Bérduplázásra lenne szükség ahhoz, hogy ne mondjanak fel tömegesen a köztisztviselők
Miközben a minisztériumi fizetések az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, a kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők közül sokan most már megélhetési problémákkal küzdenek az alacsony bérezésük miatt. Mivel a kormány nem hajlandó a helyzet rendezésére, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) már a sztrájkra készül.

Miközben a minisztériumi fizetések az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, a kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők közül sokan most már megélhetési problémákkal küzdenek az alacsony bérezésük miatt. Mivel a kormány nem hajlandó a helyzet rendezésére, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) már a sztrájkra készül.
Körülbelül százezer főt érint a közigazgatásban és az önkormányzatokban dolgozók bérelmaradása, és az ennek kapcsán kialakult elégedetlenség és sztrájkkészültség. Már tavaly sem volt bérrendezés a területi közigazgatásban, ami azt eredményezte, hogy teljesen leszakadtak a fizetések a versenyszférától.
„Míg a vezető tisztségviselők bére versenyképes, addig például a kormányablakokban dolgozók bére egyáltalán nem az. Tehát míg miniszterek szintjén volt mindig bérrendezés, béremelés, a területi közigazgatásban nettó 230-350 ezer Ft-os bérek az általánosak. De sajnos már a központi közigazgatás országos főhatósági szervétől is érkeztek hozzánk az ügyintézői körből a sztrájkkal kapcsolatos megkeresések. Úgy látjuk, hogy tulajdonképpen kialakult egy közigazgatási elit, és e mellett egy állandó bérfeszültség a szférában.”
– nyilatkozta a kontroll.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
„Végeztünk egy belső felmérést is, egy közszolgálati konzultációt, amiből kiderült, hogy a tagok 98%-a szeretné, ha megdupláznák a bérüket és 68%-uk pedig egyetért azzal, hogy az elégedetlenség kifejezésére a legjobb megoldás a sztrájk.”
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke elmondta, hogy a kormány kitért az egyeztetések elől. A másik probléma, hogy mivel nem versenyképesek a bérek, sokan elhagyják a pályát, és ámennek a versenyszférába, ezzel még nehezebb lesz azoknak a sorsa, akik ottmaradnak és végzik a munkájukat, hiszen a többletteher végül rájuk hárul.
Ezek a munkavállalók van, hogy egyáltalán nem hitelképesek, sokszor még a napi megélhetés is probléma számukra. Több személyes történet is érkezik a szakszervezethez, ebből az egyikben azt írják, hogy nemcsak a napi megélhetés problémás, de egy új cipő megvásárlása is gond. Van olyan munkatársuk, aki télen szikszalagozott cipővel járt munkába, mert nem volt újra pénze. Napi probléma a családosok megélhetése is, az osztálykirándulások befizetése, a rezsiszámlák kiegyenlítése, vagy akár a gyógyszerek beszerzése is.
„Korábban volt egy közalkalmazotti-, köztisztviselői törvény, amit jó lenne visszaállítani. Abban voltak garanciák a bérrendezésre, béremelésre, szakmai előre jutásra. Ma ez nincs meg. A bérsávos illetménytábla nem jó arra, hogy összehasonlítsunk béreket. A közszolgálati béreknek átláthatónak és összehasonlíthatónak kellene lennie. A férfiak és a nők közötti bérdifferencia öt százaléknál több nem lehetne, de adott esetben van, hogy jóval nagyobb a különbség. Ha sávos a bérrendszer akkor nincsenek konkrét számok ebben a bérrendszerben, és így nem összehasonlíthatóak a keresetek. Ez a pedagógusoknál is probléma lesz. A befektetett energia és pénz, amit a tanulásra fordítottak ezek az emberek, egyszerűen nincs megfizetve, és a beosztottak és vezetők között nő a differencia.”
– hangsúlyozta Boros Péterné MKKSZ elnök.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek is írtak a fennálló problémákról, aki tudomásuk szerint bejárta a vármegyéket, felmérte a helyzetet és belátta, hogy komoly a probléma és valóban bérrendezésre van szükség. Viszont jelezte, hogy nincs erre anyagi forrás, így plusz szabadnapokkal próbált kedvezményeket adni, azonban ez nem oldotta fel a már meglévő feszültségeket.
„Azt érzékeljük, hogy a másik nagy feszültséggel bíró terület, az önkormányzati tisztségviselők alacsony bére is felszínre került a sajtóhírek miatt, és vannak önkormányzati kollégák, akik jelezték, hogy ők is sztrájkolnának keresetük növelése érdekében. A munkahelyeken az MKKSZ munkahelyi szervezeteinél lehet ezzel a joggal élni, ebben az esetben lehetőséget tudunk biztosítani a munkahelyen lévő kollégáknak, hogy a saját közösségüknek legalább 50%+1 fővel törvényes sztrájkot tud tartani. Így az adott munkahelyen tudjuk elindítani és ezzel tudjuk biztosítani a sztrájkhoz való kapcsolódást”
– mondta el a szakszervezeti vezető. Az MKKSZ legutóbb novemberben, egy karácsonyi levélben foglalta össze azt a 12 pontot, ami szerintük mindenképp változtatni kellene, ahhoz, hogy megfelelő változást érhessenek el. Ezek közül az egyik, hogy tartsák be a napi 8 órás munkaidőt és a bérek évente automatikusan emelkedjenek.
„Eddig nagyon nehezen lehetett rávenni az embereket, hogy megszólaljanak a témában, mert féltek, azt is tudtuk, figyelik a Facebook oldalukat, azt is, ha esetleg minket likeolnak. De ez a mostani helyzet már annyira tarthatatlan, hogy már átlépte az ingerküszöböt náluk is”
– tette hozzá Boros Péterné MKKSZ elnök, aki elárulta azt is, hogy a sztrájk lehetséges időpontját a március elsejei elnökségi ülésen fogják meghatározni.
Fotó: Facebook / Pest Vármegyei Kormányhivatal