Unalmas évnek indult, de 2024 végére teljesen átrendeződött a magyar belpolitika

Miközben a magyar gazdaság a második félévben technikai recesszióba fordult, Orbán Viktor végképp karanténba zárta magát az Európai Parlamentben, a legnépszerűbb politikai erő pedig az ellenzéki Tisza Párt lett. A 2024-es belpolitikai események összefoglalójának második részében felidézzük Lázár János és Menczer Tamás ámokfutását is.

Az önkormányzati választás után beindultak a gazdasági megszorítások. A szocialista tervutasításos időket megirigyelve a kormányzat két és fél évig beleragadt az árstop bűvöletébe, aminek csak július elsején vetettek véget. A kötelező akciózási rendszer bizarr időszaka is véget ért egy év után. Az áremelkedés így ismét éreztette hatását, főleg a cukor és a liszt drágult látványosan. Nagy Márton viszont hozta a kötelezőt, szerinte ugyanis a „tisztességtelen vállalkozások” okolhatók a túlzott áremelésekért. A GVH-hoz forduló nemzetgazdasági minisztert nem zavarta, hogy az áremelések jó része jogszabályi kötelezettség volt, hiszen a kereskedőknek tilos volt a beszerzési ár alatt értékesíteni a termékeiket. Az áremelkedés az inflációt is felpörgette, amely októberben már elérte a 4,5 százalékot.

Ugyanebben az időszakban indította el a Mohu a kötelező palackvisszaváltási rendszert, amely a 0,1 és 3 liter közötti fém, üveg és műanyag italcsomagolásokra vonatkozik. Az italosüvegekért 50 forint betétdíjat kell fizetnünk, amit a visszaváltó pontok automatáinál kaphatunk vissza. A kezdet itt sem volt könnyű, az üzleteknek sok problémát okozott az üzemeltetés. November közepéig napi 5-6 millió palackot váltottak vissza honfitársaink. A máról holnapra élők körében pedig új időszámítás kezdődött, hiszen egy-egy koncert vagy futballmeccs helyszíne előtt rengeteg sörösdobozt és műanyagpalackot össze lehet szedni, ami új bevételforrást jelentett a számukra.

Drasztikusan megemelkedtek augusztus 1-től a tranzakciós illetékek is, ami egy átlagos ügyfélnél minimum évi 500–1000 forint közötti díjemeléssel jár. A készpénzfelvételnél 0,6 százalékról 0,9 százalékra, az átutalásoknál és egyéb műveleteknél (postai befizetés, csoportos beszedés, értékpapír-vásárlás, valutaváltás) pedig 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedik a díj. A bankkártyás vásárlásoknál viszont továbbra sem létezik ilyen. 2025-ben is illetékmentes lesz a havi kétszeri, maximum 150 ezer forintnyi készpénzfelvétel, az államkincstárnál vagy a postán lebonyolított értékpapír-vásárlások, a Széchenyi-kártya feltöltése és a QR-kódos fizetések.

Orbán az Európai Parlamentben már sokkal kisebb úr
 

Orbán Viktor legnagyobb bánatára a brüsszeli fősodor, bár valamivel csekélyebb létszámmal, de megőrizte korábbi pozícióit az EP-ben. A választások egyértelmű győztese az Európai Néppárt lett, amelyből a Fideszt már évekkel korábban kitessékelték az EU-s normákkal teljesen összeegyeztethetetlen, kártékony politikai tevékenysége miatt. A magyar miniszterelnök kezdeményezésére összerántott Patrióták frakciójához viszont jelentős számban csatlakoztak, a legnagyobb „igazolás” a francia Nemzeti Front volt, az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni pártja azonban fityiszt mutatva Orbánéknak nem csatlakozott az új populista klubhoz. 

Az EP többi frakciója viszont nem esett kétségbe, és karanténba rakta a Patriótákat: nem tették lehetővé, hogy annak politikusai vezető pozíciókat szerezzenek az Európai Parlament és a bizottságainak irányításában. Orbánnak az a terve sem sikerült, hogy megakadályozza Ursula von der Leyen újrázását az Európai Bizottság elnöki posztjáért. Az erről döntő parlamenti vitanapon nem is tudta véka alá rajtani csalódottságát a magyar kormányfő, hiszen a személyeskedést sem kerülve támadta az EB régi-új elnökét és a néppárti frakcióvezető Max Webert is, aki viszont a Tisza Pártot tárt karokkal fogadta az EPP pártcsaládjában.

Az Orbán-kabinet permanens elszigetelődését megmutatta az is 2024-ben, hogy egy lépéssel sem került közelebb az ország a befagyasztott EU-s pénzekhez. 

Az EU Bíróságának menekültjogot érintő döntésének negligálása miatt Magyarország november közepétől napi egymillió euró büntetést köteles fizetni. Orbán a habitusának megfelelően reagált: többször is elmondta, hogy a számlát be fogja nyújtani az Európai Uniónak, ami egy utcai harcoshoz illő válasz is lehetne, ha a valóság nem szólna közbe, hazánk ugyanis nettó kedvezményezettje az EU-nak. Egy dologban viszont tényleg hasznára lehet az uniós közösségnek Orbán: a Donald Trump irányában meglévő határtalan barátságára alapozva talán le tudja majd beszélni az Európának belengetett büntetővámok bevezetéséről a régi-új amerikai elnököt. Ez már csak abból a szempontból is fontos lenne Orbánnak, hogy valamelyest ki tudjon jönni abból az európai politikai karanténból, amibe saját magát zárta be a folyamatos gáncsoskodásával.

A nyár itthon sem volt uborkaszezon: bilincsbe vert DK-s polgármester
 

Augusztusban őrizetbe vették Kiss László DK-s óbudai polgármestert, és azóta már 2025. február 16-ig meghosszabbították előzetes letartóztatását. A városvezetőt a már júniusban letartóztatott Czeglédy Gergő alpolgármesterrel (MSZP) együtt minősített vesztegetéssel gyanúsítják: állítólag fiktív számlák ellenében adtak önkormányzati megbízásokat baráti cégeknek, amelyek aztán visszacsöpögtettek a pénzből. 

Nem annyira meglepő módon viszont nem haladt előre érdemben a Völner–Schadl vesztegetési per, amelyben a koronatanúk ellentmondásba keveredtek. Az ügy idei leglátványosabb pillanata Magyar Péter hangfelvétele volt, amelyen a volt felesége, Varga Judit még igazságügyi miniszterként arról beszélt, hogy Rogán Antal titokminiszter az őt terhelő részeket kihúzatta a nyomozati iratokból, és hogy Völner Pál államtitkárt figyelmeztették a lehallgatására. Magyar feljelentésére az ügyészség júniusban vádemelés nélkül lezárta az ügyet, amit később a bíróság is jóváhagyott, ám az indoklásban nem zárták ki, hogy Völner Pált jogellenesen figyelmeztethették.

Lázár János „rombolási miniszter” ámokfutása
 

Augusztus 25-én egy intercity kisiklása a Keleti pályaudvaron betetőzte az egész éves gyenge teljesítményét a vasúti közlekedésnek. Eső után köpönyeg: a Keleti váltóinak 2025-re tervezett cseréit a baleset következtében előrehozták. Egy nappal korábban órákon keresztül állt a forgalom a dél-balatoni vasútvonalon egy síntörés miatt. Nyáron sorra megdőltek a késési rekordok, majd a MÁV átalakította a statisztikát úgy, hogy az elővárosi és a távolsági járatok számait nem külön mutatja, így sikerült kozmetikázni az átlagon. Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja közérdekű adatigényléssel fordult a MÁV-hoz, hogy ne tudják eltitkolni a késési statisztikákat. Vitézy és Lázár vitája az ősz folyamán újabb lendületet vett, amelynek során a tárcavezető a durva személyeskedéstől sem rettent vissza és Magyar Péter seggnyalójának nevezte a Podmaniczky Mozgalom elnökét. 

A közlekedési miniszter nyáron leváltotta a MÁV vezetőit, és 1500 milliárd forintos vasútfejlesztési programot jelentett be, de ez az összeg – amely a közútra szánt pénznek a hatoda – csak arra lehet elég, hogy a fővonalakon ne legyen a mostaninál is pocsékabb a sínek és a járművek állapota. A mellékvonalak lassú elsorvasztása is folytatódott a NER 15. évében, az új menetrend közzétételekor a MÁV is elismerte, több kis vonalon is azért kellett 10-20 perccel hosszabb menetidőket bevezetni, mert a korábbi tempókat már nem tudták volna biztonságosan fenntartani. 

Nincs kegyelem Iványi Gáborék egyháza számára
 

A Sára Botond főispán által vezetett Fővárosi Kormányhivatal csupán pár nappal a tanévkezdés előtt törölte a nyilvántartásból a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) oktatási intézményeit. A szegedi kormányhivatal is hasonló módon járt el a MET ottani intézményével. A kíméletet nem ismerő kormánydöntés ellen Szegeden és Budapesten is az utcára mentek a tiltakozók. A kormányhivatalok szerint a MET mint fenntartó jelentős közüzemi és köztartozást halmozott fel, ami „veszélyezteti a gyermekek folyamatos és biztonságos nevelését”. 

Az intézkedések közel ötszáz gyermeket érintettek, akik közül sokan speciális nevelési igényűek és szociálisan szorult helyzetben vannak. Iványi Gábor elmondta, hogy az év első tíz hónapjában a törvényesen járó normatív támogatásnak csupán a 15 százaléka érkezett meg a számlájukra, és az Oltalom Karitatív Egyesületnek felajánlott 1 százalékos felajánlásokhoz sem férhettek hozzá.

Orbán Balázs esete 1956-tal és a plágiumgyanús doktori címe
 

Az ősz egyik legnagyobb botrányát kavarta a miniszterelnök politikai igazgatója, aki a kormányközeli Mandinernek adott interjúban kéretlen tanáccsal szolgált az ukrán elnöknek: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél éve, mert felelőtlenség. Látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.” 

Török Gábor politikai elemző az idei év legnagyobb politikusi baklövésének írta le Orbán Balázs megnyilatkozását, és később még Orbán Viktor is hibának nevezte politikai igazgatója mondatait a Kossuth rádióban. Akadt azonban olyan hűséges házi történész, akinek erre is sikerült rátennie még egy lapáttal: Somkuti Bálint, a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatója a nemzeti gyásznap (november 4.) alkalmából azt írta ki a közösségi oldalára, hogy

 „Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem elsősorban hős, hanem bolond!”

Ezt követően Lánczi Tamásék azonnali hatállyal kirúgták az MCC-től frissen érkezett történészt, akit azonban minden bizonnyal azért nem hagynak majd az út szélén. Orbán Balázs viszont maradt a pozíciójában, és az ELTE-n is sikerült megvédenie a doktoriját, annak ellenére, hogy az akadémiai világban azt többen is politikai összeférhetetlenségnek tartották. Rácz András Oroszország-szakértő szerint a doktori disszertációt „összességében elég nehéz nem durva plágiumnak nevezni, és nem lehet beszélni önplágiumról sem, mert kétszerzős cikkről van szó”. Orbán Balázs és szerzőtársa végig tagadta a vádakat, és végül az ELTE is elfogadta az érveiket.

Parraghnak kitelt az ideje a kamarában, de továbbra is lesz jövedelme
 

Október 30-án történelmi jelentőségű tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK): a küldöttek nem a közel 25 éve regnáló Parragh Lászlónak szavaztak bizalmat, hanem az elnöki pozíciót Nagy Elek nagyvállalkozó, a fővárosi területi kamara vezetője nyerte el, aki „kamarai reneszánszot” hirdetett. Irányítása alatt az MKIK egyből országos konzultációt indított a minimálbérről és a kkv-k adminisztrációs terhelésének csökkentéséről. 

Az új vezetés 15 pontos javaslatcsomagot mutatott be a kormánynak, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üdvözölt az együttműködési megállapodás decemberi aláírásakor. Az Orbán-kormány az együttműködés jegyében a kamarára bízta a százmilliárd forintos keretösszegű, Demján Sándorról elnevezett vállalati tőkeprogram megvalósítását. Parraghnak viszont nem volt ideje a kesergésre, hiszen a MOL igazgatósága mellett tagja lett az állam által csillagászati összegért felvásárolt Budapest Airport Zrt. igazgatóságának is. 

Erasmus-ügyben Orbánék továbbra sem értek el semmit
 

Az Európai Bizottság megkapta a magyar kormánytól a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) szóló törvény módosításának tervezetét. A kabinet ezzel próbálta lehetővé tenni, hogy az egyetemi hallgatók és oktatók újra részt vehessenek az Erasmus+ programban, illetve a modellváltó egyetemek a Horizon kutatási programban. Az uniós tagállamok minisztereiből álló Tanács pontosan két éve döntött arról, hogy ezeket a kormánypárti alapítványok által vezérelt egyetemeket kizárja az uniós támogatásból. Az Európai Bizottság hosszas tárgyalások után sem tágított, és nem fogadta el a javasolt módosításokat, most viszont Orbánék ugyanazt a szövegtervezetet küldték el, amelyet a Bizottság természetesen ismételten elutasított.

A felsőoktatásba a könnyített felvételinek köszönhetően idén 120 ezren jelentkeztek, és 90 ezren be is kerültek az egyetemekre. Az osztatlan tanárképzés azonban továbbra is kifejezetten népszerűtlen, sokkal kevesebben jelentkeznek, mint amennyi tanárutánpótlásra szükség lenne.

Menczer Tamás habzó szájjal hergelte Magyar Pétert

Kevéssé tükröződött vissza az adventi időszak meghitt hangulata a Fidesz kommunikációs igazgatóján, aki alpári stílusban zavarta meg Magyar Péternek az egyik pécsi gyermekotthon előtti ajándékozási kísérletét december elején. Magyar kezet is nyújtott a kellemetlenkedő Menczernek, ő azonban a civilizációs minimumra fittyet hányva nem fogadta a kézfogását, majd személyeskedve támadta mintegy 20 percen keresztül a Tisza Párt elnökét. 

Magyar igen nehezen jutott szóhoz a rendkívül agresszív módon viselkedő fideszes honatya mellett, de amikor ez sikerült neki, a következőt jegyezte meg: „Azt hiszem, nem kell kommentálnunk, hová jutott el az Orbán-kormány. (…) Itt üvöltözik, egy olyan otthon előtt, ahol hároméves gyerekek vannak.” A két politikus folyamatosan egymás szavába vágva hajtogatta a magáét, Magyar egy ponton úgy fogalmazott, hogy Menczer immár a vadhajtásor Bede Zsolt színvonalára süllyedt, végül azt javasolta a kormánypárti „pitbullnak”, hogy forduljon orvoshoz. A jelenet mindenesetre bevonult a magyar belpolitikai élet felejthetetlen eseményei közé. 

Mindeközben a Tisza Párt az év végére a legtöbb közvélemény-kutatónál már megelőzte a Fideszt, ami azt is előrevetítheti, hogy az ilyen kormánypárti „bekeményítések” 2025-ben is folytatódni fognak. 

A 2024-es év belpolitikai összefoglalójának első részét itt olvashatják el!