A törvények ellenére minden tizedik gyermeket bántalmaznak Magyarországon
A világon évente egymilliárd gyermeket ér fizikai, szexuális vagy érzelmi erőszak, és közülük negyvenezren válnak gyilkosság áldozatává az UNICEF szerint. Az adatok Magyarországon sem mutatnak kedvezőbb képet, óvatos becslések szerint is hazánkban minden tizedik gyermeket ér bántalmazás, online zaklatás pedig minden ötödiket. Szalay Kriszta színésznő a legkiszolgáltatottabbakért emeli fel a hangját.
A világon évente egymilliárd gyermeket ér fizikai, szexuális vagy érzelmi erőszak, és közülük negyvenezren válnak gyilkosság áldozatává az UNICEF szerint. Az adatok Magyarországon sem mutatnak kedvezőbb képet, óvatos becslések szerint is hazánkban minden tizedik gyermeket ér bántalmazás, online zaklatás pedig minden ötödiket. Szalay Kriszta színésznő a legkiszolgáltatottabbakért emeli fel a hangját.
Nincs olyan, hogy nevelő célzatú pofon, nincs olyan, hogy majd megköszöni felnőtt korában. Az erőszak semmilyen formája nem elfogadható a gyermekek ellen, ezt törvény is kimondja. A bántalmazásnak hosszú távú hatása van, nyomot hagy egy életre, és sok esetben a bántalmazottakból is bántalmazók lesznek.
A gyermekek elleni erőszaknak, bántalmazásnak nagyon sok formája van, nemcsak a verés számít ide, mindannyiunk felelőssége, hogy felismerjük ezeket és tegyünk ellenük.
A kontroll.hu Nekünk fontos című podcastjében Matusek M. Zsuzsanna, az Országos Gyermekvédő Liga elnöke kategorizálta a gyermekbántalmazás formáit. Elmondta, a megszégyenítés, a megalázó beszédmód, a gúnyolódás is kimeríti a szóbeli bántalmazás fogalmát.
„Kezdjük azzal, hogy ‚buta vagy’. Mi lenne, ha azt használnánk helyette, hogy butaságot csináltál? Mert nem a gyereket minősítjük, hanem a tettét. Az a szomorú, hogy azok az emberek, akik a gyerekekkel foglalkoznak, mind-mind a gyerek számára tekintélyszemélyek. És ha a tekintélyszemély visszaél vagy nem jól él a tekintélyével, hatalmával, akkor az mind a gyerek bántalmazásához vezet”
– mondta az Országos Gyermekvédő Liga elnöke.
Az elhanyagolás is a gyermekbántalmazás körébe tartozik, ha nincs biztosítva a megfelelő ruházat, tanszer, ennivaló vagy nincs elég meleg a lakásban. Az Országos Gyermekvédő Liga adatai szerint ma Magyarországon 520 ezer gyermek él szegénységben, 380 ezer alultáplált és 80 ezer éhezik. Magyarországon az egyre növekvő mélyszegénység miatt ezek a számok is folyamatosan nőnek.
A műsor másik meghívottja Szalay Kriszta színész, rendező, producer volt, aki évtizedek óta komoly társadalmi munkát végez. A közelmúltban kezdett bele az Óriás Gyermekjogi Plakát kampányba, amellyel felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, kiszolgáltatott helyzetére, ugyanakkor egy pódiumbeszélgetés-soroztaból filmsorozatot is készített. Ebben felnőttek vallanak arról, hogy gyermekkorukban bántalmazták őket.
Az egyik résztvevő elmesélte, hogy gyermekkorában szexuális erőszak áldozata volt, nevelőszülei vér szerinti fia erőszakolta meg. Matusek M. Zsuzsanna elmondta, sokszor ki sem derül, hogy erőszak történt, mert az elkövető zsarolja a kiskorút, aki emiatt nem beszél, ráadásul folyamatos rettegésben, szégyenérzetben él. A műsorban szóba került a manapság egyre gyakoribb online zaklatás is.
„Nagyon erősen megjelent napjainkban, rengeteg a szexuális ragadozó. És az a gyerek, aki a családjában nem kapja meg a teljes támogatást, nem mer a szüleihez fordulni. Ha kap mondjuk egy olyan emailt, üzenetet vagy csak képet, amit ő nem akar megkapni, akkor nem mer az anyjához, apjához fordulni, mert fél a retorziótól”
– hívta fel a figyelmet Matusek M. Zsuzsanna, aki internetbiztonsági oktatóként is dolgozik.
A műsor vendégei elmondták, a gyerekkel együtt töltött minőségi idő tud segíteni ezeken a helyzeteken. A gyerekben akkor alakul ki bizalom a szülei iránt, ha ők megfelelő mennyiségű és minőségű időt szentelnek neki, kizárólagos figyelemmel követik a mondanivalóját.
Sipos Betti műsorvezető kérdésére, hogy hogyan lehet feljelentést tenni az ellen, akiről gyanítjuk, bántalmazó, Matusek M. Zsuzsanna elmondta, mindenkinek jelentéstételi kötelezettsége van, aki ilyesmiről értesül. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálatnál kell jelezni, akár anonim módon, ha felmerül a gyanú, de a rendőrséghez is lehet fordulni.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány iránymutatása a következő:
„A jelzésnek azt kell tartalmaznia, mit LÁT, TAPASZTAL az, aki a gyerekkel találkozik, és nem azt, hogy mit gondol, ki miatt viselkedik így a gyerek. Tehát nem ‚feljelentést’ kell tenni, és nem valakit ‚bemószerolni’, hanem a gyerekkel kapcsolatos meglátásokat kell megosztani.”
A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy az idő fontos faktor ebben az esetben. Amíg mi esetleg napokat gondolkodunk, merjünk-e lépni, a bántalmazott gyermek minden pillanatban a poklok poklát éli át.
A műsor szereplői felhívták a figyelmet, hogy létezik egy nagyon fontos szervezet, amelynek a telefonszámát felhívhatják a bántalmazott gyermekek, ez pedig a Kék Vonal. A gyermekkrízis alapítványt az ingyenes 116-111-es telefonszámon lehet elérni, ugyanakkor chaten is várják a szakemberek, képzett önkéntesek a válságos helyzetben lévő gyermekek megkereséseit.
A kontroll.hu-n a gyermekvédelmi téma folytatódik, ugyanis Szalay Kriszta gyermekvédelmi filmsorozatának közlését a portál vállalta, így a kontroll.hu YouTube-csatornáján hétről-hétre megtekinthető majd egy-egy rész. A sorozat premierje is Nekünk fontos legutóbbi adásában volt, a teljes műsor itt is megnézhető:
Fotó: 123rf