Menet közben az Ákosról szóló film is drágább lett
Úgy tűnik ma már nem nagyon készülhet úgy állami pénzekből magyar film, hogy az alkotók ne lépnék túl az eredetileg betervezett költségeket. Így járt az „Ember Maradj. Az Ákos-sztori. Eddig” című alkotás, a dalszerző-énekes Kovács Ákosról készült, és október 15-én a mozikban bemutatni tervezett portréfilm is, melynek előzetese kedden került ki a Facebookra.


Úgy tűnik ma már nem nagyon készülhet úgy állami pénzekből magyar film, hogy az alkotók ne lépnék túl az eredetileg betervezett költségeket. Így járt az „Ember Maradj. Az Ákos-sztori. Eddig” című alkotás, a dalszerző-énekes Kovács Ákosról készült, és október 15-én a mozikban bemutatni tervezett portréfilm is, melynek előzetese kedden került ki a Facebookra.
A film költségvetése tavaly januárban még 230 millióról indult, ami azonban mára már 326 milliósra duzzadt, azaz ekkora állami támogatásból sikerült végül is leforgatni a filmet – írja a 444.
Az alkotás részben fikciós visszatekintés, ami bemutatja Ákos gyermekkorát, fiatalságát a rendszerváltáskori Magyarországon és első átütő sikereit is. „De középpontjában Ákos szólókarrierje áll, mely minden mozzanatával azt mutatja, hogy az előadóművész-dalszerző-költő egy rendkívül összetett személyiség” – írta a filmről a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Bár az Ákos-film nem kötődik szorosan történelmi témához - közelmúltunk egy szelete is érintett a feldolgozásban - azt talán kijelenthetjük, hogy a Fidesz kormányok alatt előszeretettel nyúltak alkotók a dicső magyar múlt egy-egy fejezetéhez, és pénz is mindig akadt bőven a témák megzenésítéséhez.
A kurzusfilmek mindig hihetetlenül megdrágultak
Az első Fidesz kormány alatt két történelmi tematikájú film készült, a Bánk Bán című operafilm, és a Széchenyi életét feldolgozó Hídember.
Eredetileg hat, különböző - mindig egyre nagyobb összegről szóló - költségvetés készült a Hídemberre. Az első terv szerint 1,5 milliárd, a hatodik alapján már 2,218 milliárdba került a produkció. A filmet először döntően magánpénzből akarták leforgatni, és az állam a költségek alig egyharmadát vállalta volna át. Időközben azonban az a döntés született a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumban (NKÖM), hogy legyen száz százalékban állami finanszírozású a produkció, ráadásul közbeszerzést sem írtak ki a produkcióra.
A Bánk Bánt az állam eredetileg 767 millió forinttal tervezte támogatni. Az összegből 647 millió forintot folyósított a korabeli kulturális tárca a gyártás során, a filmet készítő Ezüsthajó Kft. azonban a film elkészítését követően, az elszámolás során 717 millió forintos kiadásról nyújtott be számlákat.
A 2010 óta tartó időszakban pedig a magyar történelmi filmek egyfajta dömpingjével kell szembesülni, illetve azzal, hogy az ilyen típusú produkcióra valahogy mindig akad pénz.
Minden idők egyik legdrágább magyar filmjének címére pályázó, a Petőfi centenáriumra bemutatni tervezett, azonban egy évet így is csúszó „Most, vagy soha!” című alkotás költségei is folyamatosan emelkedtek a gyártás során. Rákay Philip producer első nagyjátékfilmes projektjéhez a 4,8 milliárd forintos állami gyártási támogatásából kétmilliárdot a kormány állt, a végső pontos költsége a filmnek azonban nem ismert, egyes becslések szerint az eredetileg közzétett 4,8 milliárdhoz képest egy 50 százalékos költségtúllépést sem tartanak teljesen elképzelhetetlennek a szakmát ismerők.
A Hadik Andrásról szóló mozifilm részére eredetileg 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg az NFI döntőbizottsága, azt követően azonban még négy környi pótlólagos támogatást kapott az alkotás, így a végösszeg 2,4 milliárd lett.
Készültek sorozatok is ebben az időszakban, így az Aranybulla, vagy éppen a Hunyadi, esetükben azonban nem találtunk pontos költség-adatokat a gyártásra így azt sem lehet megmondani, hogy történt-e költségemelkedés, vagy sem.
Fotó: TV2Play