Hol sírjaik domborulnak - történelmi nagy temetések és újratemetések

Sokat elárul egy nemzet emlékezetpolitikájáról,  hogy miképp viszonyul az elhunyt állam- és kormányfőinek végső nyughelyeihez.  Írásunkban tíz történelmi személyiség temetését és újratemetését idézzük fel, és megmutatjuk, hogyan néznek ki ma ezek a síremlékek.

gróf Batthyány Lajos

A mártírhalált halt miniszterelnököt méltó módon csak 21 évvel a kivégzése után, a kiegyezés következményeként 1870-ben helyezhették örök nyugalomra. Az exhumálás folyamatáról 40 évvel később a Nyugat számolt be: „A sírbolt szabad terére kihozatván, a koporsó teljesen széthullott; a tetem is már nagyon enyészetnek indult. Az elhunytnak szép nagy szakálla azonban teljes épségben fennmaradt, s annak színe is bizonyossá tevé az ugyanazonosságot.”

gróf Batthyány Lajos mauzóleuma a Fiumei úti temetőben

Hazai viszonylatban addig példátlan külsőségekkel búcsúzott a magyar nemzet Batthyány Lajostól: a beszámolók szerint százezer főnél is nagyobb tömeg figyelte Budapest utcáin a gyászmenetet. A közállapot változását mégsem a közintézményeken lobogó tengernyi fekete zászló szimbolizálta, hanem az a 400, hajlott korú honvéd, akik aktív részvevői voltak a szabadságharcnak és a búcsúztatásnak is. Hiába a látszólagos enyhülés és méltó újratemetés, Ferenc József nem járult hozzá az egykori miniszterelnök rehabilitációjához, valamint ahhoz sem, hogy a temetést az állam szervezze meg. Magyarország első miniszterelnöke a Fiumei úti sírkertben nyugszik, a családi mauzóleumban.

Kossuth Lajos

Hasonlóan érzékeny kérdés volt a monarchia számára Kossuth Lajos búcsúztatásának kérdése. A szabadságharc vezéralakja ugyan élete közel felét emigrációban töltötte, de a magyar nép – talán éppen a távolság és az eltelt idő romantikája miatt – szimpátiája megkérdőjelezhetetlen volt, így az uralkodó ugyan a holttest hazahozatalát engedélyezte, de egy grandiózus búcsúztatás már nem állt érdekében. Ez a helyzet leginkább az első Wekerle-kormányt hozta lehetetlen helyzetbe. A kompromisszumos megoldás Wekerle Sándor diplomáciai érzékét dicsérte: sikerült elérnie Ferenc Józsefnél, hogy - hasonlóan Batthyány Lajos újrazemetéséhez – a magyar főváros vállalja a hivatalos szervezést, így nem került ellentmondásba korábbi tetteivel az uralkodó sem.

Kossuth Lajos mauzóleuma a Fiumei úti temetőben

Kossuth Lajos utolsó útjához fogható kegyeleti eseményre nem került sor azóta sem a magyar történelemben. Érdekesség, hogy a nemzet halottjának sírhelye is változott, igaz csak körülbelül 100 métert a Fiumei úti sírkerten belül, ahol születésének 100. évfordulójára készült el a ma is látható monumentális síremlék.

Horthy Miklós

Az egykori kormányzó portugáliai emigrációban hunyt el 1957-ben 89 évesen. Végakaratában egyértelművé tette, hogy a számára – és véleménye szerint az ország számára is -  kedvező politikai változás esetén hazájában, a kenderesi családi kriptában szeretne nyugodni. Erre 1993-ban kerülhetett csak sor, és hatalmas érdeklődés övezte ugyan az újratemetést, de az Antall-kormány – tartva az ellenzéki kritikáktól – nem képviseltette magát hivatalosan, így illeszkedve a Batthyány és Kossuth temetéséhez, Horthy sem kapott állami temetést a rendszerváltás után.

A Horthy-család kriptája Kenderesen. Forrás: http://www.zounuk.hu/

Nagy Imre

Nagy Imre miniszterelnök és mártírtásainak 1989-es újratemetése a rendszerváltás egyik legemblematikusabb pillanata volt. Az emberhez méltatlan, mélyen kegyeletsértő módon elföldelt államférfiak méltó búcsúztatása a Hősök terén zajlott, a legmagasabb szintű állami közreműködéssel. Ahhoz, hogy mindez létrejöhessen elengedhetetlen volt Kádár János 1988-as leváltása és Pozsgay Imre szimbolikus gesztusa, amikor ellenforradalom helyett népfelkelésnek nevezte 1989 januárjában az 1956-os forradalmat. Az újratemetés napra pontosan 31 évvel Nagy Imre és mártírtársai kivégzése után valósulhatott meg. A több órás megemlékezés keretein belül több tízezer ember róhatta le kegyeletét a koporsók előtt, de itt hangzott el Orbán Viktor azóta is sokat idézett beszéde, amelyben a szovjet csapatok kivonását szorgalmazta. Itt érdemes megjegyezni, hogy az egykori miniszterelnök, Németh Miklós a visszaemlékezéseiben arról ír, hogy kivonulásról már három hónappal Orbán kijelentése előtt megállapodott a Szovjetunió akkori vezetőjével, Mihail Gorbacsovval. Igaz, ezt egyetlen hivatalos dokumentum sem támasztja alá.

Nagy Imre sírhelye az Új Köztemető 301-es parcellájában, forrás: Dr Varga József/Wikipedia

Az öt kivégzett politikus, valamint a névtelen mártírok emlékét szimbolizáló koporsóját több kilométeres temetési menet kísérte az Új Köztemetőbe, a legendás 301-es parcellához.

Kádár János

Kádár még megélte Nagy Imre újratemetését és sokan a történelmi igazságtétel szimbólumának tartják, hogy azon a napon – 1989. július 6-án -, amikor a Legfelsőbb Bíróság kihirdette Nagy Imre és társai rehabilitálását, a bejelentés közben a teremben az emberek egymás kezébe adtak egy papírt, amire a következő szöveg volt írva: „meghalt Kádár János”. Az egykor teljhatalmú vezető egészségi állapota ekkor már hónapok óta aggasztó volt, ennek ellenére egyes korabeli források szerint Kádár nagybetegen is részt akart venni Nagy Imre újratemetésén. Máig vitatott az az állítás is, hogy az ateista Kádár utolsó napjaiban valóban hívatott-e a papot a Kútvölgyi kórházba.

Kádár János sírja a Fiumei úti temetőben

Temetésére szűk egy hónappal politikai ellenfelének grandiózus temetése után került sor. Nem csak az állampárt vezetését, de a külföldi sajtót is meglepte a tény, hogy a vártnál lényegesen nagyobb tömeg kísérte utolsó útjára azt a politikust, aki a legaktívabb szerepet vállalta az 1956-os forradalom véres leverésében.
Sírját a Fiumei úti sírkertben több alkalommal megrongálták. Előszőr festékkel öntötték le, majd 2007-ben ismeretlen elkövetők felnyitották Kádár János és felesége sírját és onnan több csontot, köztük a politikus koponyáját és felesége urnáját is ellopták. A rendőrségi nyomozás nem vezetett eredményre, így a mai napig nem tisztázott, hogy ki és milyen motivációból hajtotta végre a kegyeletsértő akciót.
 

Antall József

Antall József személye nem csak azért különleges, mert ő volt az első szabadon megválasztott miniszterelnök a rendszerváltás után, hanem mert máig az egyetlen közjogi méltóság, aki hivatali ideje alatt hunyt el. Antall a miniszterelnöki ciklus lejárta előtt néhány hónappal 1993 december 12-én hunyt el, temetésére pedig hat nappal később került sor. 

Antall József nyughelye a Fiumei úti temetőben

Ravatala – hivatalban lévő miniszterelnökhöz méltó módon – az Országgyűlés kupolatermében, majd a Kossuth téren volt. Búcsúztatásán a történelmi egyházak képviselői aktív szerepet vállaltak, de a Kossuth tér és később a Fiumei úti sírkert érintett része is megtelt emlékezőkkel. A diplomáciai testületek képviselői és az országgyűlési képviselők mellett kiemelt védelmet kapott Sütő András erdélyi író is, aki több fenyegetést is kapott azután, hogy elvállalta Antall búcsúztatását.
A néhai miniszterelnök síremléke Melocco Miklós alkotása és érdekes kettősség jellemzi. A sír puritánságával ellentétben áll a hatalmas négyszög alapú, négy fő alakból és statikus drapériából álló alkotással.
 

Mádl Ferenc

18 éven keresztül nem került sor állami vezető temetésére Antall József halála után, Mádl Ferenc 2011-es haláláig. Göncz Árpád utóda 80 évesen hunyt el, nyilvános búcsúztatásán pártállástól függetlenül részt vett a rendszerváltás utáni politikai élet összes fontos szereplője. Mádl Ferenc búcsúztatója volt a mai napig az utolsó, ahol katonai tiszteletadással búcsúztattak állami vezetőt. A néhai köztársasági elnök – személyiségével megegyező stílusú – egyszerű síremléke üzenetértékű. A megálmodott kompozíció egy hangsúlyos optikai illúzión alapul. A megközelítés irányából először a fekvő monolit gránittömb sírkő, majd a mögötte álló aszimmetrikus üvegpiramis tárul fel. A síremlék keresztje csak egy bizonyos napállásnál, a kristályszerű gúlán áthatoló napsugarak fényében tűnik fel, s legszebb képét a kereszt épp a temetés évfordulóján mutatja.

Mádl Ferenc sírhelye a Fiumei úti temetőben

Horn Gyula

Az egykori miniszterelnök hosszú betegség után 2013-ban hunyt el. Állami temetésére a Fiumei úti sírkert 15-ös parcellájában került sor. A temetésen az állami vezetőkön kívül a diplomáciai testületek képviselői és több ezer szocialista szimpatizáns vett részt. A búcsúztató méltatlan pillanata volt, amikor a résztvevők jól hallhatóan kifütyülték a főhajtással kegyeletét lerovó Orbán Viktor miniszterelnököt.

Horn Gyula sírhelye a Fiumei úti temetőben
 

Göncz Árpád

A rendszerváltás utáni időszak egyik legnépszerűbb politikusa 2015-ben hunyt el. Kérésére azonban a korábbiaktól eltérően nem állami keretek között búcsúztatták. Többek között ez tehette lehetővé, hogy a Fiumei út helyett az Óbudai temetőben helyezzék örök nyugalomra. A ravatalnál egykori harcostársa, Mécs Imre mondott beszédet, igaz nem azt, amelyet eredetileg szeretett volna. A család kérésére az utolsó pillanatban módosított beszéde tartalmán, az eredeti változatot pedig koraeste olvasta fel a Kossuth téren néhány száz érdeklődőnek.

Göncz Árpád sírja az Óbudai temetőben

Az esemény sajátossága volt az is, hogy Orbán Viktor és felesége magánemberként vett részt a temetésen, mivel a családi szervezés lehetővé tette a protokolláris szabályok mellőzését. Göncz Árpád sírja Bibó István és Csoóri Sándor nyughelye mellett található a 16-os parcellában.
 

Sólyom László

A Magyar Köztársaság harmadik államfője hosszú betegség után, 81 éves korában halt meg 2023-ban. Sólyom László életútja különleges, hiszen a köztársasági elnöki tisztséget megelőzően az Alkotmánybíróság elnöke is volt, így ő mindezidáig az egyetlen magyar politikus, aki két különböző szerepben is egyike volt a legfőbb közjogi méltóságoknak.

Sólyom László sírja a Fiumei úti temetőben

Sólyom Lászlót elődeihez hasonlóan a Fiumei úti sírkertben búcsúztatták, de egy másik parcellában, mint Antall Józsefet és Mádl Ferencet. Az Alkotmánybíróság első elnökét felesége mellé temették, akit az egykori államfő egyedül ápolt élete végéig.