Felfüggesztett börtönnel megúszta az állami milliárdokat elnyelt kisvárdai csigagyár kitalálója

Senki nem került börtönbe a jogerős döntés alapján abban az ügyben, amely az állami támogatásokból tervezett, de soha meg nem valósult kisvárdai csigagyár kapcsán indult költségvetési csalás vádjával. Az elsőrendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentették, míg a másodrendű vádlottat – a nő külföldi állampolgárságú férjét – két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetéssel ítélték. Emellett a bíróság elrendelt közel 2,6 milliárd forint értékű vagyonelkobzást is. 

A Bourgogne Gastronomie Kft. több mint 6 milliárd forint értékű beruházással kívánt éticsigákat feldolgozó üzemet és egy tésztagyárat alapítani. A projektet saját erőből és hitelekből, egy Eximbankos és egy 653 milliós MKB-s hitellel próbálták beindítani Kisvárdán. 

A saját erőnek meg kellett volna haladnia az 1,9 milliárd forintot, de valójában a tényleges saját forrással a cég nem rendelkezett, a szükséges összeget a valóságban nem létező kölcsönszerződésekkel, teljesítés nélküli számlákkal és körkörös utalási láncolatokkal igazolták. 

A cég a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy 2017. augusztus 25-én létrejött támogatási szerződése alapján 2,52 milliárd forintot vissza nem térítendő állami támogatást nyert el, ehhez vette fel a banki kölcsönt. 

A cég azonban 2021 nyarán csődeljárás alá került, egy évvel később pedig a felszámolás is megindult. A cég tulajdontárgyait és ingatlanjait is árverés alá helyezték.

A Zalaegerszegi Törvényszék szerint az elsőrendű vádlott – a kft. ügyvezetője – nem gyakorolt valós döntéshozatali jogkört, csupán a férje utasításait követte. A nő védelmében tett nyilatkozatait a férje, a tanúk, valamint a bizonyítékok is alátámasztották. Bár tudott róla, hogy a cég nem rendelkezik megfelelő önerővel, a hamis szerződésekről és pénzügyi machinációkról nem volt információja.

Ezért a bíróság a nőt bizonyítottság hiányában felmentette a költségvetési csalás és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vádja alól.

A másodrendű vádlottat – a nő férjét – a bíróság bűnösnek találta költségvetési csalásban és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásában. Két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, valamint öt évre eltiltották gazdasági szervezet vezetésétől.

A férfi beismerte a vádiratban szereplő tényállást, de a felelősségét vitatta azzal érvelve, hogy csupán a pénzügyi helyzet javítása érdekében, tanácsadók útmutatása alapján járt el. A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy üzleti tapasztalatai révén tisztában kellett lennie a döntéseinek szabálytalanságával.

A cég vagyonából csaknem 2,6 milliárd forint értékű vagyonelkobzást rendeltek el. Az államnak mint sértettnek a polgári jogi igényét egyéb útra utasították, vagyis adók módjára hajtják majd be a követeléseket.

Fotó. Pixabay