A NER tőkefelhalmozásának bölcsője az építőipar

A politikai változások és magyar építőipari toplista közötti összefüggésről közölt cikket a G7, amiből kiderül, az elmúlt 15 évben a NER-es cégekhez vándorló ezermilliárdok hogyan szorították vissza multikat, és azt is, kik voltak ennek az időszaknak a nyertesei.

A 2010-es évek elején a nyugati multik uralták a hazai építőipart, a Strabag és a Colast három, a Swietelskyt két cég leányvállalata is képviselte a 15-ös listán. A 2010-es kormányváltás évében a multik mellett még féltucat, kormánytól független magyar tulajdonú cég volt a legnagyobb 15 között, de már ekkor is elég előkelő helyen állt Simicska Lajos Közgépe, de akkor a NER még egyértelműen kisebbségben volt az építőipari toplistán. 

A vállalatok számát tekintve ráadásul ez még évekig nem is változott. Annak ellenére sem, hogy a kezdetektől egyértelmű volt: a Nemzeti Együttműködés Rendszerében az építőipar lesz a tőkefelhalmozás egyik legfontosabb eszköze – írja a portál.

Jelenleg az ország 20 leggazdagabb embere közül kilenc kormányközeli milliárdos, akiknek többsége 2010-ben még a százas listán sem szerepelt.

Az elmúlt 15 évben meggazdagodott NER-oligarchák többsége az építőiparban alapozta meg vagyonát, így indult Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István vagy éppen Paár Attila milliárdos pályafutása is, de nincs távol az építőipartól az ingatlanokban utazó Jellinek Dániel és Tiborcz István sem.

Az építőiparban a legnagyobb beruházásoknál gyakran az állam a megrendelő, viszonylag könnyen lehet hatalmas összegeket kiválasztott üzleti körökhöz irányítani. A NER első öt évében ugyanis az ágazatban – ahogy más területeken is – csak egy kedvezményezettje volt a hatalomnak: Simicska Lajos.

Az egykori Fidesz-pénztárnok cége, a Közgép 2012-ben már egyértelműen vezette a listát, és átlépte a 100 milliárdos árbevételt.

A 2015 előtti időszakban Simicskáék mellett a Market és a Duna Aszfalt volt még rendre top 15-ös cég, aztán megerősödött néhány más NER-es építőcég is, de ezek jellemzően csak a nem kormányközeli magyar vállalatokat tolták le a toplistáról: 2015-ben még mindig hét nemzetközi vállalat volt a top 15-ben.

Az igazi átrendeződés ezt követően indult meg, a Simicska-Orbán háború kirobbanása után a Közgép szinte minden állami megrendelését elvesztette, amivel két év alatt lényegében lenullázták a vállalatot. Ekkor indult meg a Market és a Duna Aszfalt igazi szárnyalása, és ebben az évben tűnt fel a Mészáros és Mészáros Kft.

Két évvel később már három Mészáros-cég volt a top 15-ben, 2022-ben pedig a szektor 15 legnagyobb árbevételű vállalatából hat volt Mészáros Lőrinc nevén, és további öt valamely másik kormányközeli milliárdos tulajdonában.

Az egykori gázszerelőnek a szektorban ténykedő hét vállalata közel 700 milliárd forintos árbevételt hozott össze 2024-ben. A listán szereplő többi NER-es társaság pedig további 1000 milliárdot húzott be.

Az elmúlt másfél évtizedben csak a listára felkerülő nyolc NER-cég közel 7900 milliárd forint árbevételre tett szert. A cégek között ráadásul akad olyan, amely nem is 15 év alatt hozott össze több százmilliárdos bevételt: a Mészáros-féle V-Híd Zrt.-t például csak 2015-ben alapították.

A nemzetközi cégek sem tűntek el a süllyesztőben, a Strabag három céggel is szerepel a top 15-ben, de ezek együttesen sem értek el akkora bevételt, mint a Duna Aszfalt vagy a Market egyedül. A portál szerint a közbeszerzéseket közvetlenül megnyerő NER-cégek munkája sok esetben a tender behúzásával véget is ér, egy korábbi cikkükben úgy fogalmaztak „ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt tovább passzolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat”.