Sztrájkolnak az önkormányzati köztisztviselők

A kormány nem hajlandó tárgyalni a köztisztviselők béremeléséről, ezért szerda reggeltől sztrájkba lépett húsz helyszínen több ezer dolgozó a Főpolgármesteri Hivatalban, több budapesti kerületben és vidéki városokban.

„A bérek duplázását szeretnénk elérni, és azt hiszem, ez nem egy elszállt követelés” – mondta a Kontrollnak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Számos dolgozó nettó 230 ezer forint körüli összeget keres, ez végtelenül méltatlan és nem lehet belőle megélni, hangsúlyozta Borosné. „Egyébként mi nem sztrájkolni akarunk, hanem tárgyalni” – tette hozzá az elnök.

A szakszervezet és az államtitkár között már régóta folyik a levelezés, az MKKSZ egy miniszteri szintű egyeztetést szeretne elérni hónapok óta, de a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium képviselője nem ül le tárgyalni a dolgozókkal.

György István államtitkár egyik levelében azt állította, szakmai célok helyett politikai célok vezérlik az MKKSZ elnökét, Borosné ezt egy hivatalos válaszlevélben visszautasította.

„Itt valami nagyon megborult a közigazgatás finanszírozásában, 16 éve 38.658 forintos állami illetményalapot rögzítettek a költségvetési törvényben, vagyis 16 éve ebből számítják ki a köztisztviselők bérét, ez az összeg mára már nemhogy nevetség tárgya, annyira kevés, hanem ez már tragikus. Ennek az összegnek legalább 80.000 forintnak kellene lenni. És arra, ahogy a helyi önkormányzatok személyi állományát kezeli a kormány, már nincs is jelzőm. A problémát évek óta jelezzük, amíg voltak tárgyalások, azokon is, de ez az elhallgatás, szőnyeg alá söprés nyilván növeli a feszültséget” – hangsúlyozza az elnök.

Öt levelet küldtek Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternek, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon tűzze napirendre az önkormányzati köztisztviselők, kormánytisztviselők bérének emelésével kapcsolatos tárgyalásokat, de nem kaptak választ. A KÉF ügyrendjében benne van, hogy negyed évente össze kell hívni. 2024 áprilisában volt utoljára ilyen ülés. „Minden olyan törvényes, rendelkezésre álló dolgot megettünk, ami a mi lehetőségünk, a kormánynak pedig kötelessége. Nem maradt más eszköz, csak a sztrájk” – hívja fel a figyelmet az MKKSZ elnöke.

A finanszírozás átalakítására lenne szükség a szakszervezet szerint, erre az MKKSZ több javaslatot is letett. A szakszervezet sérelmezi, hogy csak az országgyűlési képviselőknek és a kormánytagoknak jár az átlagkereset alapú kereset-automatizmus. Ez azt jelenti, hogy például a miniszterelnök fizetését az előző év átlagkeresetéhez automatikusan hozzáigazítják. Miért nem jár ez minden köztisztviselőnek vagy közalkalmazottnak? – teszi fel a kérdést a szakszervezet elnöke. „Itt a nagy-nagy infláció, ez a kereseteket padlóra küldte, ezért kértük az önkormányzati- és a kormánytisztviselők bérfelzárkóztatását, amit egy szakszervezet-politikai keresetben fogalmaztunk meg” – mondja Boros Péterné. 

A sztrájkolók a bérek emelése mellett a diplomás bérminimum bevezetését és a köztisztviselői életpálya visszaállítását is szeretnék elérni.

Számos szakszervezet a szolidaritását fejezi ki az MKKSZ felé, például a győri ipari parkban a dolgozók vonulásos demonstrációt tartanak, de az ELTE, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kék szalagot viselve fejezi ki a támogatását, ugyanakkor a közlekedési szakszervezetek pedig délben  dudálással jelzik a szolidaritásukat.

Fotó: Facebook / Szegedi Kormányablak