Félnek a gyermekotthonokban dolgozók az életvitelükről szóló belügyminisztériumi kérdőív miatt

A kifogástalan életvitelüket vizsgáló kérdőívet szinte már minden gyermekvédelmi dolgozó kitöltötte, de az általános felháborodás kézzel fogható, hiszen az eddig is humánerőforrás-hiányos szakmából még többen távoztak emiatt.

Egy, a szakmában dolgozó Szabolcs-Szatmár vármegyei gyermekpszichológust (nevezzük Katalinnak) és egy fővárosi gyermekotthonban dolgozó gyermeknevelőt (nevezzük Annának) kérdeztünk a tapasztalataikról. Nevüket és munkahelyüket azért nem vállalták, mert a belügyminisztériumi átvilágítással semmilyen mértékben nem tudtak azonosulni, ráadásul féltik az állásukat, hiszen akár munkahelyük elvesztésébe is kerülhet a sajtónyilatkozatuk.

Katalint először a nyár folyamán kereste meg a munkahelye, hogy térjen vissza dolgozni a harmadik gyermeke mellől, mert munkaerőhiány van a gyermekotthonban, ahol pszichológusként dolgozik.

„Akkor volt 1 éves a kislányom és a munkahelyem megkeresett, hogy menjek vissza. Akkor értesültem róla, hogy nekem is lesz átvilágítás, és tulajdonképpen az operatív vezetésnek is. A munkahelyemen és a baráti körben is felmerült, hogy ez a kérdőív nagyon hasonlít a rendvédelemben dolgozókéhoz, és elsősorban a korrupció ellen tud hatékony lenni, így nem is értettük először, hogy miért kell nekünk ilyesmit kitölteni”

– mondta el Katalin.

A kérdőív rengeteg családszerkezetre vonatkozó kérdést tartalmazott, kivel, kikkel lakik együtt, a partneréről is sok információt kértek, és tőle is kellett beleegyező nyilatkozat. Amellett, hogy kivel él együtt, választ kellett adnia arra is, hogy milyen tulajdoni részesedése van cégekben, milyen nagyobb értékű ingósága vagy vagyontárgya van.

A szabadidejének eltöltése kapcsán megkérdezték azt is, hogy milyen hobbijai vannak, és eljár-e szórakozni, dohányzik-e, drogozik-e, fogyaszt-e alkoholt. „Ennek lesz több lépcsője is, később házhoz is kijönnek ellenőrizni. Ott már lehet arra is számítani, hogy megnézik a szomszédokat, kérdezősködhetnek rólad. Továbbá kérnek egyéb kontaktokat is. Lesz majd psziológiai vizsgálat is, ami viszont nagyon hasznos is tud lenni” – tette hozzá Katalin.

„Ezt is a belügyminisztérium fogja végezni. Az ilyen jellegű vizsgálatokat mi végeztük korábban, az otthonokban dolgozó pszichológusok próbálták kiszűrni az agressziót és bántalmazást. Alaposabban, több teszttel és mélyinterjúval próbáltuk feltárni a rendellenességeket. Remélem ez a teszt, még a korábbinál is alaposabb lesz, és így lesz értelme az egésznek" – mondta el a szakember.

Szerinte ezek a sokszor indokolatlan vizsgálatok egyébként sok hivatásos szakembert és lelkes nevelőszülőt is el tudnak rémiszteni a szakmától. Hiszen kinek van kedve egy ilyen hercehurcának kitenni magát és a családját? Ráadásul, ha pszichológusként elmegy az ember magánszférába, akkor körülbelül a fizetése kétszeresét meg tudja keresni, de akár már kórházakban is.  A nevelők pedig, akik egyszerre több gyermekért is felelenek, 12 órás műszakokat tolnak le, és mégis a bérminimumon vannak.

„Ez is óriási probléma, hiszen ezekből a fizetésekből nehéz megélni. Ráadásul a nevelők munkabeosztása is kiszámíthatatlan, sokszor ünnepnapokkor is bent kell lenniük. Ha kiszökik egy gyerek a gyermekotthonból, az is az ő felelősségük, addig, amíg a rendőrség meg nem találja őket, vagy önként vissza nem jönnek”

– magyarázta Katalin.

„Zsigerből elutasítom az ilyen jellegű kérdőíveket, szakmaiatlannak és indokolatlannak tartom, nem használ arra, amire kitalálták. Sokat gondolkoztam, hogy aláríjam, kitöltsem-e, és aztán úgy gondoltam, hogy számomra semmi terhelő nincs benne. Erre játszik a rendszer, hogy az itt dolgozók legnagyobb része a szakmáját nagyon szereti, és a gyerekeket nem akarják itt hagyni, ezért végül mégis kitöltik a kérdőívet.” – avat be az érzéseibe Anna. Elmondása szerint azonban náluk többen is úgy döntöttek, hogy inkább felmondanak.

„Nagy volt a kollégák közt a felháborodás, sokat gondolkodtunk rajta, mitévők legyünk, és arra jöttünk rá, hogy a gyerekekkel szemben nem lett volna fair, ha nem írjuk alá, hiszen mi ezekért a kis életekért is felelünk. Közvetlen kollégáim aláírták, de a teljes igazgatóság felállt. A csoportokban dolgozók közül is sokan felálltak, és az operatív vezetőségből mindenki.”

Anna elmondta, hogy rossz érzés volt számára elfogadni azt, amivel nem ért egyet, de úgy gondolta, ha ezt most nem írja alá, az egész gyermekvédelemből el kellett volna mennie, ezért a szakmája szeretete miatt végül beadta a derekát. Az időközben távozók miatt viszont most másfélszer annyit kell dolgozni. 

„Az átvilágítás hatására sokan elmentek. Volt csoportom, amit be kellett zárni, van, ami most férőhely felett van megterhelve, mert olyan sokan elmentek ennek hatására. Pótolni sem lehet őket, hiszen még jobban szigorodtak a feltételek. Eddig sem lehetett találni embert ezekre a területekre, hát most még kevesebben jönnek a gyermekvédelembe dolgozni” – vázolta a reménytelennek tűnő helyzetét a szakmában maradt gyermeknevelő.

Borítókép: Facebook/SZGYF