Rákóczi-megemlékezés Schmidt Máriával Sárospatakon a választások előtt két héttel

Amikor Farkas Szabolcs, Sárospatak papíron független polgármestere megtudta, hogy II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született, az első gondolata az volt, hogy erre a kerek évfordulóra kellene szervezni egy szép nagy ünnepséget. A második pedig az, hogy erről tájékoztatnia kell a kormányt és támogatást is kell kérnie.  Nagyon simán ment minden és tavaly december 17-én egy ködös, esős napon - amikor a karácsony előtti zsúfolt forgalomban Budapest egy nagy szürke masszává olvad össze - le is parkolt elegáns hivatali autójával az Andrássy út 60. előtt. 

A találkozóról Facebook-oldalán fényképekkel illusztrált beszámolót tett közzé:  

„Ma a Terror Háza Múzeumban volt alkalmam találkozni Schmidt Mária asszonnyal, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatójával, ahol bemutathattam a Rákóczi 350 emlékévhez kapcsolódó megemlékezések és programsorozat elképzeléseit, valamint kértem a támogatását a programok megvalósításához. Nagyon szépen köszönöm a barátságos fogadtatást, valamint a konstruktív, támogató egyeztetés lehetőségét. Megerősítő volt olyan szakmai közegben gondolkodni a Rákóczi-örökség méltó bemutatásáról, ahol a nemzeti emlékezet ápolása valódi küldetés. A közös gondolkodást januárban Sárospatakon folytatjuk.”

A programsorozattal kapcsolatos elképzeléseiről és annak költségvetéséről a találkozó előtt a polgármester nem tájékoztatta sem az önkormányzati testületet, sem a város közvéleményét, és ezt nem tette meg az azóta eltelt egy hónapban sem.

A Kontroll olvasóinak valószínűleg nem kell bemutatnunk Schmidt Máriát, a NER egyik főideológusát. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a kormánnyal szorosan együttműködő, Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány évente nagyobb kormányzati támogatást kap, mint Sárospatak teljes költségvetése. A Forbes magazin szerint 2024-ben Schmidt Mária a második legbefolyásosabb nő volt Magyarországon.

A fenti tények ismeretében az elképzelések bemutatása és a támogatás kérése vajon csak annyit jelent, hogy a kormánybarát polgármester és a befolyásos igazgató asszony egy kávé mellett jól megszakértették a felvázolt terveket és közben, mintegy mellékesen, eszmét cseréltek a Rákóczi-szabadságharc és a Nagy északi háború bonyolult összefüggéseiről? Aligha.

A NER propagandagépezete nem fog kihagyni egy ekkora lehetőséget, valószínűleg mindent el fognak követni, hogy a „cum Deo pro Patria et Libertate” jelszavak mögött a saját „szuverenista” világképüket építsék fel. Ismerjük ennek az elemeit, és még Nagy Péter orosz cár is ott figyel az észak-keleti sarokban. 

Mivel Zemplénben és Abaújban minden vár, falu, pince és szőlő a Rákóczi-családhoz köthető, Szerencstől Tokajon át egészen a határon túli Borsiig számos települést be lehet vonni az ünneplésbe, kiváló alkalmat teremtve két körzet fideszes jelöltjei mellett kormánytagoknak, NER-es potentátoknak és influenszereknek, hogy a választási kampány hajrájában a kormánypárt narratívája domináljon. A Sárospataki Vár és Rákóczi ott van mindenki előtt az 500 forintos bankjegyen, ezt a sztorit mindenki ismeri, országos hírt lehet belőle csinálni. 

Kérdés, hogy egy ilyen kampányfinis hogyan tudja befolyásolni az eredményt egy ilyen falusias vidéken? 

Sokszor hallani kampányguruktól, hogy a jelölt személye mindössze 3 százalékot tud hozni vagy vinni a körzetben. Ez egy nagyvárosi környezetben biztos igaz, de a Zemplén és Abaúj 98 települését magába foglaló BAZ 5-ös oevk-ban sokkal több múlhat a jelölt személyén és a kampánycsapat munkáján. Van-e minden kis faluban olyan megbízható embere, aki érti a helyi problémákat, képes szembeszállni a fideszes gőzhengerrel és meggyőzni az ott élőket, hogy a változás számukra nem veszély, hanem lehetőség. A „Cum Deo pro Patria et Libertate” jelszó ma arról szól, hogy a Rákóczi népének az országrontó fideszes nagyuraktól kell megszabadulni. 

Szerző: Berger Zsolt

(A fenti szöveg bizonyos részletei korábban már megjelentek a szerző által szerkesztett Patakért Facebook oldalon is)

Fotó: Facebook / Farkas Szabolcs