Bárándy Péter: A rendeleti kormányzással megszűnt a magyar demokrácia
Bármikor felhasználható a háborús veszélyhelyzet az alkotmányos alapjogok korlátozására a volt igazságügyi miniszter szerint. Bárándy Péter Kéri László műsorában arról is beszélt, hogy miért csalódott az ellenzéki pártokban, és miért nem emelik fel a hangjukat a jogászok a demokrácia állapota miatt.
Nem arra használja a kormány a rendeleti kormányzást biztosító különleges jogrendet, amire egyébként az való, de már a jelenlegi veszélyhelyzet indoklása is megkérdőjelezhető a kormányzati kommunikáció alapján. Bárándy Péter a kontroll.hu Kéri Kérdi című műsorában beszélt arról, hogy ennek a jelenségnek a fenntartása az önmagában az alkotmányos renddel ellentétes. A volt igazságügyi miniszter azzal indokolt, hogy a különleges jogrend egy, a társadalmat alapjaiban veszélyeztető helyzettel kapcsolatban kellene, hogy rövid időre jogosultságokat adjon a kormányzatnak, amely ezzel a jogosultsággal visszaállíthatja az alkotmányos rendet.
"Ha különleges jogrendet kell elrendelni, akkor az egy hirtelen jött óriási veszély elhárításához szükséges, azon meg nincs mit vitatkozni. Az egy másik kérdés, hogy most nincs olyan veszélyes helyzet, aminek alapján a veszélyhelyzetet alkotmányosan el lehetne rendelni vagy fenn lehetne tartani."
Bárándy azt mondta, hogy a különleges jogrend esetében a hatalommegosztás eltolódik a végrehajtó hatalom irányába, és a kormányt jogosítja föl szinte korlátlan jogkörrel való intézkedésre. Ez valóban szükséges lehet egy háború vagy egy természeti katasztrófa esetén, de egy olyan nyugalmi állapotban teljesen szükségtelen, mint amilyen most van Magyarországon. A különleges jogrend alatt az országgyűlés csak szimbolikus szerepet tölt be, mert minden jogosítvány a kormányhoz van átcsoportosítva.
"Felülírhatja a törvényeket, törvényeket gyakorlatilag hatályon kívül helyezhet vagy tarthat, az alapvető jogokat korlátozhatja, az alapvető szabadságjogokat, emberi jogokat, tehát a mozgás szabadságát, a szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, a magánlakás szentségének tiszteletben tartását a külföldre kiutazást, a külföldről beutazást, a kapcsolattartást, tehát emberi kapcsolatok tartását, szabad-e mondjuk egy külföldivel kapcsolatot tartani vagy sem?"
- sorolta az ügyvéd azt, hogy mennyi mindent korlátozhat a kormány a saját magának adott felhatalmazással. És ez a jogosítvány Bárándy szerint akkor lehet indokolt, ha fegyveres támadás éri az országot. Ezzel szemben a Fidesz-kormány előbb a migrációra, aztán pedig az orosz-ukrán háborúra hivatkozva gyakorlatilag majdnem tíz éve vezeti különleges jogrendben az országot.
"A jog nyelvén teremtenek egy teljes körű olyan szabadságot a kormány és ezen belül a kormányfő számára, hogy lényegében azt tesz, amit akar."
- véli az ügyvéd, aki szerint az is problémás, hogy a kormányfőre bízták a különleges jogrend hatályba léptetésének lehetőségeit, azaz ő dönti el, hogy melyik szabály mettől kezdve érvényes vagy érvénytelen. Bárándy ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy a Fidesz és személy szerint Orbán Viktor teremtett magának egy olyan típusú hatalomgyakorlási lehetőséget, hogy nem kell neki sehol semmiről beszámolni. Pedig pont a kormány hoz olyan döntéseket, amelyekből az következne, hogy nincs szükség különleges jogrendre.
"Ukrajnában, Ukrajnának egyébként a tőlünk távoli részében van egy fegyveres konfliktus, nemzetközi konfliktus. Ez alkalmas arra, ez szükségessé teszi azt, hogy Magyarországon belül kihirdessünk egy rendkívüli állapotot, egy rendkívüli jogrendet, egy veszélyhelyzetet? Biztos, hogy nem, de hogy mennyire nem. Ugye ugyanez a kormány, amelyik ennek alapján veszélyhelyzetet tart fenn, és akar elrendelni hosszabbítást most is, megvonja az Ukrajnából menekültektől a támogatást - azoktól a menekülőktől, akik Ukrajnának azon részéből menekültek át Magyarországra, ahol nincs fegyveres konfliktus. Tehát mondjuk a kárpátaljai részről egyik szóval azt mondja, hogy ott sincs veszélyhelyzet, ahonnan ezek menekülnek, tehát menjenek vissza. Másik szóval azt mondja, hogy az a távoli nemzetközi fegyveres konfliktus veszélyhelyzetet teremt."
A jogásztársadalom emiatt azonban nem tiltakozik, és Bárándy szerint ennek egyszerű oka van:
"A jogásztársadalom ugyanolyan, mint a többi hivatásrend társadalma, az orvosé, a mérnöké, vagy teszik a napi dolgukat. Tehát mondjuk, ha büntetőjog területen dolgoznak, akkor, ha ügyvéd, akkor védi a bűnelkövetőt, ha ügyész, akkor vádolja, ha bíró, akkor megítéli az esetet, és a szerdai munkája során nem tekint ki arra, hogy az alkotmányos rend az hogy alakult abban az országban, ahol ő a Szolnoki Járásbíróságon dolgozik, véd, vádol, ítélkezik."
A volt igazságügyi miniszter a jogásztársadalmat a forró vízben megfőtt békához hasonlítja. Szerinte egy tisztességgel dolgozó jogász nem tekint ki arra, hogy mire van jogosítványa a központi hatalomnak. Csak akkor lesz majd számára is feltűnő, amikor majd a központi hatalom él ezekkel a különleges jogosítványokkal és alapvető jogokat fog korlátozni.
Bárándy szerint az ellenzéki pártok alkalmatlanok azért, mert ezt a kérdést nem kapták fel és nem is biztos, hogy értik, hogy mi az igazán nagy probléma. Úgy fogalmazott, hogy a pártok nem látták azt, hogy a jogrend, a jogrendbeli kiszolgáltatottsága a társadalomnak, a jogrend felszámolása az egy alapvető kérdés. Pedig próbálták magyarázni a helyzetet ellenzéki politikusoknak, sikertelenül:
"A teljes értetlenség mellett, és én egyszer vettem ott a kabátomat és kimentem, amikor az egyik ellenzéki párt jelenlévő képviselője azt a kérdést tette föl nekünk, hogy és hát tulajdonképpen miért nem lenne ez jó nekünk, ha fenntartanánk tovább ezt a különleges jogrendet."
Bárándy Péter a lenti linken megnézhető műsorban beszélt a többi közt arról is, hogy honnan látszik az, hogy a kormány továbbra is különleges jogrendben szeretne kormányozni, hogy mit vár ebben a kérdéskörben a Tisza Párttól, Magyar Pétertől, valamint a médiától.