Másfél hónapnyi demonstráció – Országjáráson a Kontroll

Az időjárás is kegyeibe fogadta a Tisza 56 napos turnéját és szombaton is meleg, napfény, felhőmentes égbolt várta a rendezvényeket. A szokatlan az egészben az, hogy ez a jó idő tavasszal általában kirándulásra, tavaszi nagytakarításra, kertrendezésre, pihenésre, túrázásra, tavaszi napfürdőre ösztönzi az embereket és nem politikai rendezvényeken való demonstrálásra. Valami nem stimmel.

Ugyanis Pilisvörösváron, Budakeszin, Érden és Pécsen is hatalmas tömeg gyűlt össze meghallgatni Magyar Pétert és a helyi jelöltet, ahogy eddig az ország szinte minden településén. Félreértés ne legyen, Pilisvörösváron 7-800 ember volt, amit le lehet sajnálni, de mindjárt más színezetet és méretet kap ez a 700 ember, ha figyelembe vesszük Pilisvörösvár lakosságát, ami 14 000 ember. Tehát az a 7-800 fő durván 5-6%. Budapest 2 milliós lakosságánál ez azt jelenti, hogy 100 ezer ember gyűlne össze, ami egy igencsak látványos tömeg. De például Pécsen már arányaiban ennek a másfélszerese jött össze, amiért jó néhány fideszes Békemenet a seggét verné a flaszterhoz örömében, ha egy átlagos hétvégén, főleg ilyen szép időben ennyi embert tudna összeverbuválni. 

Ehhez képest a Tisza az elmúlt húsz napban szinte mindenhol hozta ezt az arányt és lokális tömeget. Mintha egy 56 napos permanens Békemenetes tüntetésben, zajos demonstrációban lángolna az ország, miközben ez a Fidesznek évente, ha összejön egyszer. Ez teljesen abszurd, kvázi a lehetetlennel határos. Húsz napon át nem lehet folyamatosan fenntartani ezt a hangulatot mesterségesen, de még természetes indulatokat sem lehet ilyen sokáig életben tartani. Ehhez valami olyan állapotnak kell léteznie az országban, ami eddig nem volt. 

És ezt a Fidesznek köszönheti a Tisza.

A 20 éve tartó folyamatos széthúzása a nemzetnek, a következetes ellenségképzés, a másként gondolkodók állandósított megbélyegzése, elnyomása, háttérbe szorítása, a végtelenbe nyúló árokásás, a közpénzek egyre fokozódó elrablása, a feudális kiváltságok és a jobbágyi, szolgai helyzetek újrateremtése, a közszolgáltatások minden szintjének lerombolása, a nemzet polgárainak minden értelemben megvalósuló semmibevétele olyan általánosan rossz közérzetet teremtett, ami már csak egy szervezett formára vágyott, hogy formát ölthessen és kikiabálja az elégedetlenségét és felháborodását.

Ennek az eredménye, hogy egy csodásan verőfényes, túrázásra hívogató szombati napon az emberek nem az erdőbe, a tópartokra, a folyó mellé, a hegyekbe indultak kikapcsolódni, hanem Pilisvörösváron összegyűltek demonstrálni az elégedetlenségüket és felháborodásukat. A tér mellett elhúzó vonat vezetője is hosszan és hangosan üdvözölte a rendezvényre érkezőket, miközben a Solymárról átruccanó hölgy kicsit aggódva nézte az akkor még csak 80-100 embert a téren és felsejlett benne, hogy talán nem lesznek elegen, hogy súlya legyen a jelenlétüknek. Annak már tudott örülni, hogy náluk Solymáron változás volt 2024-ben, de ez a Menczer még mindig szégyenfolt számára. 

„Hogy lehetett egy ilyen embert megválasztani? Ugye nem ő lesz megint, vagy mégis?"

Egy arra járó szivarfüstös, termetes úr hallva a kesergést megnyugtatja, hogy azt a „minden értelemben büdösszájút” nincs ember, aki újra választaná, ha egy cseppet is van erkölcsi tartása". Abban megegyeztünk, hogy a solymári Paprikás-patak Jegenye-völgyi vízesésénél pezsgőt bontunk, ha végre elkergeti Solymár Menczert a Parlementből egy szájhigiénés kezelésre.

Pilisvörösvár után a másik sváb településre, Budakeszire megyek, ami nekem abszolút hazai pálya, nem mintha Pilisvörösvár nem lenne az. Imádom a svábokat, végül is negyedrészt én is az vagyok. Budakeszit meg különösen kedvelem, hiszen a Budakeszi úton telt a fiatalságom jelentős és fontos része. Ezen az sem ront, hogy Budakeszi 2024-ben még – igaz nagyon szoros versenyben, de – kitartott a Fidesz mellett az önkormányzati választáson. Most azonban már sokkal erősebben érzik a változás szele a skanzenszerűen meseszép Fő utcán. 

Egyszerűen imádom Budakeszi tradícióőrzését és azt a képességüket, hogy svábosan puritán módon, logikusan gondolkoznak és nagyon komolyan veszik az adott szavukat. Egy helyi vendéglős szerint ez utóbbi magyarázza, hogy miért tartottak ki Budakeszin 2024-ben még sokan a Fidesz mellett, holott a logika és az erkölcsi tartás már nem tudta indokolni a döntést. Viszont az a tény, hogy csak 120 fővel tudott győzni a fideszes polgármester jól mutatja, hogy már nagyon is megosztott lett 2024-re Budakeszi, holott ez korábban nem volt jellemző. 

„Szerintem ez a 120 fő mára nemhogy eltűnt, de látványosan és jelentősen elkopott a budakesziek Fideszt támogatók száma. Itt a Fő utcán a parkban idejét nem tudom, mikor volt ekkora tömeg politikai rendezvényen, főleg ilyen szép időben hétvégén. Ilyenkor a Vadasparkba vagy az Álomvölgybe szoktak menni az emberek, nem tüntetni.”

Hagyományőrzésre való hivatkozással bemegyek még egy jót ”bűnözni” a Gräfl-be, ahol a kávé és a krémes után megkeseríti a hangulatomat kifelé menet egy vendég felhorgadása, hogy „ezek is mehetnének máshová elégedetlenkedni”. Hja kérem, Budakeszi nem egykönnyen adja magát, a sváb makacsság lassú változást hoz, de annál tartósabb megmaradást. Érdemes beinvesztálni Budakeszibe és a svábokba.

Érd viszont sosem lesz a kedvencem. Valahogy olyan érzésem van vele kapcsolatban, mintha egy földszintes nyolcker lenne: zsúfolt, keszekusza, karakter nélküli izé, ami ugyan minden sarkon hoz valami meglepőt és élvezeteset, de valahogy mégsem kerek egész a rendszer. Mint amikor valakinek évente jön egy újabb ötlete, hogy mit kellene még átalakítani, hozzátoldani, átfesteni, megreformálni a házon, kerten, sufnin, kerítésen, akármin és a végeredmény… hát olyan, amilyen. Erre mondják azt udvariasan, hogy érdekes.

Viszont az itt lakók erkölcsi érzékenysége és politikai reakcióképessége az előbb említett két településhez viszonyítva sokkal gyorsabb. Már 2019-ben leváltották a fideszes polgármestert és 2022-ben igencsak szűken tudta hozni a parlamenti választást a Fidesz jelöltje. Most meg már ott tartunk, hogy a koradélutáni melegben ezren gyűltek össze a téren a Tisza mellett demonstrálva. Ez Budapestre átméretezve simán kiad egy 200 ezres tömeget. Szóval az érdiek eléggé keményen üzentek a regnáló hatalomnak, hogy ez így nincs rendjén.

Viszont a zöldborsmártásos tarjám dollárchipssel nagyon is rendben volt. Miközben majszoltam a jól megérdemelt kései ebédemet azon morfondíroztam, hogy vajon megérem-e azt, hogy a makacs svábok végre változtatnak Budakeszin? Mert ha ez megtörténik, akkor itt még csodák is történhetnek.

Szerző: Nemes György

Fotó: Facebook / Magyar Péter