Folyamatosan nő az Orbán poloskázós beszédét elítélő petíció aláíróinak száma

A „Segítő szakemberek kiállása az agresszív közbeszéd ellen” című petíciót csütörtök reggelig már több mint 5 ezren írták alá, és a petíció kezdeményezője már egy újabb  akciót is indított a „Magyar emberek kiállása az agresszív hazai közbeszéd ellen” címmel. Ez a második petíció is már 1400 aláírás felett jár, ezt bárki aláírhatja, aki egyetért a megfogalmazott állításokkal.

Biró Gabriella mentálhigiéniés mesterképzett szakember, sémakonzultáns aggasztónak tartja, ami a hazai közéletében történik és nyugtalanítónak érzi az elmúlt időszakban a közbeszédben tapasztalható tendenciákat.

„Segítő szakma képviselőjeként különleges felelősségünk van a társadalmi viszonyok kapcsán. A klienseknél a bántalmazások, a kliens önmaga ellen irányuló, úgynevezett autoagressziója vagy egymás másik ember bántalmazásának feltárása, az ezekre való figyelemfelhívás, vagy konfrontáció fontos része a munkánknak, akárcsak a kommunikáció. Segítőként pontosan tudjuk, hogy az emberi kapcsolatainkban kiemelten fontos, sőt alapvető szükségletünk a határaink tudatosítása, kifejezése és védelme. Ennek logikus következménye, hogy felhívjuk a figyelmet rá és kiálljunk a verbális bántalmazások mindenféle formája ellen. Logikus következmény, hogy akkor is kiálljunk, ha ugyanezt családokban, nagyobb csoportokban, vagy akár társadalmi szinten a közbeszéd területén tapasztaljuk.”

A két napja indított petíció célja a segítő szakemberek (pszichiáterek, pszichológusok, pszichoterapeuták, és egyéb segítő szakemberek) figyelemfelhívását és kiállását hivatott közvetíteni. A petíció létrehozója, Biró Gabriella szerint a közbeszédben az utóbbi időben dehumanizáló, egyre agresszívabb retorika jelent meg, amely rendkívüli módon növeli a társadalmi kirekesztést, és az egyéni, a közösségi és a társadalmi szintű gyűlöletkeltés veszélyét hordozza. 

A mentálhigiénés szakember petíciójában olvasható, hogy március 15-én nemzeti ünnepünkön elhangzott beszédben a miniszterelnök beszédében egyes emberekre, csoportokra kártevő rovarokként, poloskákként utalt. „A dehumanizáció olyan pszichológiai mechanizmus, amely megnöveli az embertelen cselekedetek esélyét, és növeli a hajlandóságot arra, hogy az emberek elfogadják a verbális vagy fizikai agressziót. Ezt megengedhetetlennek tartjuk.”

„Ezzel kapcsolatban számos kutatás, kísérlet készült, de nem is oly régi történelmi példákból is ismerjük ezt a folyamatot. A verbális bántalmazás súlyosabb fokozata a dehumanizálás, ez pedig előszobája lehet a fizikai bántalmazásoknak is akár. A folyamat úgy kezdődik, hogy elkezdünk minősíteni („ostoba”, „agymosott”), nyilvánvalóan már ez is verbális bántalmazás. A következő fokozatban kirekesztünk valakiket, akár egy egész csoportot, lesz a mi és az ők. A „fideszesek” vagy „tiszások”. A szavak szintjén ez is egyfajta csoportképzés és dehumanizáció, ők ugyanis emberek, akik a Tiszára szavaznak, vagy a Fideszre szavaznak. Az csoportokon belül az egyes emberek bizonyos dolgokban hasonlítanak egymásra, másban meg különböznek. De azzal, hogy azt mondjuk, hogy „fideszesek” már eltakarjuk az egyedi emberi minőségüket, lényegüket. 

„Poloskák”, „agyhalottak”, „férgek”, „bohócok” – ezek a kifejezések pártpolitikai oldaltól függetlenül elhangzanak, és ezek aggasztó tendenciák. Előrevetítik ugyanis annak a lehetőségét, hogy később durvább, akár fizikai, akár egyéni, akár csoportos akciókra adjon feljogosítottságot. Ha másik embert dehumanizálom, minősítem, a következő lépés az lesz, hogy meg is érdemli, és akár már okot is ad arra, hogy bántsam.” - teszi hozzá a szakember.

Magyarországon sajnos nem előzmény nélküli, hogy embertársainkra poloskaként utaljanak. 

„1942-ben Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt vezetője is megtette ezt. Az akkori politikai retorika eldurvulása előrevetítette a több százezer honfitársunk ellen elkövetett fizikai erőszakot és gyilkosságokat. Mi a leghatározottabban kiállunk ez ellen az agresszív retorika ellen.”

A szakember szerint az együttérzést, a szolidaritást, a biztonságot és a bizalmat ássa alá, ha hagyjuk, hogy az ilyen jellegű közbeszéd általánossá váljon.

„Sok visszajelzést kaptam kollégáktól is, nagyon köszönik, hogy sikerült tisztán megfogalmazni a problémát. Ez önmagában egy minta, hogyan lehet kiállni valami mellett vagy ellen, hogy vannak bizonyos határok, mi megengedett és mi nem elfogadható. Ha megnézi, semmilyen minősítés nincs ebben a petícióban senkivel szemben. nagyon jó érzés, hogy sokan kiálltak a petícióban megfogalmazottak mellett és aláírók között olyan szakemberek vannak, mint dr. Bánki György, L. Ritók Nóra, Singer Magdolna, Knapek Éva vagy Unoka Zsolt.”

Biró Gabriella vágyott célja az lenne, hogy az épp hatalmon lévő kormány oktatásügyi programában kiemelt helyen szerepel, hogy a gyerekeket kisiskolás koruktól tanítjuk az asszertívitásra, az önismeretre, a lelki egészség fontosságára és ezek technikáira. 

„Ha a tananyagban ezek kötelező tárgyak lennének, nagyon máshova jutna a magyar társadalom néhány tíz éven belül.”

A petícióban a segítő szakemberek határozottan tiltakoznak az ellen, hogy bárki agresszív retorikát alkalmazzon, mely a meglévő indulatok felkorbácsolására alkalmas, mások verbális vagy fizikai bántalmazására biztat, vagy a megsemmisítésükre utal. 

„Ez senkinek, így a kormányfőnek sem megengedhető.”- írják a peticióban.

Biró Gabriella időközben egy másik petíciót is útjára indított, a „Magyar emberek kiállása az agresszív hazai közbeszéd ellen” címmel, hogy bárki kifejezhesse az egyetértését a téma kapcsán, ne csak segítő szakemberek. 

„Így bárki kifejezheti az együttérzését, kiállítását egy aláírással és így gyakorolhatják az állampolgári jogaikat.”

Biró Gabriella hozzátette az állásfoglalás végén, hogy határozottan elutasítják, hogy a petíció aláírásával bárki az aláírók világnézeti vagy politikai álláspontjának címkézésére használja. 

„Sajnos ma már az észrevételek, a kételyek megfogalmazása, vagy egy adott témáról való indulatmentes vita is szinte kizárt. A polarizálódás egyre nő, a „mi” és az „ők” szintjén beszélük, hasítunk, és egyre gyakoribb a személytelenítés, a másik ember minősítése, ezért tartottam fontosnak, hogy kihangsúlyozzam, nem politikai állásfoglalásról van szó. Pártállástól és politikai nézettől független a petíció és sajnos a mindennapjainkban a kapcsolatainkat is áthatja. Jó volna erre is figyelni és saját magunkkal kezdeni, jó példát mutatni akkor is, ha nem látja a fél ország.”

Címlapfotó: pixabay.com