Orbán a rengetegben – az amerikai-magyar csúcstalálkozóról
Összességében elmondható, hogy Orbán Viktor nyert is, és vesztett is a washingtoni csúcstalálkozóval. Az orosz energiahordozókra vonatkozó megállapodás egy évre bizonyosan mozgásteret biztosít számára, folytathatja a kétfrontos külpolitikát, ugyanakkor jelentős pénzügyi vállalásokat tett. A swap line segíthet ugyan a forint stabilizálásában vagy erősítésében, de a költségvetés hiányát nem képes betömni.
Orbán Viktor és több minisztere az Egyesült Államokba utazott, hogy november 7-én Donald Trump amerikai elnökkel tárgyaljon. Az amerikai–magyar csúcstalálkozó annyira kiemelt jelentőségű esemény az Orbán-kormány számára, hogy nem akarták a véletlenre bízni: egy nagy hatótávolságú Wizz Air-géppel utaztak Washingtonba, tovább építve azt a látszatot, amelyet a miniszterelnök még nyáron indított el a fapados légitársaságok használatával kapcsolatban.
Érdemes megfigyelni, kik ültek a repülőgépen: Rogán Antal otthon maradt – hiába került le a szankciós listáról –, viszont a kampányt irányító Orbán Balázs helyet kapott a delegációban. Ez magyarázható Orbán amerikai kapcsolatrendszerével, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a kampány vezetője akár rövid időre is elhagyta a frontvonalat. A kormánypárti médiamunkások sem maradtak le: Hír TV-s, közmédiás és Megafonos „újságírók” is a kormányzati géppel utazhattak, köztük Bohár Dániel, aki ezek szerint a magyar delegáció elengedhetetlen részét képezte.
Ezek a döntések egy irányba mutattak: Orbán Viktor bízik abban, hogy a tárgyalás számára kedvező kimenetellel zárul. A miniszterelnök célja egyértelmű volt: Magyarország mentességet kapjon az orosz energiahordozókat érintő amerikai szankciók alól. A csúcstalálkozó előtt Orbán érvelése szerint Donald Trumpnak is be kell látnia, hogy az ország földgáz- és kőolajellátása másképp lehetetlen, és csak az orosz import jelenthet valódi, stabil megoldást. Ezt visszhangozva a MOL közleményt adott ki, amelyben azt írta: bár az Adria-vezeték a tárolók nyolcvan százalékát képes lenne ellátni, megbízhatósági problémák merültek fel.
A magyar delegáció így érkezett meg Washingtonba, ahol kedvező légkör fogadta őket. Ez nem véletlen: Orbán és Trump valóban jó viszonyt ápolnak, az amerikai elnök többször is dicsérte a magyar miniszterelnököt – igaz, előfordult, hogy összekeverte Törökország elnökével. A jó kapcsolat jeleként a nyilvános munkaebéden Trump saját maga mellé ültette Orbánt, ezzel egyrészt a saját szintjére emelve őt, másrészt úgy helyezve, hogy szemben üljön az újságírókkal. Amikor korábban Zelenszkij látogatott a Fehér Házba, az ukrán elnöknek háttal kellett válaszolnia a kérdésekre. A kölcsönös dicséretekkel teli, jó hangulatú ebéd után kezdődtek meg a valódi tárgyalások.
Az orosz energiahordozók ügyében nem világos, pontosan milyen megállapodás született: Orbán és Szijjártó szerint Magyarország teljes mentességet kapott a szankciók alól, míg egy fehér házi forrás úgy nyilatkozott, hogy a feloldás csak egy évre szól. Mindkét verziónak lehet alapja: az egyéves felmentés szolgálhatja a 2026-os választási siker előkészítését, miközben az amerikai fél álláspontját is fenntartja, miszerint hosszabb távon más megoldást kell találni. A korlátlan mentesség mellett ugyanakkor az szólna, amit a Fidesz kommunikálni kíván: Orbán Viktor, a tapasztalt tárgyaló, újabb kedvező „dealt” kötött, amely a magyar emberek érdekeit és a rezsicsökkentés fennmaradását szolgálja.
A csúcstalálkozó optikáját különösen fontosnak tartották: a TV2 Tények külön intróval számolt be az eseményről, és a huszonöt perces adásból legalább nyolc percet szenteltek a külpolitikai sikerként bemutatott találkozónak. Kétségtelen, hogy ez az esemény Orbán számára valóban sikernek tekinthető: elérte célját, Trump kommunikációs támogatást nyújtott neki, és a szankciók alól is részben mentesült. Ugyanakkor a megállapodás nem mentes a kockázatoktól, hiszen több olyan vállalást is tartalmaz, amelyeket az ellenzéki erők könnyen tematizálhatnak.
Az egyik ilyen terület az amerikai LNG, azaz a cseppfolyósított földgáz beszerzése. Orbán megállapodott arról, hogy Magyarország 600 millió dollár (mintegy 200 milliárd forint) értékben vásárol amerikai LNG-t. A Bloomberg értesülései szerint az ötéves szerződés alapján hazánk összesen kétmilliárd köbméter földgázt vásárol, ami évente körülbelül 0,4 milliárd köbmétert jelent. Ez ugyan továbbra is elmarad a nyolc–kilencmilliárd köbméteres teljes magyar fogyasztástól, mégis egyfajta óvatos elmozdulás a kilencven százalékos orosz importtól.
A másik fontos pont a nukleáris energia kérdése. A magyar kormány fűtőelemek vásárlására tett ígéretet: az eddig orosz dominanciájú atomenergetikai szektorba a Westinghouse amerikai vállalat is belép, 114 milliárd forint értékű szerződéssel. Orbán hangsúlyozta, hogy ez nem leváltás, hanem diverzifikáció, vagyis Magyarország a jövőben orosz, amerikai és francia fűtőanyagot is használ majd. Emellett szándéknyilatkozat született arról, hogy az Egyesült Államok tíz kis moduláris reaktort (SMR) épít hazánkban, valamint korszerűbb hulladéktárolási technológiát is bevezetne.
Az atomenergiával kapcsolatos megállapodások önmagukban is lehetőséget adtak Magyar Péternek arra, hogy azzal vádolja Orbánt: rengeteg pénzt költött el, kedvezőtlen feltételeket vállalt, és ezzel politikai menekülőutat vásárolt magának. Néhány órával később a Magyar Nemzeti Bank és a Federal Reserve között rebesgetett „swap line” is politikai jelentőséget kapott. A swap line lényege, hogy két ország jegybankja valutát cserél egymással, ami potenciális hitelkeretet is nyit. Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dollárt azonos értékű forintra vált, és az összeget az MNB-nél helyezi el. Amennyiben bármelyik fél költ ebből, az már hitelnek számít. A konstrukció célja a sérülékenyebb valuta stabilitásának erősítése.
A politikai értelmezés szerint Orbán ezzel „mentőcsomagot” kapott Trumptól, aki így az ő „új IMF-jévé” vált. Magyar Péter arra kívánt rávilágítani, hogy miközben Orbán politikai arculatának korábban része volt a Nemzetközi Valutaalap „hazazavarása”, most maga is külföldi forrásban látja a gazdasági stabilitás zálogát. Nem segített a helyzeten, hogy a Hír TV egyik szakértője a repülőúton „mentő- vagy védőcsomagként” emlegette a megállapodást, és a brüsszeli pénzek be nem érkezését is ugyanebben a kontextusban említette. Magyar Péter kapva kapott az alkalmon, és a videót megosztotta a Facebook-oldalán.
Összességében elmondható, hogy Orbán Viktor nyert is, és vesztett is a washingtoni csúcstalálkozóval. Az orosz energiahordozókra vonatkozó megállapodás egy évre bizonyosan mozgásteret biztosít számára, folytathatja a kétfrontos külpolitikát, ugyanakkor jelentős pénzügyi vállalásokat tett. A swap line segíthet ugyan a forint stabilizálásában vagy erősítésében, de a költségvetés hiányát nem képes betömni. A kérdés már csak az, hogy a versengő narratívák közül melyik bizonyul tartósan erősebbnek a Trump–Orbán találkozó megítélésében.