Karácsony nagyon szeretné már Lázárt látni, Vitézy pedig a kormány korrekt hozzáállását

Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szakmai konferenciát hívott össze péntek délelőtt, miután a Fővárosnak a Mini-Dubaj néven hírhedtté vált beruházás rákosrendezői területére vonatkozó elővásárlási jogát kénytelen-kelletlen elismerte a kormány.

A Fővárosnak az elővásárlási jog élesedését követően teljesítenie kell azt, amit az arab befektető is vállalt, vagyis kifizetik az 50,9 milliárd forintos vételárat három részletben: 12,7 milliárdot tíz napon belül, további 17,8 milliárdot, ha a jogi akadályok elhárulnak, és végül a maradék 20,9 milliárd kifizetése 2039-ig. A Főváros vevőként egyrészt vállalta, hogy megtisztítja a rákosrendezői területet, amire korábban még 20 milliárd forintért sem találtak jelentkezőt, másrészt kármentesítik a területet, aminek elengedhetetlen része a talajcsere, ennek a költségét az arab befektető 25 milliárd forintra taksálta.

Most Budapest diktálhatja a tempót

Az első részlet Karácsony Gergely állítása szerint rendelkezésükre áll, a másodikat pedig abból fizetnék ki, amit a Főváros a bíróságon nyert az állammal szemben. Ennek az ítéletnek a részletei még nem ismertek, és a kormányzat megítélése szerint nem áll benne semmilyen fizetési kötelezettség, így erre a pénzre keresztet vethet Budapest. 

„A tulajdonjog megszerzése azért is volt fontos, hogy a Főváros tudja diktálni a tempót és az irányt, hogy mi is történjen ezen a területen. Amikor fejlesztünk valamit, akkor az a város érdekében történik. Budapest nagyon komoly kihívásokkal néz szembe, az egyik ilyen a klímaváltozás, a másik pedig a motorizációs forradalom. Az agglomerációs népesség növekedése Budapestet egy negatív spirálba lökte, a napi ingázás olyan környezetei terhet jelent, ami egyértelműen rontja az életminőséget. Ennek a kifli alakú rozsdaövezeti zónának a fejlesztése Budapest legfontosabb feladata lesz az elkövetkező években. Ezek ma már a belvároshoz tartozó, egybefüggő területek, amely megkönnyíti a fejlesztést is. Rengeteget tanulhatunk az európai nagyvárosoktól is ezen a területen, nem kell feltalálnunk a melegvizet” – összegzett a főpolgármester.

„Magántőke bevonásáról akkor lehet beszélni, ha van egy világos mesterterv. Ehhez egy versenyt kell kialakítani a beruházók között, a telkeket pedig külön-külön kell fejleszteni, miután nemzetközi pályázatok keretében kiválasztottuk a beruházókat. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a terület továbbra is köztulajdonban maradjon, csak az épületek legyenek a beruházóké” 

– hangsúlyozta Karácsony Gergely. A városvezető „mestertervének” részét képezi egy közpark és egy tó is, a koncepció egésze csatlakozik Budapest zöld infrastruktúrájához és a „15 perces város” szemléletéhez. A további tervek között szerepel:

• a Rákos-patak revitalizálása,
• az adott terület természeti adottságainak figyelembevételével születő zöldterületek,
• kizárólag zöldtetővel építhető lakó- és irodaházak,
• a Vasúttörténeti Park integrálása az új negyedbe,
• a védett vasúti épületek megújítása.

„Mi egy olyan városrészben gondolkozunk, ahol lesz lehetőség magasabb – a törvényben meghatározott 90 méteres magasságig – épületeket építeni, ugyanis a terület bizonyos részei alkalmasak erre” – fűzte hozzá a főpolgármester, aki mindenképp elkerülné azt, hogy gagyi legyen az új városrész.

Lehetséges, hogy a kormány jót akar, de ez még nem látható

Karácsony hisz abban, hogy „a kormány jót akar az embereknek, csak ez még nem látszik. Ez pedig azért is fontos, mert a fővárosnak és a kormánynak, valamint a MÁV-nak együtt kell majd dolgoznia a vasútvonal miatt.” Budapest mesterterve a kormány által vállalt infrastruktúra-fejlesztések egyértelmű tisztázása után tud csak elindulni. A főpolgármester reméli, hogy Lázár János bár ötször már megígérte, most mégis leül vele tárgyalni, és hatodszorra összejöhet a találkozó. Óvatosan azt ígérte meg Karácsony, hogy nyolc éven belül költözhetnek be az első új rákosrendezői lakók.

„Az egész projektből akkor lesz valami, ha az állam, az önkormányzat és a magánbefektetők között hatékony kooperáció alakul ki, de erre Magyarországon nagyon kevés pozitív példa van. Hogyan fog a fővárosi önkormányzat és a mindenkori kormány együttműködni? Egy szó mint száz, partnerséget kell létrehoznunk”

– figyelmeztetett a főpolgármester, majd megjegyezte, hogy akkor van erre esély, ha a közhatalmat birtoklók valóban az emberek érdekében járnak el. Karácsony nagyon örül annak, hogy megnyert egy politikai csatát, de a háborús logikát maguk mögött kell hagyni. Egy ennyire grandiózus beruházás Budapesten példa nélküli, még Bécsben is húsz évig tartott a kivitelezés.

Vitézy: volt értelme a közös kiállásnak

Vitézy Dávid szerint nagyon fontos volt a Fővárosi Közgyűlés egységes döntése, amely kétharmados döntést hozott arról, hogy élni akar az elővásárlási jogával. Ezt a jogát erősítette meg a csütörtöki kormányinfó, amelyből a Podmaniczky Mozgalom vezetője azt a tapasztalatot vonta le, hogy van jelentősége a közös kiállásnak, amelyet a mai közös konferencia is fémjelez. 

„Ez a terület egy valódi barnamezős aranytartaléka Budapestnek, de ezt csak akkor lehet fejleszteni, ha a vasút átépítése megtörténik. Innen indulunk. Ez egy óriási egybefüggő terület, amely egy zöld lakónegyeddel szépen beékelődne Budapest városszövetébe. Itt megy át az egyik legjobb elővárosi vasútvonalunk is és az M3-as autópálya is itt húzódik a terület szélén. Ebben a rozsdaövezetben nincs sok építési kötöttség”

– mondta Vitézy, hozzátéve azt a fontos tényt, hogy közlekedési szempontból ma ez a terület átjárhatatlan. A frakcióvezető kiemelte, hogy a főváros két legfontosabb problémája a klímaválság és a lakhatási válság, ezeket szem előtt tartva kell fejleszteni, de bármilyen munka megkezdése előtt a vasúti infrastruktúra fejlesztése a legfontosabb.

„A Balkánon sincsenek ilyen rossz állapotok, mint a rákosrendezői vasúti vonalon”

– mutatott rá Vitézy Dávid, aki arra is emlékeztetett, hogy a méregdrága emeletes vonatok úgy dülöngélnek ezen a vonalon, hogy az ember tengeribeteg lesz tőle. 

A politikus hangsúlyozta, itt a kiváló alkalom arra, ha a kormány versenyre akar kelni a fővárossal abban, hogy ki tud jobban rozsdaövezetet fejleszteni, most nyugodtan megmutathatják, mert van még fejlesztésre váró terület, kezdésnek elkezdhetnék építeni a Közlekedési Múzeumot, ha már úgyis repülőrajtról beszélt Orbán Viktor az év elején. Vitézy is elismerte, hogy szükség van a talajcserére, de nem szabad túldramatizálni a helyzetet. Ismét felhívta a figyelmet arra is, hogy az arab befektető egyébként nem vállalta a terület kitakarítását sem, a szerződésben ugyanis az van, hogy még nem állapodtak meg ebben a kérdésben a magyar állammal.

A szubbalkáni állapotok felszámolása után több zöldfelület kell ide

Urbanisztikai alapelv, hogy a fejlesztések során minél nagyobb zöldfelület alakuljon ki, és az autósforgalmat a lehető legjobban a lakóövezet szélére szorítsák. A várospolitikus erre több bécsi ékes példát is felhozott, amelyek bizonyítják, hogy a vasúthálózat mellett is lehet kiváló beruházásokat létrehozni, ám ott is először a vasúti pályákat kellett rendbe hozni. 

2022-ben Vitézyék úgy számolták, hogy 1,6 millió négyzetmétert lehet felépíteni úgy, hogy a terület szellős és élhető maradjon. Az akkori terveken még jelentős mennyiségű irodahely volt meghatározva, mostanra viszont nyilvánvalóvá vált, hogy több lakóépületre és kevesebb irodára van szükség.

Új közlekedési csomópontja jön létre Rákosrendezőn

Vitézy abban bízik, hogy a magyar kormány nem fog felvenni egy olyan attitűdöt, hogy amit az arab befektetőnek megadott, azt a fővárosnak már nem adja meg. A terveik szerint egy olyan közlekedési csomópont jönne létre a térségben, amely lehetőséget adna a szolgáltatások kiépülésére is. Ennek része lenne a kisföldalatti kiépítése is, így még további megállókat is kaphatna az 1-es metró, amihez viszont új járművekre is szükség lesz. Az integrált csomópont a kisföldalatti mellett tartalmazza majd a vasútállomás bekötését is. A tervek erről már készen vannak a Főváros részéről, hiszen abba már kétéves munkát fektettek.

„Akár már holnap el tudja kezdeni a kormány a munkát. Attól el tudunk tekinteni, hogy a reptér közvetlenül be legyen kötve Rákosrendezőre, mert mi a magyaroknak építünk, nem pedig a repülőtérről érkező ki tudja, milyen tulajdonosoknak”

– mondta Vitézy Dávid, de hozzátette, hogy a MÁV-nak van koncepciója, de konkrét tervei még nincsenek, ezért az első lépésnek a vasút fejlesztésének kell lennie. A jelenleg hatályos szabályok szerint ezt csak a magyar állam teheti meg. A Podmaniczky Mozgalom elnöke villamost is bekötne a létesítendő csomópontba.

Fotó: Facebook / Budapest Városháza