1956-ban csak szétlőtték, Orbánék alatt most végképp lerombolják
Ahhoz képest, hogy a Magyar Rádió egykori józsefvárosi épületének lerombolása mekkora léptékű kulturális bűncselekmény, döbbenetes az a kormányzati mellébeszélés és közöny, ami az ügyet övezi. Akadnak azonban néhányan, akik minden erejüket bevetik, hogy felhívják a figyelmet erre az értékrombolásra, ami az eredeti Nemzeti Színház 1965-ös lebontásához mérhető országos botrány.
Ahhoz képest, hogy a Magyar Rádió egykori józsefvárosi épületének lerombolása mekkora léptékű kulturális bűncselekmény, döbbenetes az a kormányzati mellébeszélés és közöny, ami az ügyet övezi. Akadnak azonban néhányan, akik minden erejüket bevetik, hogy felhívják a figyelmet erre az értékrombolásra, ami az eredeti Nemzeti Színház 1965-ös lebontásához mérhető országos botrány.
Sávoly Tamás, az egykori Magyar Rádió levéltárosa az elmúlt hetekben minden reggel 7 órakor rádiótörténeti előadásokat tartott a Pollack Mihály téren, a rádió lerombolásra ítélt épületének közelében. A negyven részes sorozat október 31-én ért véget.
Az előadás-sorozatban szó esett irodalomról, kultúráról, zenéről, egyháztörténetről, nyelvművelésről, oktatásról, ismeretterjesztésről, szórakoztatásról és természetesen a történelemről is, hiszen ezek között a falak között megfordult Móricz Zsigmond, aki szerint a Magyar Rádió lelkeket teremtett. Babits Mihály és Márai Sándor is rendszeres vendégei voltak az épületnek, ahol remek beszélgetéseket folytattak, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Richárd Strauss és Dohnányi Ernő is otthonuknak érezték a stúdiópalotát, Klebelsberg Kunó oktatási miniszter pedig azt vallotta, hogy a Magyar Rádió palotájának kell lennie Magyarország legnagyobb oktatási termének.
„A Magyar Rádió a német megszállás napjáig el tudta látni közfeladatait, amit az 1925-ös kezdetkor megszabtak számára: a magyar kultúra szolgálata határainkon innen és túl. Fontos misszió volt az is, hogy a nyugati világot is megismertessék a kultúránkkal, bebizonyítva azt, hogy az európai kultúrkörhöz tartozunk. Ezt a célt el is érték 1935-re, ugyanis a kontinens egyik leghallgatottabb rádiója lett a Magyar Rádió” – emlékeztetett Sávoly Tamás.
Felidézte azt is, hogy 1945 után ez a rádió az összefogás jelképe lett, május 1-től kezdve a semmiből építették újjá és üzemelték be a stúdiókat. 1948-ig Európa legjobb minőségű stúdióit alakították ki itt, jó példa erre Európa első decentralizált stúdiója, amely az 1-es számot kapta, és a mai napig is ott van a falak között.
Az épületnek óriási a technikatörténeti jelentősége is van, itt működött a világ első műsorszórója a Telefonhírmondó, ami 25 évvel előzte meg a világot. A legendás 6-os stúdió kialakításában Békésy György fizikus, postamérnök is részt vett, ahol évtizedeken keresztül készültek a kabaréműsorok, a magyar nemzeti zenei és prózai hangtár felvételei.
A későbbi Nobel-díjas tudós végezte a stúdiópalota akusztikai tervezését. Ezekből kilenc különben még a mai napig is áll, ezért sem lenne szabad feladni a küzdelmet – nyilatkozta a kontroll.hu-nak Sávoly Tamás, aki szerint óriási probléma, hogy a sajtó nagy része elengedte a Palotanegyed ügyét.
Miért van ennyire kevés tiltakozó, amikor ekkora gyalázat történik?
Sávoly Tamás szerint a legfőbb magyarázat erre a kérdésre az, hogy egyrészt mindenki a megélhetését félti, másrészt a Pató Pál-i gondolkodás sajnos jellemző a többségre.
„A zeneművészek vagy a színészek jelentős része attól tarthat, ha felemeli a szavát, akkor elveszítheti az állami megrendeléseit. 2011 óta egyfajta elfeledtetése zajlik a Magyar Rádiónak. Az MTVA-t a médiatörvény kötelezi arra, hogy tartsa karban, felügyelje és fejlessze a stúdiókat. Na, ez az, ami nem történt meg, ehelyett csőd közelébe vitte az intézményt. Így került ki a rádió fennhatósága alól maga az épületegyüttes először visszaszállva az államra, majd az Országos Széchényi Könyvtár, később a Magyar Nemzeti Múzeum, végül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tulajdonába”
– hívta fel a figyelmet az MR egykori levéltárosa.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztési főigazgatója, Becker Pál többször is azt állította, hogy nem létezik a 6-os stúdió és rádió épülete sincs már meg, de ez nem fedte akkor a valóságot. Sávoly Tamás 2016-ig dolgozott a Magyar Rádiónál, és kezelte az irattárat. A 60. évfordulóra az 1956-os forradalom zenéjét is itt rögzítették a magyar kormány megbízásából. A zenekar és az énekkar végig itt próbált a stúdiókban 2024. augusztus 31-ig. Az MTVA látta el az épület őrzését és felügyeletét is 2024. szeptemberéig.
Ebből fakadóan, mivel a rádió művészeti együttesei használták a stúdiókat, az alapszabályában foglaltak szerint fejleszteni kellett volna azokat és nem leépíteni. Miközben a 6-os technikai helyiségét használhatatlanná tették, eközben a Bartók Rádió zenei napját és az utolsó nyilvános közönség által látogatott koncertet is innen közvetítették 2024. május 14-én.
Becker Pál állítása - amit 2023. decemberében egy nyilvános fórumon tett - szintén nem állta meg a helyét, hogy itt már nem zajlik semmiféle előadás, hiszen a Bartók Rádió rendszeresen közvetített még innen műsorokat. Ezeknek a hazugságoknak köszönhetően sikerült a közvéleményt rossz irányba befolyásolni – fűzte hozzá Sávoly Tamás, aki személyesen is beavatta az épület történelmébe 2020-ban Beckert, de ez sem hatott a főigazgatóra.
A politikai hatalom mindig is tartott ettől az épülettől
1956-ban itt alakult meg a szabad Kossuth Rádió. Kádár Jánosnak sok rossz tapasztalata volt a Bródy Sándor utcával kapcsolatban, hiszen neki az lett volna a feladata, hogy lebeszélje az itt dolgozókat arról, hogy csatlakozzanak az október 23-i felvonuláshoz. Ebben azonban Kádár kudarcot vallott. Szirmai Ottó, a rádió egyetlen hősi halottja pedig kommunista volt, és Kádár jó barátja. Őt a rádió épületéből vitték el bilincsbe verve. Neki ugyanis az lett volna a feladata, hogy tetesse le a fegyvert Angyal Istvánékkal a Tűzoltó utcában, de helyette beállt közéjük.
Október 30-án itt alakult meg a Szabad Kossuth Rádió és a Magyar Rádió Forradalmi Munkástanácsa, ami meglepő módon a stúdiópalotában működött november 30-ig, jócskán túlélve a szovjet tankok bevonulásának tragikus november 4-i dátumát. A forradalom és szabadságharc műsoradásait is innen szerkesztették, nem a parlamenti stúdióban. Később, hogy késleltesse a stúdió visszatértét, a kommunista hatalom harckocsival hajtatott bele a Bródy Sándor utcai épületbe. A fegyveres felkelés is a Bródy Sándor utcából indult el. Az itt folyó harcoknak összesen 38 sorozott kiskatona áldozata volt.
„Fontos azt is megjegyezni, hogy az ’56-os események után Kádár János sosem tette már be a lábát a Magyar Rádió épületébe. Orbán Viktort is érte már csalódás az épülettel kapcsolatban, de ő azért korábban több sikeres előadást is tartott az épület falai között miniszterelnökként, már csak ezért is fontos lehetne személyesen a számára, hogy megmaradjon a stúdiópalota. Ez ugyanis egy történelmi emlékhely, amit megőrizni kellene és nem lerombolni”
– idézte fel a múltat Sávoly Tamás.
A 60-as évektől kezdve viszont a hazai beatzene Mekkája lett a 6-os stúdió: itt rögzítette lemezeit a Metró, az Illés zenekar, majd később az LGT és Koncz Zsuzsa is. 2009 és 2013 között pedig a méltán népszerű akusztikus koncertek otthonává vált a történelmi helyszín.
Ezért is érthetetlen, hogy miért nem tiltakoznak egy ilyen jelentőségű épület ledózerolása ellen színészek, zenészek és kabaréalkotók látható tömegei.
A magyarországi egyházak sem tiltakoznak lerombolása ellen, pedig a stúdiópalota Magyarország legnagyobb temploma volt. Innen beszélt Tóth Tihamér, a rádió papja, Ravasz László református püspök és Ordass Lajos evangélikus püspök is, és innen szóltak az egyházi perek, a Mindszenty- és Grősz-per. A stúdiópalotában tartották a 34. Eucharisztikus Kongresszus záróeseményét, amelynek keretében Pacelli bíboros (a későbbi XII. Pius pápa) innen mondta el a kongresszus záróbeszédét, majd meg is áldotta az épületet.
Ebben a mostani bántó közönyben az is szerepet játszhat Sávoly Tamás megítélése szerint, hogy az elmúlt évek során a rádió és a közmédia egyre inkább elszakadt a hallgatóktól.
Por, azbeszt és a múlt eltörlése
Sávoly Tamás előadás-sorozatának és a józsefvárosi civil egyesület, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület politikamentes tüntetéseinek annyi hasznuk mindenképpen volt, hogy az önkormányzatban a kormánypárti képviselők is felébredtek, és a kezdetektől fogva tiltakozó ellenzéki polgármester, Pikó András után ők is elkezdtek javaslatokat benyújtani az épület megmentése érdekében. A társadalom megosztottsága viszont nem segíti ezt az ügyet sem. A Kádár-kori reflexek köszönnek vissza abban is, hogy az emberek megpróbálnak kimaradni a közügyekből, így a Palotanegyed megmaradása melletti kiállás nem tudott egyelőre megmozgatni kritikus nagyságú tömegeket.
A műemlék védelmezői felmérést is végeztek, amelyből kiderült, hogy az emberek többsége elutasítja az itteni oktrojált építkezést, ami borzalmas mennyiségű porszennyezéssel jár, az azbesztről nem is beszélve, amit annak idején beleépítettek.
A lakókat és a pázmányos diákokat a mai napig nem tájékoztatta többszöri kérésre sem a bontást végző hatóság az épületekben található azbeszt eltávolításának mikéntjéről és veszélytelenségéről, miközben folyamatosan bontanak a területen. A 12 épület közül a stúdiópalota megvédése azért a leginkább problematikus, mert ez az épület az utcáról nem látható, így az emberek köztudatában sem létezik, és takarásban könnyen bontható a világ legrégibb stúdiópalotája.
A területről több évtizede folyik a vita. 1969-1979 között az Esterházy palota helyére egy 13 emeletes toronyházat és egy 8 emelet magas épületkomplexumokat álmodott ide a kádári hatalom, lerombolva a stúdiópalotát és a Szentkirályi utcai épületeket, de abból végül szerencsére a műemlékvédelem miatt semmi nem lett. Becker Pál szerint az itt található épületek egy rozsdaövezetet alkotnak, amely épületeket muszáj lebontani. Az Esterházy palota az új egyetemi Campus építésével újra veszélybe kerül. Az 1970-es évek terveihez képest a mostani bontási tervekhez nem készültek előzetes statikai vizsgálatok. Így a bunker épület bontása könnyen a két műemlék, az Esterházy és Károlyi palota pusztulásához vezethet.
A civilek számos levelet írtak a Miniszterelnökségnek, a katolikus püspöki kart vezető Erdő Péternek és Lázár Jánosnak is, de hivatalos választ csak az utóbbitól kaptak. A miniszterrel el is kezdődött egy párbeszéd, ami viszont egy idő után abbamaradt. Lázár annyit mondott, hogy nem tud ebben az ügyben mit tenni, hiszen megrendelőként csak az egyház szabhatja meg, hogy mit akar oda építtetni.
A tervben egy tízemeletes épület is szerepel, ami totálisan tájidegen, a környező épületek és a Magyar Nemzeti Múzeum fölé emelkedik, ha valóban megépülne.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a Palotanegyed kapcsán tízezer diák ideköltöztetéséről tett említést, akiknek érdekeit szerinte szem előtt kell tartani az itt élő több ezer lakóval szemben.
A rádió volt levéltárosának előadás-sorozata csütörtökön véget ért, de a műemlékvédelmi civil akció tovább folytatódik. A következő héten Sávoly Tamásék tájékoztatni fogják az egyetemistákat arról, hogy mi várhat rájuk, és mit semmisíthetnek meg. Két látványos tábla szolgál szemléltetőeszközként ehhez a felvilágosító akcióhoz. Az MR egykori levéltárosa bízik abban, hogy jobb belátásra tudják bírni a döntéshozókat, akiknek szerinte be kéne látniuk, hogy hibáztak, és el kell kezdeniük gondolkodni ennek a helyrehozatalán. „A Pázmány egyetem oktatási anyagába is szervesen be kellene építeni a Palotanegyed izgalmas és értékes történelmét. Ha mindezt eltöröljük, nemcsak a múltunk veszik oda, hanem a jövőnk is” – hangsúlyozta Sávoly Tamás.
Fotók: Sávoly Tamás, Facebook, Fortepan.
Borítókép: Kontroll.hu