Go West! – A Policy Solution felmérése szerint erősödik a lakosság körében a nyugati orientáció

Úgy tűnik, hogy Kompország elkezdett lassan távolodni a keleti partoktól, és egyértelműen a nyugati kikötők felé kezdte venni az irányt - legalább is ez a sommás vélemény alakulhat ki azokban, akik áttanulmányozzák a Policy Solution legfrissebb, a magyarok külpolitikai orientációját vizsgáló kutatását. 

Magyarország külpolitikai irányultsága az elmúlt években a hazai közélet egyik központi kérdésévé vált, különösen a keleti nyitás meghirdetése, és az Oroszországgal fenntartott, az EU-n belül szokatlanul szoros kapcsolat óta. 

Ebben a helyzetben mindenképpen érdekes lehet, hogy mit is gondolnak maguk az emberek az ország nyugati orientációjáról, az Oroszországhoz való viszonyról, és a nyugati szövetségi rendszerben elfoglalt helyünkről. 

Alapvetően azért az megnyugtató, hogy nem kérdőjeleződött meg az, hogy Magyarország a Nyugat része, és továbbra is az kíván maradni, legalább is, ha ez az emberek véleményétől függ. 

Márpedig a megkérdezettek 60 százaléka ezt akarja, és csupán elenyésző részük, mintegy 10 százalékuk tekinget keleti irányba. A nyugati elköteleződés ráadásul az elmúlt években nőtt is; a nyugatosok négy éve még csak a megkérdezettek kevesebb mint felét alkották. 

Érdekes a pártok szerinti megoszlás is, bár csalódni fog, aki azt gondolta volna, hogy a fideszesek inkább kelet-pártiak. Körükben a nyugat iránti elköteleződés ugyanis szintén nagyon erős, 44 százalékuk vallja a nyugati értékek elsődlegességét, bár arányuk meg sem közelíti az ellenzéki érzelmű polgárok esetében mért kétharmadot. Ebben amúgy a Mi Hazánk is osztozik ez utóbbiakkal, ami lehet amúgy egyfajta kuriózum is. 

Oroszországgal kapcsolatban a szeretet-nem szeret tengelyen az orosz orientációt elutasítók állnak győzelemre, a megkérdezettek fele így viszonyul a keleti országhoz. 

Viszont van 25 százaléknyi a válaszadók között, aki inkább tekint keleti irányba, mint nyugatra. Megnyugtató viszont, hogy a 2021 és 2024 között tapasztalt növekvő oroszpártiság 2025-re megtorpant. 

Ha a pártok szerint tekintjük ezt a kérdést, akkor itt két nagyobb csoportra oszlanak a válaszadók. A Fidesz és a Mi Hazánk szavazóinak több, mint egyharmada sorolható az Oroszország irányába tájékozódók táborába, míg az ellenzék komoly arányban ellenzi ezt az opciót; a Tisza esetében azok, akik ellenérzésekkel kezelnek bármifajta oroszpártiságot, a párt szavazóinak kétharmadát alkotják. 

A kutatók vizsgálták a kérdést nem és lakhely szerint is, de a végső megállapítás az volt, hogy a pártpreferencia mentén figyelhetők meg a legélesebb különbségek: az ellenzékiek és a pártnélküliek egyértelműen Magyarország nyugati orientációját támogatják, és elutasítják az orosz–magyar közeledést, szemben a kormánypárti tábor három egyenlő részre osztottságával.

A magyarok NATO-tagság iránti elkötelezettsége szintén stabilan magas, sőt, az utóbbi két évben enyhén nőtt is: magyarok túlnyomó többsége, közel 80 százaléka a tagság fenntartására szavazna egy képzeletbeli referendum esetén, ráadásul ebben a kérdésben pártokon átívelő támogatottság van a NATO-tagság mögött, gyakorlatilag itt nincs különbség fideszes, tiszás, dékás, mihazánkos választók között, de a pártot nem választók is a szövetségi rendszer elkötelezett hívei. 

Megosztottabbak voltak viszont a megkérdezettek abban a kérdésben, hogy a NATO belesodorhatja-e Magyarországot olyan katonai konfliktusba, amiből az országnak ki kellene maradnia vagy sem. 

Habár jelentős azok aránya, akik szerint fennáll ennek a kockázata (41%), a szűk többség inkább nem látja ezt reális veszélynek (53%). Tavalyi eredményekhez képest ebben a kérdésben viszont számottevő mértékben történt változás pozitív irányba, ami a kormányzati háborús narratíva erejének gyengülését jelezheti.

Ráadásul a megkérdezettek nagy többsége nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország háborút indítana egy NATO tagállammal szemben az elkövetkező 20 évben – olvasható ki a kutatás eredményeiből.