022 tanulsága, hogy nem elég „körbetáncolni” a kérdést; ha az ellenzék nem kommunikál róla hatékonyan, a Fidesz fogja definiálni őket – háborúpártiként.

Egyetértek az ellenzéki politikussal abban, hogy a 2026-os kampány lesz a legnehezebben emészthető a rendszerváltás óta. A Fidesz útja egyértelmű: „háború, háború, háború”. Magyar Péternek erre választ kell adnia, a kampány hajrájában pedig új, innovatív húzásokra is szüksége lesz. Az országjárás hatékony, de kezd kiszámíthatóvá válni; ha a Tisza meg akarja tartani az „innovátor” szerepét, valami újat kell előhúznia a kalapból.

Fotó: Facebook / Magyar Péter és Facebook / Orbán Viktor