Szinte teljesen elapadtak az uniós pénzek, így végül a lakosság állja majd a cehhet

A jogállami kívánalmak teljesülésének hiányában hazánkba továbbra sem érkeznek az uniós támogatások a kívánatos mértékben, ez pedig tovább rontja az egyébként sem kifejezetten jó állapotban lévő költségvetés helyzetét. Mindezt valamelyest ellensúlyozzák a jelenetős mértékűre hízó forgalmiadó bevételek, ez azonban azt is jelenti, hogy a költségvetés további egyensúlyban tartása csak a lakosság megsarcolásával tud működni.

Magyarország a kormány és Brüsszel jogállamisági vitája miatt még mindig nem fér hozzá az uniós források jelentős részéhez. Július végéig mindössze 182 milliárd forint érkezett Brüsszelből, miközben az előirányzat több mint 2200 milliárd lett volna, vagyis a tervezett összeg alig tíz százaléka állt rendelkezésre az uniós projektek finanszírozására. Figyelmeztető jel, hogy még tavalyhoz képest is jelentős a visszaesés: akkor még 587 milliárd forint érkezett hazánkba ugyanebben az időszakban.  

Eközben az állam a megvalósuló uniós projektekre már 1325 milliárd forintot folyósított a hazai kedvezményezetteknek, a normál ügymenet része ugyanis az, hogy a tagállamok előbb fizetik ki a támogatásokat saját költségvetésük terhére, és csak aztán küldik ki a számlákat Brüsszelbe.

Az uniós támogatások elmaradása így tovább növeli az amúgy is súlyosan eladósodott költségvetés terheit. A hiányt jelenleg az áfa-bevételek jó teljesítménye és az állami cégek nyeresége után kivett osztalék enyhíti, ez azonban csak átmenetileg csökkentheti a gondokat. A költségvetés stabilitása pillanatnyilag ugyanis azon múlik, hogy mennyire sikerül tovább sarcolni adókkal a fogyasztást, illetve hogy az állami vállalatok meddig képesek kitermelni osztalékot saját nyereségük terhére.

Gond lehet ugyanakkor abból is, hogy a bevételi oldalon a bevezetni tervezett szja-kedvezmények újabb komoly lyukat üthetnek a büdzsén: a családi kedvezmény duplázása és a többgyermekes anyák szja-mentességének kiterjesztése miatt a következő években további milliárdos bevételkiesés várható.

A tetemes költségvetési hiány kezelésére felvett hitelek ugyanakkor az állam további eladósodását eredményezhetik, ráadásul ezeknek a pénzeknek a jelentős része már külföldi forrásból érkezik, és ez tovább fokozza Magyarország kitettségét a külhoni pénzpiacoknak: a devizaadósság arányának emelkedése jelenleg meghaladja a 31 százalékot, így jó eséllyel átlépi a kormány által korábban meghatározott 30 százalékos „vörös vonalat”. A felvett hitelek utáni kamatteher is fojtogatja a magyar gazdaságot: július végéig már 2726 milliárd forintot fizetett ki az állam adósságszolgálatra.

A hiányzó uniós források nem csak a költségvetés aktuális helyzetét befolyásolják negatív módon, de a fejlesztési lehetőségeket is beszűkítik, hiszen a magyar állam alig tud beruházásokra költeni, ugyanakkor a hiányt finanszírozni hivatott kölcsönök kamatterhei egyre nagyobb részt emésztenek fel a költségvetésből; és ezzel be is zárult a kör. 

Fotó: Pixabay