Mészáros Lőrinc mátrai aranybányája

A harmadik bőrt húzhatja le a visontai erőműről a felcsúti milliárdos, akit saját bevallása szerint a „Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye” repített a leggazdagabb magyarok listájának az élére. Egyiptomi „kábelbarát”, olasz szál és érdekes politikusi mozgások egy olyan gigaberuházásban, amely hosszú távon is kiszámítható jövedelmet garantál a miniszterelnök strómanjának.  

Azon a napon, amelyen a „kalifátus oroszlánjai” – rejtsen bárkit is az elnevezés – országos kiterjedésű iskolai bombariadóval hoztak frászt a magyarokra, amiért állításuk szerint „Európa szívében a kormányok folyamatos háború vívnak a muszlimok ellen”, egy egyiptomi multi épp megkapaszkodott a magyar energetikai piacon. 

Először a sajtó közölte a hírt, hogy Mészáros Lőrinc és partnerei állíthatják át szénről (alacsony fűtőértékű lignitről) gáztüzelésre a Mátrai Erőművet (ME), majd jött a hivatalos megerősítés az erőmű állami tulajdonosától, a Magyar Villamos Művektől. A befektetői csoport vezetője Mészárosék mérnökcége, a Status KPRIA Zrt., amelynek magyar partnere a West-Hungária Bau Kft., a NER „építőipari divíziójának egyik bástyája”, a konzorcium külföldi tagja pedig egy egyiptomi „óriás”, az Elsewedy Electric egyik „leágazása”. 

Az Elsewedy Electric ugyanúgy családi holding, mint a Mészáros Csoport, csak az El-Sewedy família mögött több évtizedes munka áll, míg Mészáros Lőrinc birodalma mögött legfeljebb tizenöt.  Persze, a magyarok tudják jól, hogy az egykori felcsúti gázszerelő sikereiben a kivételes intellektus (okosabb, mint Mark Zuckerberg) éppúgy közrejátszott, mint a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye. 

El-Sewedyék kevésbé lehettek szerencsések, ők 1938-ban kezdték az „ipart”, és 85 év alatt váltak az elektronikai- és energetikai szegmensben Afrika és a Közel-Kelet egyik meghatározó piaci szereplőjévé. Száz országba exportálnak, 17 képviseleti irodát tartanak fenn világszerte, a szomszédos Szlovéniában okos fogyasztásmérőket gyártanak, Görögországban pedig szélerőműparkot üzemeltetnek. Európai partnereik között a Mészáros-birodalomba tartozó OPUS GLOBAL Nyrt. is szerepel, amelynek tavaly 88 kilométernyi kábelt szállítottak. 

A mátrai biznisz szempontjából azonban fontosabb, az Elsewedy jártas a jó hatásfokkal üzemelő, úgynevezett kombinált ciklusú erőművek építésében - a Nílus partján, a Kairótól 100-120 kilométerre délre fekvő Beni Suefben ők húzták fel a világ egyik legnagyobb, 4800 MW összteljesítményű kombinált ciklusú erőművét. A mátrai beruházás nagyságrenddel kisebb ennél, Visontán 530 MW-os erőmű létesül.   

Kombinált ciklusú erőmű: Az ilyen erőművekben a veszteség egy részét is hasznosítják, azaz nemcsak földgázzal hajtott turbina termel áramot, hanem gőzturbina is, amelyet a gázturbinából távozó, így veszteségnek számító gáz működtet. Az energiaellátásban a rugalmasan üzemeltethető kombinált ciklusú erőműveknek kiegyenlítő szerep jut, mivel gyorsan felfűthetők, ezért akkor „mozgósítják őket”, amikor visszaesik az időjárásfüggő megújuló energia termelése.  

A szálláscsináló 

Nagy Márton gazdasági miniszter mozgásából már tavaly nyáron sejteni lehetett, hogy a magyar kormány szerepet szán az Elsewedy Group-nak az energetikában. A tárcavezető 2024 júniusában tárgyalt Egyiptomban, és noha a hivatalos tájékoztatás az infokommunikációs együttműködést tette kirakatba, konkrétumok nélkül azért azt is megemlítették, hogy „az Elsewedy óriáscég aktívan érdeklődik magyar partnerekkel új magyarországi gázerőmű megépítése iránt.” 

Ekkor már jó egy éve ismert volt, hogy a kormány három kombinált ciklusú erőművi fejlesztést tervez: egyet a Mátrában, kettőt pedig Tiszaújvárosban, a szintén az MVM Csoporthoz tartozó Tiszai Erőműben. 

Bár tudjuk, hogy a miniszterelnök – állítása szerint – üzleti ügyekkel nem foglalkozik, a kronológia miatt megemlítjük, hogy Orbán Viktor 2023. február végén Kairóban járt az egyiptomi elnök meghívására, majd bő egy héttel később bejelentette az erőműépítéseket. Nyilván Abdel-Fattáh esz-Szíszi sem vegyíti a politikát és a bizniszt, ezért minden bizonnyal protokolláris meghívásnak tett eleget 2021 októberében, amikor felavatta az Elsewedy Electric első víztisztító erőművét. 

Az olasz szál

Nagy Márton egyiptomi látogatásához hasonlóan „mínuszos” hír volt tavaly októberben, hogy a Mészáros-féle mérnökcég, a Status KPRIA Zrt. és az energetika egyik globális nagyágyúja, a gázturbinákat is gyártó olasz Ansaldo MAEN-Energetika Zrt. néven közös céget gründolt úgy, hogy abban a többségi tulajdonos a magyar fél. 

Az akkori közlés szerint a vegyesvállalat itthon erőművi karbantartásban, míg a Nyugat-Balkánon, ahol a magyar gazdaságdiplomácia igen aktív, erőműépítésben gondolkodik. De, mint most kiderült, a magyarországi beruházások elől sem ugranak el, a Mátrai Erőmű gáz- és gőzturbináit az Ansaldo szállítja majd, az üzembe helyezés, a későbbiekben pedig a karbantartás, amely hosszú távon garantál kiszámítható jövedelmet, az MAEN-Energetika feladata lesz. 

A partnerség révén a Mészáros Csoport és az Ansaldo immár két vasat tart a tűzben a hazai erőművi fejlesztésekért folyó versenyben, amelyben a tiszaújvárosi győztes még nem ismert. Az viszont ismert, hogy Mészárosék a „mátrai felállásban” a Tiszai Erőműre is ráindultak, míg ugyanerre a beruházásra az Ansaldo külön, egy török céggel összeállva pályázik. Ha bármelyikük nyer, a vegyesvállalatnak köszönhetően a másik félnek is csurranhat-cseppenhet majd az üzletből. 

Véletlen vagy sem, de tény, hogy az Ansaldo a turbinagyártásban a Siemens egyik konkurense, a német cégről pedig Lázár János építési és közlekedési miniszter 2023 májusában volt szíves közölni, hogy „már nem barátkozunk velük”. A tárcavezető a MÁV villanymozdony-állományának megújításával összefüggésben hintette el ezt a mondatot, de a jelek szerint az erőművi fejlesztésekre is igaz. 

A harmadik bőr 

A visontai erőművi beruházás szerződéses értéke a nyilvánosság előtt egyelőre nem ismert, de az biztos, hogy nem 6 milliárd forintról van szó, mint ahogy az egyes újságcikkekben megjelent. Ennyi pénzből a NER-ben 1 kilométernyi gyorsforgalmi út épül, nem erőmű. Óvatos iparági becslések alapján egy kombinált ciklusú erőmű bekerülési költsége alsó hangon 150-200 milliárd forint, a NER-ben azonban vastagon szokott fogni a ceruza, hogy kijöjjenek az elvárt profitráták. 

A közvélemény számára ma még az sem világos, hogy az MVM miből „fizeti a zenészeket”, az állami energetikai holding ugyanis csak a szerződéskötést követően véglegesíti a „beruházás megkezdését lehetővé tevő finanszírozási struktúrát”. Mivel feltételes közbeszerzésről van szó, elvileg elképzelhető, hogy forrás hiányában a beruházásból nem lesz semmi, a Mészáros Csoport hozsannázó sajtóközleménye alapján azonban ennek valószínűsége minimális. 

A tőzsde beárazta a deal-t, a hírre ugrott egyet az OPUS GLOBAL Nyrt. részvényárfolyama, hiszen az OPUS portfóliójába tartozik a Mészáros Építőipari Holding Zrt., amelynek nyilván jut majd megbízás a Mátraalján. Ott, ahol Mészáros a 2010-es évek második felében, a tőkefelhalmozás időszakában két bőrt már lehúzott az erőműről. 

Az elsőt, amikor bevásárolta magát az ME-be – az OPUS holdinggá pumpálásához kellett a portfólióbővítés és a vagyoneszköz -, a másodikat pedig akkor, amikor 2019 decemberében igencsak jó áron passzolta tovább a korszerűtlen és környezetszennyező szénerőművet az államnak. A „felcsúti Zuckerberg” különösebb rizikó nélkül keresett milliárdokat az MVM-mel kötött üzleten. Egy régóta ismert trükköt vett elő, hitelből vásárolt, majd, amikor birtokon belül került, az erőmű tartalékából visszafizette a kölcsönt, így az a több milliárdos felár, amelyet az MVM-től kapott, tiszta haszonként landolt nála. 

Abban, hogy harmadszorra is „odafért a tűzhöz”, a kivételes intellektusa éppúgy közrejátszott, mint a Jóisten és a szerencse. Orbán Viktor személyének ehhez nyilvánvalóan nincs köze, hiszen oly sokszor hallottuk, hogy fejből is tudjuk már: a miniszterelnök üzleti ügyekkel nem foglalkozik. 

Fotó: YouTube / HírTV