10 érdekes tény az aradi vértanúkról

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás egyik legsötétebb napja volt 1849. október 6., amikor tizenhárom honvédtisztet végeztek ki Aradon. A nemzeti gyásznapként ismert dátum azóta is a magyar történelem egyik legmegrendítőbb szimbóluma.

1. Nem mind a tizenhárman voltak magyarok

Bár a magyar szabadság hőseiként tartjuk számon őket, a vértanúk között volt német (Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly), szerb (Damjanich János), horvát (Knézich Károly) és örmény származású (Lázár Vilmos) is. Ez jól mutatja, hogy a szabadságharc nem etnikai, hanem politikai és erkölcsi közösség volt, a Habsburgokkal szemben a „szabad nemzet” eszméje kötötte össze őket.

2. Nem minden kivégzett Aradon halt meg

Sokan nem tudják, hogy Batthyány Lajos miniszterelnököt ugyanezen a napon, Pesten végezték ki, így október 6. nemcsak az aradi vértanúk, hanem az első magyar kormányfő halálának is évfordulója. Batthyány megpróbált öngyilkosságot elkövetni, súlyos sérüléseket ejtett a nyakán, így az akasztás helyett golyó általira módosították kivégzését.

3. Damjanich János felesége fekete ruhát viselt élete végéig

Damjanich felesége, Csernovics Emília (egy szerb nemesi család tagja) férje kivégzése után soha többé nem vetette le a gyászruhát. Évtizedeken át Aradon élt, ahol a vértanúk emlékét ápolta, és saját kezűleg gondozta férje sírját. Emellett ahol tudott segített az özvegyeken és az árvákon, a szükséget szenvedőkön.

4. P.V.D.T.N.A.K.L.S.

A kivégzést követően állítólag egy osztrák tiszt az alábbi mondatban foglalta össze az aradi vértanúk nevének kezdőbetűit: „Pannonia! Vergiss Deine Todten Nicht, Als Kläger Leben Sie! (Magyarország! Ne feledd halottaidat, mint vádlók élnek ők!).” A mondat rövidítését többen karkötőre vésve viselték, tiltakozva a bécsi elnyomás ellen. Azért csak kilenc betűből áll, mert többüknek azonos betűvel kezdődött a neve. A vértanúk neveinek megőrzésére, illetve a rövidítés megfejtéseként magyar mondat is született: „Pokol Vigye Dinasztia Tetteit, Nemzetünk Átka Kísérje Léptöket Sírjukig.”

5. Arad városában sokáig tilos volt megemlékezni róluk

A kiegyezésig (1867) tilos volt bármilyen nyilvános megemlékezés az aradi vértanúkról. 1871-ben az Aradi Honvédegylet felállított egy terméskőből készült emlékoszlopot a vár alatti zsigmondházi mezőn, a kivégzés helyszínén. 1874-ben a vesztőhelyi emlékoszlopot megmagasították egy gúla alakú oszloppal. 1881-ben közadakozásból az emlékoszlopot egy obeliszkre cserélték, amely ma is a helyén áll.

6. Egy vértanú túlélhette volna, de nem akarta

Lázár Vilmos csak alezredesi rangban szolgált, így nem lett volna köteles a kivégzést szenvedni, mivel az ítélet a tábornokokra vonatkozott. Mégis önként vállalta a halált társai mellett. Az aradi vértanúk között őt végezték ki elsőként.

7. Nem biztos egyáltalán, hogy sörrel koccintottak

A legenda szerint a kivégzés után az osztrák tisztek sörrel koccintottak, ezért a magyar hagyomány szerint 150 évig nem volt illendő sörrel koccintani. Bár történészek szerint ez inkább utólagos népszokás lehet, az biztos, hogy a magyar gyász és az osztrák katonai győzelem erősen szimbolikus ellentétet hordozott. Az sem kizárható, hogy az egészet a borkereskedők találták ki, hogy így buzdítsák a magyarokat a borfogyasztásra.

8. Holttestek közszemlére tétele megtorlásként

Az elítéltek holttestét elrettentésül közszemlére tették. A felakasztottakat a bitófákon hagyták a halál után, a golyó által kivégzetteket pedig a vár sáncárok mellett. Ez a kegyetlen gyakorlat részben az volt, hogy elrettentse a lakosságot. Számításaik nem váltak be, ezzel a lépéssel ugyanis csak azt érték el, hogy a közeli falvakból több ezren zarándokoltak a vesztőhelyre.

9. Szimbolikus időzítés

A Haynau és a bécsi udvar döntéseiben az időzítés szimbolikus volt: a kivégzéseket az egy évvel korábbi bécsi forradalom évfordulójára időzítették, és céljuk az volt, hogy erősítsék a megtorlás erejét és elrettentő jellegét.

10. Híres utolsó szavak

Aradi vértanúink utolsó szavai legendássá váltak, ha csak évente egyszer is, de mindenképp érdemes elolvasnunk megőrizve emléküket. 
"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot." Aulich Lajos

"Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt." - Damjanich János

"Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata." - Dessewffy Arisztid

"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük." - Kiss Ernő

"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat." - Knézich Károly

"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!" - Láhner György

"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek." - Lázár Vilmos

"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját." - Leiningen-Westerburg Károly

"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett." - Nagy-Sándor József

"Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide." - Poeltenberg Ernő

"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot." - Schweidel József

"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam." - Török Ignác

"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt." - Vécsey Károly