Budapest légiközlekedése is veszélybe kerülhet a Rákosrendezőre tervezett Mini-Dubaj miatt

Repüléstechnológiai szakemberek szerint a főváros felett közlekedő repülőgépek útját is befolyásolhatja a tervezett Mini-Dubaj beruházás. A kormány nevében eljáró Nemzeti Vagyonkezelő ugyanis olyan szerződést kötött az arab befektetőkkel, amely akár 500 méter magas felhőkarcolók megépítését is lehetővé tenné Rákosrendezőn. Bár később ezt Lázár János túlzónak nevezte, a Tisza Párt fővárosi képviselője, Balogh Balázs szerint az emberek teljes megtévesztése zajlik ebben a történetben is a kormány részéről. 

Mint arról lapunk is beszámolt, január 16-án a kormány nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő aláírta a szerződést az Emírségek uralkodója által kijelölt arab vevőkkel 850 ezer négyzetméter értékesítéséről Rákosrendezőn. A szerződés melléklete konkrétan tartalmazza az 500 méteres megengedett beépítési magasságot. Ezt azonban a hatályos magyar törvények és fővárosi építési szabályok nem teszik lehetővé, hiszen maximum 90 méter magas épületet lehetne itt felhúzni. 

A szerződés III/5. pontja ugyanakkor világosan rögzíti, hogy az arab ingatlanfejlesztőnek csak akkor kell kifizetnie a vételárat, ha a szerződés melléklete szerint módosítja a kormány az építési szabályokat. 

A Kormány ezen felül vállalta, hogy „bármely törvény, rendelet, jogalkotási eszköz vagy előírás (..) oly módon kerülnek módosításra, hogy azok lehetővé tegyék (..) az ingatlanfejlesztés keretében megvalósítandó építési- és kivitelezési tevékenység megvalósítását” – idézi csütörtöki Facebook-posztjában Vitézy Dávid fővárosi képviselő, aki szerint a legnagyobb probléma az, hogy

„Budapest építési szabályait és még az országunk törvényeit is felülírja az Egyesült Arab Emírségekkel és az általa kijelölt beruházóval kötött szerződés.”

Január 20-án a Nemzetgazdasági Minisztérium 500 méteres magasságú épületekről szóló sajtóközleményt adott ki - ez a magasság először tehát a hivatalos kormányzati közlemény nyomán jelent meg a nyilvánosság előtt. Ugyanezen a napon Lázár János minisztériuma a Telexnek azt írta, hogy „ragaszkodik a magyar építészetről szóló (2023. évi C. törvény) vonatkozó szabályainak betartásához, amelyek tiltják 500 méteres épületek megépítését. Nem támogatjuk 500 méteres magasházak, felhőkarcolók építését.” A csütörtöki kormányinfón Lázár nyilatkozatára hivatkozva a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely is tagadta a felhőkarcolók építését.

Trump-hotel után jöhet a Tiborcz-hotel?

Balogh Balázs, a Tisza Párt fővárosi képviselője szerint semmi sem drága az Orbán-kormánynak, ha a Mini-Dubaj projektről van szó. Jól látszik ez az egymásnak ellentmondó Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből és Lázár János reakciójából, amellyel azt még melegében igyekezett cáfolni. 

„Szerintem ez csak egy marketingfogás a részükről, amivel el kívánják csitítani az embereket. Két-három év múlva meg már úgyis mindegy lesz, hogy mit mondott Lázár, ha kiadják az építési engedélyeket.” 

Balogh Balázs szerint megengedhetetlen, hogy egy ekkora tájseb keletkezzen a fővárosban. Érdekes fejlemény az is, hogy Belgrádban ugyanez a beruházó Trump-hotelt nyit majd, amihez szépen illeszkedne a jövőben egy „Tiborcz-hotel” Budapesten – írta Facebook-bejegyzésében a legnagyobb ellenzéki párt politikusa, aki szerint az emberek teljes megtévesztése zajlik ebben a történetben is a kormány részéről.

Budapest légiközlekedése veszélybe kerülhet

Egy Nagy-Britanniában élő repüléstechnológiai szakember, Kocsis Simon a kontroll.hu-nak elmondta, hogy a szigetországban dolgozó pilóta kollégái is jelezték neki, hogy nem lennének nyugodtak, ha a Rákosrendezőn álló több száz méteres épületek kerülgetésével kellene felszállniuk. 

A problémát nem az épületek jelentenék önmagukban, hanem az, ha a repülő egyik hajtőműve leállna felszállás közben, mert ilyenkor a gép nem tudja elérni azt a magasságot, amivel a felhőkarcolók fölé emelkedhet ezen a távon. 

„Ilyenkor a légitársaságok kidolgoznak egy EFP (engine failure procedure) megoldást, amit a pilóták begyakorolnak, hogy az izommemória szintjén is rögzüljön, hogy mit kell tenniük. Ilyenkor valamerre el kell fordulni a géppel, de kelet felé nem mehetnek a gödöllői dombság miatt, nyugat felé viszont a Parlament fölött repülnének át, ami viszont egy zárt légtér. Ilyen esetben a légitársaságok a légtér megsértését választják inkább, és kifizetik az ezért járó bírságot. Az elsődleges szempont ilyenkor az, hogy a repülőgép le tudjon szállni biztonságban valahol” 

– foglalta össze a lényeget a repüléstechnológiai szakember.

Ezek azok a fontos szempontok, amelyekre abszurd módon egyáltalán nem gondoltak a szerződés aláírásakor. Innentől kezdve műszeres leszállást északi irányból nem lesznek képesek végrehajtani a pilóták. Az is egy nonszensz állapot, hogyha ez a szerződés így marad, akkor azzal szemben a Magyar Légügyi Hivatal nem lesz majd képes eljárni, hiába kap majd erről felszólítást az Eurocontroltól. 

„Ez mindenképpen felveti majd azt a kérdést a légitársaságok részéről, hogy mennyire lesz biztonságos Budapesten a repülés. A kormány részéről az a döbbenetes, hogy nem vállalnak felelősséget, és még útmutatást sem adnak a gigantikus épületek miatt kialakult helyzet megoldásához, ehelyett rátolják az egészet a piaci szereplőkre. Mivel nincs semmi szabályozva, így sztenderd sem vonatkozhat rájuk. Az majd talán észhez térítheti a döntéshozókat, ha drasztikusan csökkenni fog a hazai turizmus, mert akkor hiába játszották át a hoteleket a haveroknak, azok kongani fognak az ürességtől” – vonta le a következtetést Kocsis Simon.

Fotó: Facebook / Vitézy Dávid