Diszkont áron teszi magáévá az MTA vagyonát a kormány, ez már a kegyelemdöfés

Végleg pontot tenne az Orbán-kormány a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben elindított beszántására: az MTA vezetése egy felülről irányított rendszerré vedlene át, és hamarosan a kutatóhálózatok ingatlanjaira is ráteszi a kezét az állam. 

A polgári értékektől már fényévekre eltávolodott Orbán-kabinet 2019-ben zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémiát: amennyiben nem adja át tudományos kutatóhálózatát, akkor ötezer dolgozója marad bér és fenntartási költség nélkül. Az MTA rövid ellenállás után kénytelen volt engedni, az állam pedig „hálája jeléül” 2019 és 2022 között 17 milliárdról 39 milliárd forintra emelte a kutatóhálózatoknak szánt forrásokat, 30 százalékos béremelést is biztosítva. Azóta viszont nincsen szó fáklyás menetről: az Európa-bajnok infláció felzabálta a béremeléseket, és megszólalásig hasonló problémák jöttek felszínre, mint öt évvel ezelőtt. 

„A kutatóhálózat 2019-es leválasztásával a kutatóintézetek az ELKH, MKH, majd HUN-REN MKH néven az Akadémiától független irányítás alá kerültek, költségvetésüket az MTA-hoz hasonlóan külön költségvetési fejezetben biztosítja az állam. Az ingatlanok és ingóságok nem követték a hálózat sorsát, azok az MTA köztestületének magántulajdonában maradtak. A Kormány az MTA-törvény módosításával biztosította az ingatlanok ingyenes és határozatlan ideig tartó használatát az intézetek számára” – olvasható az MTA Kommunikációs Főosztályának közleményében.

A problémahalmaz legfőbb összetevői:

• Különvált az ingatlanok tulajdonjoga és a fenntartásukhoz és fejlesztésükhöz szükséges forrás, valamint az intézetek irányítása. A helyzet tarthatatlanságát az MTA beadványára válaszul az Alkotmánybíróság is megerősítette.
• A jelenlegi struktúrában az MTA tulajdonosi (vagyoni) érdekei és a kutatóhálózat fejlesztésének, működtetésének érdekei sok esetben akár egymással ellentétes feladatokat is róhatnak mindkét félre.
• Ezeket összeegyeztetni, valamint kezelni a mindennapi működés során felmerülő kérdéseket, csak mindkét fél rendkívüli rugalmassága mellett lehetséges.
• A jelen konstrukció nem alkalmas nagyobb, a kutatási hálózat igényeinek megfelelő beruházások lebonyolítására és az abból eredő tulajdonjogi kérdések kezelésére sem.

Az akadémiai törzsvagyon mellé az MTA 2007-ben kapta tulajdonba a korábban is az akadémiai kutatóhelyek által használt, de állami tulajdonú, kutatási célú ingatlanokat. A tulajdonba adás célja az volt, hogy a használó, a fenntartó és a tulajdonos egyetlen szervezetben hatékonyan tudjon gazdálkodni a rábízott ingatlanokkal a tudományos kutatás végzése érdekében.

Az MTA-nak 365 hazai választott tagja van, akik a tudomány doktorai, és közülük legalább kétszáz személy 70 évesnél idősebb. A kutatóhálózatnak 5000 dolgozója van, akik közül 3700 kutató. Ők átlagosan 50 év alattiak, és pályájuk egyik csúcsaként lehetnek akadémikusok. Az MTA régen a 365 akadémikusból álló tudóstársaságból és a hozzá tartozó kutatóhálózatból állt, a kormány döntése értelmében viszont öt éve az Akadémiának már nincs köze a kutatóhálózathoz.

Saját alaptörvényét sértette meg a kormány

Az illiberális rezsim hatalmas buzgalmában azt hozta fel ürügyként, hogy a „kommunista örökséget akarja kigyomlálni” az MTA és a kutatóintézetek kapcsolatából, mert azok szerintük szovjet mintán alapulnak. Alapvetően viszont arról volt szó, hogy egy óriási hagyománnyal és komoly presztízzsel bíró szervezetet akartak látványosan megalázni a harmadik kétharmados felhatalmazás mámorában. Az MTA tagjai alkotmányellenesnek tartották a drasztikus kormányzati beavatkozást, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak, hiszen nem rendelkezhettek már a saját tulajdonjogukkal és azokkal az ingatlanokkal sem, amelyekben a kutatók dolgoztak.

Az Alkotmánybíróság nem sietett az akadémikusok segítéségére, csak három évvel később állapították meg azt, hogy a kormányzat alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy elvette az akadémiai épületekben működő kutatóintézeteket, amivel sértette a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot. Az Országgyűlésnek 2023 júliusáig kellett volna döntenie a tulajdonról, ám ez a mai napig sem történt meg. Helyette a kormány most 80 milliárd forintot ajánlott a kutatóintézetek ingatlanvagyonáért. Az értékesítendő ingatlanok a 2019 óta törvényi kötelezettségénél fogva ingyenes használatba adott, kutatási célt szolgáló, jelenleg is a kutatóintézetek által használt épületek.

Az MTA elfogadja a nem túl gáláns ajánlatot

Az MTA által készített értékbecslés alapján az adásvételben érintett ingatlanok összértéke 130,9 milliárd forint. Az értékbecslésben szereplő összeg tehermentes, üres állapotot feltételez, nem veszi figyelembe sem a törvény által előírt ingyenes használatot, sem az ennek eltörlése esetén is fennálló kutatóhálózati foglaltságot, hiszen azok jelentős értékcsökkentő tényezők. A kutatóintézeti használat és a törvényi kötöttség értékcsökkentő hatása mellett a nemzeti vagyontörvény alapján állami vásárlás esetén a vételárból levonandó a tulajdonjog megszerzése óta az ingatlanokon végzett állami beruházások összege.

„A kínálati ár mindezek ismertében méltányos, miközben a teljes ingatlantömeg jelentős része e feltételek mellett a piacon nem forgalomképes. Az Akadémia számára az elsődleges szempont, hogy hozzájáruljon a kutatóintézetek működtetésének optimális körülményeihez. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a tulajdon annak a kezében legyen, aki azt használja, és a fejlesztéséhez szükséges forrásokkal rendelkezik. A kutatási hálózat autonóm működésének is fontos eleme, hogy saját tulajdonnal rendelkezhessen, amelyet korábban a törvény nem tett lehetővé. A jelen állapot hosszú távon fenntarthatatlan, az Akadémia tulajdonosként nem rendelkezik sem a szükséges jogosítványokkal, sem a forrással az ingatlanok fejlesztéséhez”

-írja az MTA kommunikációs sajtóosztálya. Az Elnökség nagy többséggel támogatta azt az előterjesztést, amely a Közgyűlés számára a kutatóhálózati ingatlanvagyonra érkezett ajánlat elfogadását javasolja. Az eladásról a Közgyűlés a december 11-ei rendkívüli ülésén dönt.

(Az MTA egyik budapesti kutatóintézete)

Ha összeszámoljuk, hogy hány kutatóintézeti ingatlanról van szó, akkor ez az ajánlat kicsit sem tűnik nagyvonalúnak. A kormány visszatért a 2019-es gyakorlathoz: ismét megdupláznák a kutatásra fordított összegeket, három év alatt 48,5 milliárd forintról 97 milliárdra, és már 2025-ben a felét oda is adnák. Ennek viszont az az ára, hogy a jelenlegi önálló kutatóintézetekből álló hálózatot egy szervezeti monstrumba olvasztanák, amihez már hozzászokhattunk a NER közel másfél évtizede alatt: erőteljes központosítás, akárcsak az oktatás és a kórházak esetében. Az átalakításhoz létrehoznának egy alapítványt is, amire a civil szervezetekről szóló szabályok vonatkoznának, ez lenne a HUN-REN, ami megszólalásig hasonlítana a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz, bár valamilyen rejtélyes oknál fogva nem nevezik annak.

Orbánék sokadjára égethetik meg magukat Brüsszelben

Az akadémiai dolgozók szakszervezete nem alaptalanul attól tart, hogy az új megaszervezet élére tudósok helyett kormányzati delegáltak kerülnének, amit az Európai Unió természetesen megint nem hagyhatna szó nélkül. Orosz Ferenc elnökségi tag a Válasz Online-nak annyit fűzött ehhez: A kormány a tűzzel játszik, reális veszély, hogy az egyetemek után elakadnának az uniós kutatási források itt is. A szervezet igazgatóságát a javaslat szerint a kormány, vezetőjét pedig a miniszterelnök nevezné ki. 

A sietség viszont érthető a kormányzat részéről, ha a Medián közvélemény-kutatására gondolunk, amelynek adatai szerint a Tisza Párt már 11 százalékot ver a Fideszre. A másfél év múlva esedékes választás után, így a hatalomból kibukva is Orbán emberei rendelkezhetnének az egykori akadémiai vagyonnal és kicsit sem transzparens módon. 

A november közepi tüntetést szervező Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kormány célja a kutatói autonómia csorbítása és egy fideszes kinevezettekből álló testület ciklusokon átívelő bebetonozása, ez ellen egy nyilatkozatban tiltakoztak, amelyet már több mint hétszázan írtak alá. Szerintük ez a tervezet befejezi a kutatási intézethálózat szétverését, amely a kutatóhálózat MTA-tól való elcsatolásával kezdődött, és az egyetemek sajátos „privatizációjával” folytatódott.

Állampárti delegáltakkal teletömött irányító tanács

Az egykori akadémiai hálózat Maróth Miklós vezetése alatt ELKH néven működött, majd 2023-ban Gulyás Balázs elnöklése alatt átnevezték HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra. Pár évvel ezelőtt még arról szólt a fáma, hogy az ELKH/HUN-REN 11 tagú irányítótanácsát közösen jelöli az MTA és a kormány. Azóta viszont 7 tagúra szűkült a tanács, és nem meglepő módon eltűntek azok az emberek, akik fel mertek lépni a destruktív kormányzati intézkedésekkel szemben. A kormány új törvényjavaslatában a tagok mandátuma hat évre szól, és még hat évre újraválaszthatóak lennének, természetesen központi kinevezettekről van szó. 

Hiszen milyen csúnya dolog volna az, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a tudomány a területét a hozzáértő akadémiai emberek irányítanák és nem az állampárt komisszárjai? 

Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató a HUN-REN átalakítását célzó fő motivációja is az lehetett, hogy az intézményrendszer folyamatosan nagymértékű többletfinanszírozásra szorul. 

Ezt a kormányzat az átalakításhoz köti, így jövőre 18 milliárd forinttal nőhet a költségvetési támogatásuk a vezérigazgató szavai, illetve a Parlament döntése szerint. Jakab reményei szerint 2027-re a költségvetési támogatás már a duplája lehet a jelenleginek, és ugyanekkora időn belül pedig akár a háromszorosára is nőhetnek a kutatói fizetések.

Hankó dermesztő törvénytervezete

Ezzel tennének pontot a 2019-ben elindított beszántásra: a Magyar Tudományos Akadémia irányítása egy felülről irányított rendszerré vedlene át, amit hasonló magánosítással szabna önmagához a NER, ahogy azt megtette az alapítványi egyetemek esetében is. Innentől kezdve már a politikai függetlenség látszatát is képtelenség lenne fenntartani, ami az EU-s kutatási támogatási források elapadását jelentheti minden bizonnyal, holott a kutatóintézet költségvetésében magától értetődően eddig meghatározóak voltak az uniós pályázatok. 

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter november 7-én küldte át a HUN-REN-elnökének az átalakítás konkrét törvénytervezetét, aki azt aznap este továbbította a kutatóintézeti főigazgatóknak, akiknek az ereiben meghűlt a vér a 444.hu beszámolója szerint. Sokuk szerint a szöveg annyira aggályos, hogyha azt elfogadják, vezető kutatók hagyhatják el a kutatóhálózatot, magukkal víve az országból a legrangosabb és legnagyobb finanszírozású uniós ERC-pályázatokat is. A kormány vételi ajánlatában pontosan ez szerepel: 74,5 milliárd forintot vételárként fizetnek ki, a maradék 5,5 milliárdot pedig beterveznék a jövő évi költségvetésbe többletjuttatásként az MTA-nak.

Címlapkép és fotó: Wikipedia