Mennyire ellenzéki párt a Mi Hazánk?

Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatatási adatait figyelve az látszik, hogy legfeljebb három, vagy négy párt lépheti át az 5 százalékos parlamenti küszöböt áprilisban. Tehát úgy tűnik, a következő ciklusban maximum négypárti országgyűlésünk lesz. A bejutásra esélyes politikai formációk egyike a Mi Hazánk. Így különösen érdekes kérdés, hogy vajon mit várhatunk a szélsőjobboldali párttól, ha olyan helyzet alakulna ki, támogatnák-e a Fideszt a további kormányzásban? Segítenék-e Orbánt hatalmon maradni? Mennyire ellenzéki párt valójában a Mi Hazánk? De mielőtt rátérünk az alapvető kérdésre, kezdjük az elején. Nézzünk egy kis párttörténetet, illetve térjünk ki röviden Toroczkai Lászlóra, a párt elnökére. Valamint tekintsük át a párt támogatottságát, szavazóik összetételét. 

Bevezetés 

Az 1989-90-es rendszerváltás utáni első jelentősebb szélsőjobboldali politikai formáció az 1993-ban alakult Magyar Igazság és Élet Pártja volt. A Magyar Demokrata Fórumból kizárt Csurka István vezetésével létrejött MIÉP-et elsősorban erős antikommunista retorika, Nagy-Magyarország iránti nosztalgia, és az idővel egyre erősödő antiszemitizmus jellemezte. Az 1998 és 2002 között parlamenti képviselettel is rendelkező párt a kétezres évek közepére eljelentéktelenedett. Bár jogilag még mindig létezik. 2002-ben nem sok hiányzott, hogy elérjék a választási küszöböt, de 4,37 százalékkal kiestek az országgyűlésből. 2006-ban a Jobbikkal közösen próbálkoztak egy választási pártot létrehozva. De csupán 2,2 százalékot sikerült elérniük. (A MIÉP-ből kivált, a Schuster Lóránt fémjelezte Magyar Nemzeti Front sokkal rövidebb életűnek bizonyult. A párt a 2004-es európai parlamenti választáson – a Magyar Nemzeti Szövetség részeként – mindössze 0,66 százalékot kapott. Majd rövid időn belül eltűnt a magyar közéletből.) 

A Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) eredetileg egyetemisták szervezeteként jött létre, amelyet a Fidelitas, az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) és a MIÉP IT tagjai alapítottak. 2003-ban alakult párttá, ekkor újabb volt MIÉP tagokkal bővült, fokozatosan átvéve a nemzeti radikális párt szerepét. A Jobbik – Magyarországért Mozgalom legjobb választási eredményeit – egy több lépcsőben lezajló néppártosodási folyamat révén – 2014-ben, illetve 2018-ban érte el, listán 20,3 majd 19,06 százalékot szerezve. 2022-ben a párt az ellenzéki összefogás részeként indult. Azóta a Jobbik támogatottsága az elmúlt hónapok közvélemény-kutatási adatai alapján az 1 százalékot sem éri el. 

Rövid párttörténet

A Mi Hazánk nem tekint vissza túl nagy múltra, hiszen csak 2018 nyarán jött létre. Azonban a szélsőjobb története annál hosszabb és igen változatos hazánkban. Ezt látjuk, akár a XX. századot, akár az elmúlt 35 évet vizsgálva. Most nyilván maradunk az elmúlt évtizedeknél, amit már a bevezetőben vázoltam. Már csak azért is tettem ezt, mert ha megnézzük a párt vezetőit, szinte kivétel nélkül ezekhez kapcsolódnak. Pl. Novák Előd a MIÉP IT volt elnöke, illetve a Jobbik szóvivője, valamint alelnöke volt. Dúró Dóra a Jobbik Oktatási és Kulturális Kabinetjének volt elnöke, illetve szintén volt szóvivő. És akkor Toroczkairól még nem is beszéltünk. De térjünk vissza a Mi Hazánk megalakulására.

A 2018-as országgyűlési választások után Vona Gábor lemondott a Jobbik vezetéséről. Ekkorra újabb vita, konfliktus alakult ki a pártban a néppárti irányt, illetve a radikálisabb politikai irányvonalat képviselő politikusok között. A közelgő tisztújításon Sneider Tamás, valamint Gyöngyösi Márton az előbbit, Toroczkai László és Dúró Dóra az utóbbit képviselték. Végül Sneider lett a párt elnöke, Gyöngyősi pedig az elnökhelyettes. A Toroczkai és Dúró Dóra alkotta páros 46 százalékos eredménnyel alul maradt. Így először platform alapításával próbálkoztak, majd végül megalakították a Mi Hazánk Mozgalmat. Amelyhez a Jobbik több politikusa, tagja csatlakozott. Mint az imént már említett Novák Előd – Dúró Dóra férje –, vagy Apáti István, akik jelenleg a párt alelnökei. 

Ki Toroczkai László? 

1996 és 2000 között a MIÉP-ben politizált. Édesapja dr. Tóth László ügyvéd, a MIÉP volt szegedi elnöke. Toroczkai 1997-től egy ideig a szegedi egyetemen tanult kommunikáció szakon, azonban diplomát nem szerzett. 2001-2006-ig a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke. Az első Orbán-kormány alatt, az ezredfordulón egyébként a Magyar Rádiónál dolgozik, a Vasárnapi Újság munkatársa. A 2000-es években a Magyar Jelen főszerkesztője, a Kárpátia című lap egyik szerzője. 2013-2022 között Ásothalom polgármestere. 2013-tól függetlenként, majd a Jobbik, később a Mi Hazánk színeiben. 2018 óta a Mi Hazánk alapító-elnöke. 2022 áprilisa óta a párt országgyűlési képviselője, frakcióvezető. 

Választási eredmények 

A Mi Hazánk 2019-ben indult először országos megmérettetésen. A májusi EP választáson 3,29 százalékot értek el, 114 156 szavazattal. Az ősszel tartott önkormányzati választásokon 12 megyében állítottak közgyűlési listát, ezekből 9 helyen sikerült elérniük a választási küszöböt. Összesen 8 mandátumot szerezve. A 2022-es országgyűlési választásokon 5,88 százalékkal, 332 487 szavazattal megugrották a parlamenti küszöböt, 6 listás képviselői helyet szerezve. 

A 2024-es EP választásokon 6,7 százalékot értek el, valamivel több, mint 300 ezer szavazattal. Így megszerezve első EP mandátumukat. Az ezzel párhuzamosan tartott önkormányzati választásokon pedig már az összes megyében sikerült listát állítaniuk, végül 62 megyei közgyűlési helyet szerezve. Budapesten azonban csak 3,81 százalékot sikerült elérniük, így a Fővárosi Közgyűlésben nincs képviselőjük. 

Az elmúlt időszakban a Mi Hazánk – ahogy a táblázatban is látható – az 5 százalékos választási küszöb környékén táncol. De a párt támogatottságára, illetve választói összetételére még részletesebben visszatérek. 

Most akkor Fidesz-barát vagy ellenzéki? 

Arról nyilván nem írhatok, hogy a politológusok körében évek óta komoly találgatások övezik, hogy vajon éves szinten különböző csatornákon mennyi támogatást kaphat a Mi Hazánk a kormánypártoktól. Ahogy arról sem, hogy vajon mennyivel olcsóbban kapnak a kormányközeli cégektől plakáthelyeket egy-egy választási kampány során. Hiszen ezeket nem tudom tényszerűen alátámasztani. Így ezek csak elméletek maradnak. Még akkor is, hogyha az átlagszavazó számára is könnyen úgy tűnhet, hogy sokkal több pénzük van, mint amiről az éves beszámolóik szólnak. 

Arról viszont már sokkal inkább érdemes beszélni, hogy miként szavaznak az országgyűlésben, hogy miként nyilatkoznak egyes politikai kérdésekben vagy milyen nézeteket vallanak. Ahogy azt is megemlíthetem, hogy a legtöbb önkormányzatban – ahol egyáltalán jelen vannak – rendszeresen együtt szavaznak a Fidesszel. És ezekből már levonhatunk következtetéseket arra nézve, hogy mi történne, ha a Fidesz nem nyerné meg ugyan a választásokat, de úgy jönne ki a matek, hogy a Mi Hazánk segítségével mégis újra kormányt tudnának alakítani. Ahogy arra vonatkozóan is, hogy miként akadályozhatná a Mi Hazánk – a Fidesszel közösen – azt az alkotmányozási folyamatot, amely arra volna hivatott, hogy az elmúlt 16 évben a jogállamon, a demokratikus intézményrendszeren, az ellenőrzések és egyensúlyok rendszerén ejtett sebeket begyógyítsa. 

De kezdjük kicsit távolabbról. Valószínűleg még sokan emlékeznek arra, hogy a 2024-es önkormányzati választások előtt jó fél évvel miként nyújtotta be a Fidesz helyett a Mi Hazánk a választási rendszer módosítását eszközlő indítványt. Amellyel végül átalakították pl. a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat. Mert már akkor látszott, hogy a Fidesz több képviselőt küldhet a közgyűlésbe, ha újra változtatnak az általuk korábban bevezetett rendszeren, és a polgármesterek által dominált közgyűlés helyett tisztán listán választják meg annak tagjait. De nézzük a közelmúltat.  

Elemeztem az elmúlt félév több mint 400 parlamenti szavazását, elkezdtem ezekből egy statisztikát összerakni. Aztán úgy döntöttem, hogy kicsit más irányba indulok. Nem akartam ugyanis abba a hibába esni, amit a Mi Hazánk is elkövetett korábban, mikor egy olyan kimutatással próbálták saját álláspontjukat alátámasztani, amely fontos szempontokat nem vett figyelembe. Mert nem mindegy, hogy például a napirend elfogadásáról, egy-egy javaslat napirendre vételéről vagy egy törvény módosításáról, illetve egy törvény elfogadásáról van-e szó. Nem lehet a különböző parlamenti döntéseket egy kalap alá venni. 

Egyenként áttekintve ezeket egy elég egyértelmű kép rajzolódott ki a szélsőjobboldali párt szavazási magatartását illetően. De nézzük a konkrétumokat. 

Sokat elárul, hogy a különböző ellenzéki képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos döntések során kivétel nélkül a Fidesszel szavaztak. De ez még a legkisebb probléma. A kormánypárttal közösen fogadták el az alaptörvény tizenötödik módosítását. Ami korlátozza a gyülekezési jogot! Illetve lehetővé teszi, hogy egy egyszerű miniszteri döntéssel meg lehessen fosztani magyar állampolgárságától azt a kettős állampolgárt, aki „idegen érdekeket szolgál”. Ami csupán értelmezés kérdése, így a Fidesz dönthet arról, hogy ilyen viszonylatban ki a jó magyar, s ki kevésbé az. 

Megszavazták a „rendészeti feladatellátás hatékonyságát támogató törvények” módosítását is. Amivel az ügyészség hatáskörébe került, hogy embercsempészeket engedjenek ki a börtönökből. Ahogy a Fidesszel közösen megszavazták azt a határozatot is, ami szembe megy az EU döntésével az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről, illetve az energiafüggőség csökkentéséről. Megszavazták a „politikai erőszak terjedése elleni fellépésről” szóló határozatot, vagyis a Lex Ruszin-Szendit. Ami egy egyértelműen pártpolitikai alapon meghozott döntés volt. 

Elfogadták „az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 2024. évi tevékenységéről”, „a honvédelmi feladatok 2023. évi megvalósításáról, a Magyar Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről”, „a Bethlen Gábor Alap 2024. évi tevékenységéről és működéséről” szóló jelentéseket. Míg ezeket az ellenzéki pártok sorra leszavazták. Hogy csak néhányat említsek. 

Gyakran előfordul, hogy a Mi Hazánk képviselői azt a taktikát választják, hogy nem vesznek részt egy-egy ülésen, vagy annak érdekében, hogy ne kelljen állást foglalniuk. Ezzel „javítva” némileg a statisztikájukat. De az utóbbi évek költségvetési szavazásain egyszerűen tartózkodtak. Még a látszatát is elkerülve annak, hogy jelezzék: esetleg nem értenek egyet a kormány pazarló, propagandára százmilliárdokat ezzel párhuzamosan egészségügyre, oktatásra, közlekedésre egyre kevesebbet előirányzó költségvetési előterjesztésével. Nyugatabbra tőlünk ritkán látni olyat, hogy egy „ellenzéki párt” ne szavazná le a kormány által beterjesztett költségvetést. Azt gondolom, mindez jól mutatja, hogy hol is áll a Mi Hazánk. 

A Mi Hazánk „szavazóbázisának” összetétele 

A Medián, illetve a 21 Kutatóközpont 2025. novemberi adataiból kiindulva azt látjuk, hogy a Mi Hazánk szavazóinak 68 százaléka férfi, 32 százaléka nő. Az iskolai végzettséget tekintve ebben a körben a legalacsonyabb a diplomások aránya, 15 százalék. (A Fidesznél ugyanez 17 százalék, a Tisza esetén 32.) Kiemelkedően magas a szakmunkások aránya, 37 százalék. (A Fidesznél 28 százalék, a Tiszánál csak 18.) Viszont átlag alatti a „legfeljebb 8 általánost” elvégzők aránya. (A Fidesznél ezek aránya 26 százalék, a Tiszánál csupán 7.) 

A korcsoportokat nézve a pártot választani szándékozók közt a középkorúak vannak többségben. A 40 és 49 év közöttiek aránya 36 százalék, ami a legmagasabb a mért pártok között. Persze, ne felejtsük, hogy összességében a szavazók 4-5 százalékáról beszélünk. Meglepően kevés a fiatal támogatójuk, a szavazóik 11 százaléka 29 év alatti. (A Fidesznek 7 százalék, a Tisza szavazóinak 24 százaléka.) A Mi Hazánk támogatói körében van szinte a legkevesebb 65 év feletti, arányuk szintén 11 százalék. (Egyébként a Medián szerint a DK szavazói a legidősebbek, 62 százalékuk 65 év feletti, és csupán 8 százalékuk nem múlt el még 40 éves.) 

A szélsőjobboldali párt támogatóinak lakhely alapján történő megoszlása nagyon hasonlít, szinte százalékra megegyezik a Fidesz szavazóbázisának ilyen viszonylatban való megoszlásra. A Mi hazánk szavazóik 12 százaléka van a fővárosban, ahol egyébként a biztos szavazó, pártválasztók körében 4 százalékon állnak. (A Fidesz szavazóinak 13 százaléka van ugyanitt, egyébként a kormánypárt Budapesten 24-26 százalékon áll.) 19 százalék él valamelyik megyei jogú városban, 32 százalék egyéb városokban, 37 százalék pedig községben. Utóbbi csupán egy százalékkal marad el a Fidesztől. (A Tisza szavazóinak 22 százaléka fővárosi, 23 százalék megyei jogú, 30 százalék egyéb városban 25 százalék pedig községben lakik.) 

A Mi Hazánk támogatottsága 

Fentebb már – táblázatos formában – összefoglaltam a párt támogatottságát az elmúlt egy évből. Most nézzük a közelmúltat. A releváns, kormánytól független közvélemény-kutatók, illetve a kormány által fenntartott és pénzelt kutatások egyvalamiben szinte mind egyetértenek: a Mi Hazánk országosan a bejutási küszöbön billeg. Ez látszik az alábbi grafikonon is, amellyel kapcsolatban fontos persze megjegyeznem, hogy a hibahatár 2,5-3,2 százalék közötti. (Tehát, az adott párt támogatottsága ennyivel lehet több, ahogy kevesebb/alacsonyabb is.) 

De ez rajzolódik ki a legfrissebb, januári közvélemény-kutatásokat vizsgálva is. A Mi Hazánk támogatottsága a választási küszöb környékén van. Az IDEA 4 százalékra, a Medián 5 százalékra méri őket a biztos szavazó pártválasztók körében. (Előbbinél egyébként a Tisza 48 százalékkal vezet a Fidesz 38-os támogatottságával szemben, utóbbinál a Tisza 51, míg a Fidesz 39 százalékon áll.) Tehát továbbra is kérdéses a szélsőjobboldali párt parlamentbe való újbóli bejutása. 

Politikai kommunikáció 

Az elmúlt időszakban háttérbe szorult az oltásellenesség, a „WHO-összeesküvéses” narratíva, ahogy már jó ideje a Nagy-Magyarországért való küzdelem is. Az elmúlt időszakban a bírósági végrehajtók visszaélései, a lakásmaffia, illetve a lakásfoglalók elleni harc került előtérbe. De továbbra is napirenden van az EU ellenesség vagy például a migráció kérdése. Vendégmunkások ellen uszítanak ugyan, de ennek kapcsán nagyvonalúan megfeledkeznek arról, hogy – a propaganda által sulykoltakkal szemben – egyedül a kormány hozott az országba migránsokat. Letelepedési kötvény, illetve vendégmunkások behozatala formájában. Ezzel párhuzamosan kiengedve a börtönökből több ezer embercsempészt.

Egyre erősebben van jelen a párt életében az oroszbarát felfogás. Ezt jól mutatják az EU-val szemben megfogalmazott háborús vádak, ahogy Toroczkai pártelnök novemberi Dmitrij Medvegyev volt orosz elnökkel, illetve miniszterelnökkel való személyes találkozója is. A politikai felfogás, elképzelések kapcsán is jól látszik, hogy a hasonlóságok, közös elképzelések sokkal inkább a Mi Hazánk és a Fidesz közt fedezhetőek fel, mintsem a legnagyobb ellenzéki párt és a szélsőjobboldali párt tekintetében.  

A Fidesz ideológiai értelemben igen nagy utat járt be az elmúlt jó 30 év alatt. A liberális politikától a polgári, jobbközép majd keresztény-konzervatív felfogáson keresztül a radikális jobboldali, helyenként már egyes összeesküvés-elméleteket is magáénak tudó, oroszbarát nézetekig. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kormánypárt az elmúlt években történő fokozatos jobbratolódásával – politikai üzeneteit, narratíváját tekintve – már egyáltalán nincs messze a Mi Hazánktól. Bizonyos tekintetben ez is jó alapot jelenthetne a szorosabb együttműködéshez, közös kormányzáshoz. 

Konklúzió 

Toroczkai László szeret úgy tenni, mintha bizonyos értelemben középen állnának. Ezért is nevezi az általuk képviselt politikát harmadik utasnak. Miközben arról beszél, hogy „se Orbánt, se Gyurcsányt” nem támogatják. Ezzel az állampárti retorikát használva, arra utalva, hogy Magyar Péternek és a Tiszának valami köze volna – a már a süllyesztőbe került – Gyurcsány Ferenchez. Arról beszél, hogy ő ellenzéki, de mégsem Orbánnak tesz fel kérdéseket, mégsem Orbán rendezvényére látogat el, hanem Magyar Péter országjárására. Nemrég elmondott „újévi beszédében” is elsősorban Magyar Péterrel és a Tiszával foglalkozott. Ahelyett, hogy az elmúlt 16 évben kormányzó Fidesz bűneit, az elmulasztott lehetőségeket vette volna számba. Vagy a NER-lovagok meggazdagodását kérte volna számon. 

Az ideológiai, narratívabeli hasonlóságokat, a párt szavazási magatartását látva egyértelmű, hogy a Mi Hazánk hol áll. A Fidesz oroszbarát politikája kapcsán – a magát nemzetinek beállító párt – nem kritikát fogalmaz meg, hanem megpróbál még a kormánypárton is túltenni. Hasonló a helyzet az Európai Unió kapcsán is. 

Mindent egybevetve nem igazán lehetnek kétségeink afelől, hogy – ha úgy jön ki a matek – a Mi Hazánk lehetőséget adna a Fidesznek a kormányzás folytatására. 

Ha mindez nem volna elég, technikailag a Mi Hazánk esetleges bejutása automatikusan csökkentené a Tisza mandátumszámát. Ami nyilván megnehezíti, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak meglegyen a kétharmad. Ami feltétlenül szükséges a NER visszabontásához, a hatalmi ágak szétválasztásának helyreállításához. 

S ha valaki el is hinné, hogy a Mi Hazánk ellenzéki párt, akkor mindenképpen érdemes figyelembe vennie, hogy a kutatások szerint jelenleg bizonytalan a párt parlamentbe kerülése. Minél nagyobb lesz a részvétel, annál kisebb lesz az esélyük. Ha pedig nem érik el a küszöböt, a rájuk leadott „ellenzéki szavazatok” mindenképpen elvesznek! Ami szintén könnyen lehet, hogy a végeredményt tekintve a Fidesz mandátumszámát növelné. Mindebből elég egyértelműnek tűnik, hogy aki rendszerváltást akar, annak a Tiszára érdemes szavaznia április 12-én. 

Szerző: Bajkó-Sokoray István okleveles politológus, független önkormányzati képviselő

(A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Kontroll szerkesztőségének álláspontját.)

Fotó: Facebook / Orbán Viktor