Drámai a nyugdíjasok helyzete: hatvan százalékuk alig él meg a járandóságából

A Nemzetgazdasági Minisztérium szándékosan növeli a jövedelmi különbséget az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között, hiszen ez segíthet kordában tartani a nyugdíjkiadásokat. A kormány folyamatosan mérsékli a nyugdíjra fordított összegeket, de így egy idő után egyszerűen nem fogja tudni kifizetni a nyugdíjakat – mondta Zsiday Viktor a kontroll.hu NEREN TÚL című műsorában.

A közgazdász hangsúlyozta, hogy a kormány 2010 óta csak inflációkövető emelést alkalmaz. A bérek viszont ütemesebben nőnek, mint az infláció, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak értéke sokkal kevésbé emelkedik, mint a béreké. Zsiday Viktor szerint ez előnyös a kormányzatnak, mert így csökkenteni tudja a nyugdíjkiadásokat a költségvetésen belül.

Mondandóját illusztrálta is: ha egy gazdaságban tartósan 3 százalék az infláció és 2 százalék a reálnövekedés, akkor hosszú távon a költségvetés bevételei nagyjából 5 százalékkal nőnek. De az inflációkövető nyugdíjemelés mellett a nyugdíjkiadások csak évi 3 százalékkal fognak nőni. Tehát a kormány valójában folyamatosan mérsékli a nyugdíjra fordítandó összegeket, miközben azt kommunikálja a nyugdíjasoknak, hogy megvédi őket. 

Ez ugyanis azzal jár, hogy a nyugdíjasok jövedelme a bérből élők jövedelméhez képest folyamatosan csökken. Ez egy szándékos dolog, valószínűleg csak így lehet megoldani a helyzetet, hiszen valahogyan el kell tartani az egyre több nyugdíjast. Hozzátette: ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem minden fejlett országban, aminek a legfőbb oka az, hogy a társadalom folyamatosan öregszik.

 „Hogy fogjuk tudni kifizetni ezeket a nyugdíjakat? Nem fogjuk tudni, nem árulunk zsákbamacskát” – fogalmazott Zsiday Viktor, aki szerint ehhez természetesen emelni kell a nyugdíjkorhatárt is, és lehetséges, hogy 10-20 év múlva még ekkora nyugdíjemeléseket sem lehet majd fizetni.

Ráadásul a KSH friss adatai szerint a nyugíjasok 60 százaléka szűkösen vagy nagyon szűkösen tud megélni. Egy öregségi nyugdíj átlagösszege nem elég egy egyszemélyes háztartás átlagos életszínvonalának biztosításához sem.

Megállapítható az is, hogy nagyon drámai a helyzet a nyugdíjas nők esetében:

• míg a férfiaknál a szűkös vagy nagyon szűkös megélhetési arány „csak” 50,9% (kb. 370 ezer fő), addig
• a nőknél eléri a 64,8 százalékot, ami több mint 825 ezer főt jelent 

Ez azt jelenti, hogy százezrek – és különösen a nyugdíjas nők – számára a mindennapok a folyamatos lemondásról és a pénzük beosztásáról szól.

A Zsiday Viktor közgazdásszal készült beszélgetés itt is megnézhető: