A média figyelmetlensége is növelheti az öngyilkosságok számát

Nemrég  egy híres fiatal magyar színésznő öngyilkos lett, a média pedig azonnal ráugrott és szétcincálta a történteket. Hogyan kell, vagy hogyan szabad beszélni ezekről a tragédiákról? Mi lehet a veszélye annak, ha valaki meggondolatlanul számol be egy híres ember öngyilkosságáról? Szeptember tizedike az öngyilkosság megelőzésének világnapja, amely nap alkalmából érdemes lenne elgondolkodni azon, mit tehetünk, mint társadalom, hogy visszaszorítsuk ezeket a tragédiákat.  

Dr. Balázs Judit pszichiáter szerint igenis léteznek olyan médiaetika szabályok, amelyek arra vonatkoznak, hogy lehet beszámolni egy híres ember haláláról, vagy hogy illik közölni az öngyilkosságának a hírét. „Pontról pontra le vannak írva azok a szempontok, miszerint nem szabad szenzációnak feltüntetni, ahogy nem szabad az öngyilkosság konkrét módját sem megosztani, mert vannak olyanok, akikben ez növelheti az esélyt az öngyilkosság elkövetésével kapcsolatban” – fogalmazott. 

A pszichiáter azt is elmesélte, már tíz évvel ezelőtt is megvizsgálta a pszichológus hallgatóival, hogy miként cselekszik a média, ha híres emberek öngyilkosságáról van szó, a helyzet pedig akkor is lesújtó volt. „Bár mostanra bizonyos szempontból javult, például azt már szinte minden médium betartja, hogy fel kell tüntetni, hol tudnak segítséget kérni, ha krízishelyzetben érzik magukat” – magyarázta. 

Dr. Balázs Judit arra is kitért, hogy néhány éve szervezett egy kerekasztalt beszélgetést, amelyen médiamunkások és mentálhigiéniás szakemberek vettek részt. Az újságírók akkor elmesélték, hogy ők azt tanulják, minél több részletről be kell számolni, választ kell adni a ki, mikor, hogyan, miért kérdésekre, de hát pont ez az a téma, amivel kapcsolatban nem szabad – részletezte a szakember. Egyrészt a család és a közeli barátok, ismerősök miatt kell tapintatosnak lenni, másrészt viszont egy híres ember öngyilkossága kapcsán mindig nagy a rizikó, hogy mások is nagyobb arányban akarnak az ő útjára lépni. Amikor például a szépségkirálynő, Molnár Csilla öngyilkos lett, többen is hasonló módon dobták el maguktól az életüket. 

Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője szerint az öngyilkosságok megelőzésének legfontosabb pontja az lenne, hogy az érintettek tudják; van hova fordulniuk segítségért. Fontos lenne, hogy az érintettek kapjanak abban megerősítést, hogy joguk van a segítséghez és kérjenek is segítséget – fogalmazott a szakember. Emellett az is fontos lenne, hogy az átlag állampolgárok is tisztában legyenek azzal, milyen rizikófaktorai vannak az öngyilkosságnak, milyen jelekre érdemes odafigyelni vagy hogy lehet segítséget nyújtani annak, aki küszködik. Ha pedig történik egy médiafigyelmet is generáló tragédia, az arra lenne remek alkalom, hogy a valódi segítségről essen szó. Minden olyan magyarázat, amelyik túlságosan leegyszerűsítő módon reflektál a történtekre, tulajdonképpen csak még nagyobb kárt okoz. 

 Reményiné Csekeő Borbála szerint az öngyilkosság után fellépő gyász alapvetően is nagyon nehezített gyász a környezet számára, ezen nem kellene még azzal is rontani, hogy őket hibáztató anyagokat teszünk közzé – tette hozzá a szakember. Mint mondta, azon nem lepődött meg, hogy Koós Boglárka halálával kapcsolatban annyi lájkvadász cikk jelent meg, mert ez „sajnos gyakran előfordul híres emberek esetében”. De olyan is van, amikor tényleg teljesen felesleges részletekbe menő és kegyeletsértő szavakat használó cikkek jönnek szembe. De az is nagyon káros, ha leegyszerűsítő magyarázatokat keresünk. Természetesen vannak hirtelen felindulásból elkövetett öngyilkosságok, de azért nem ez a jellemző – gyakran hónapok, vagy akár évek állnak rendelkezésre megmenteni valakit. 

A környezet felelősségét megítélni elég nehéz dolog, de azért lehetnek olyan intő jelek, amik utalhatnak a tragédiára, például, ha valakinek hirtelen megváltoznak a szokásai, nem érdeklik a dolgok, amik régen boldoggá tették, sőt, akár a bioritmusa is más lehet – részletezte. 

Pusztai Emese, érintett édesanya, újságíró és aktivista arról beszélt, természetesen nem szabad tabusítani az öngyilkosságot, nyíltan és bátran kell róla beszélni, de bizonyos határokat akkor sem szabad átlépni. Azt azért ki lehet jelenteni, hogy az olvasók is szeretnének értesülni ezekről az esetekről, mert hát „mindenkiben van egy kukkolási hajlam”. Szerinte ezzel nincs is baj, de akkor is tartani kell a mértéket. Az aktivista arra is felhívta a figyelmet, hogy Ázsiában sok helyen még a mai napig bűncselekmény az öngyilkosság, ahogy nemrég még Európában is az volt sok helyen. Ahhoz pedig, hogy ez megváltozzon, beszélni kell róla – szögezte le, majd úgy folytatta: ma van az öngyilkosságok megelőzésének a világnapja, ezen alkalomból pedig jó lenne, ha mindenki figyelne és kérdéseket tenne fel. 

A Kontroll NEKÜNK FONTOS című műsora itt tekinthető meg: