16 milliárdból készült, de még mindig nem működik rendesen az új elektronikus ingatlan-nyilvántartás

Tíz éve, 2015-ben indította a kormány az Elektronikus ingatlan-nyilvántartás (E-ING) fejlesztését, amelyre 16 milliárd forint európai uniós támogatást is kapott. A projekt célja az volt, hogy „csökkenjen Magyarországon a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje”, valamint, hogy a földhivatal ügyfelei számára elérhetővé váljon az elektronikus ügyintézés és szolgáltatás. A fejlesztést a Lechner Ödön Tudásközpont irányította, a kivitelezői munkát pedig a Tigra Kft. nyerte el, amely korábban több állami informatikai rendszerben is szerepet vállalt. Többek között ez volt az a vállalat, amely Varga Juditnak is fizetést adott.

A Telex cikke szerint rendszer négy nagy modulból áll – ingatlan-nyilvántartás, földmérés és térképészet, földforgalmi eljárások és mezőgazdasági-hatósági eljárások –, és a célja az volt, hogy kiváltsa a korábbi Takarnet-rendszert. Az évek során azonban egyre távolabb csúsztak a határidők. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint a projekt „Magyarország történetének egyik legkomplexebb állami informatikai szakrendszeri átállása”, ezért a fejlesztést több szakaszban valósítják meg. A fejlesztési szakasz hivatalosan 2023-ban lezárult, de a rendszer csak „átmeneti időszakban” működik, és a korábban ígért elektronikus funkciók többsége még nem érhető el.

A határidőt többször is módosították: a 2024. január 15-i indulást előbb októberre, majd 2025. január 15-re halasztották. A kormány tavaly decemberben átmeneti időszakot hirdetett, ami szerint „az ötszázezredik végleges döntés (bejegyzés vagy annak elutasítása) utáni tizedik napig” még elérhető marad a papíralapú ügyintézés. Ez szerencsésnek bizonyult, mivel az új rendszer elindulása óta sem lehet elektronikus úton intézni az ingatlanügyeket.

A földhivatalok idén nyáron kezdtek el sorban átállni az új rendszerre. Tatabányán június 20-án kapcsolták le a Takarnetet, három nappal később pedig már az E-ING-ből lehetett tulajdoni lapot lekérni. Augusztus végére az ország szinte összes földhivatala átállt – Budapest kivételével. A fővárosi átállást az Otthon Start program szeptember 1-jei indulása elé időzítették, és az első héten szünetelt a személyes ügyfélfogadás.

A tapasztalatok azonban siralmasak: több hónapos fennakadások, leállások és megakadt ügyintézések jellemezték az átmeneti időszakot. Az ügyfelek beszámolói szerint „a kérelmek elbírálása és bejegyzése akár hónapokba is telhet”, sőt volt, aki banki hitelt bukott el, mert a földhivatal nem tudta időben széljegyre venni az ingatlant. Más arról számolt be, hogy „három napba telt, mire le tudott hívni egy elektronikus tulajdoni lapot”.

Dr. Kotilla Brigitta ingatlanjoggal foglalkozó ügyvéd szerint „az ügyvédi felületről jelenleg csak tulajdoni lapot lehet lehívni, további funkciók egyelőre nem érhetőek el”. Egy földhivatali ügyintéző elmondása alapján, ha az E-ING valamilyen okból nem tud rögzíteni egy széljegyet, „a földhivatal letiltja a lehetőséget annak lehívására, amíg meg nem oldódik a probléma” – ez néha órákig, máskor akár napokig is eltarthat. Az ügyvéd szerint a rendszer „egy napon belül akár többször is leáll”, így az ügyvédek sok esetben kénytelenek elhalasztani a szerződéskötéseket.

Kotilla szerint további gond, hogy a földhivataloknak az ügyvéd cégkapujára kellene küldeniük a döntésekről szóló határozatokat, ám ezek „egyáltalán nem érkeznek meg”. Így az ügyvédek csak rendszeres tulajdoni lap-lehívásokkal tudják követni az ügyek alakulását, ami „tulajdoni laponként 4800 forintba kerül”. Előfordult olyan eset is, hogy a határozatokat postán rossz címre küldték, ami az ügyvéd szerint „adatvédelmi incidensnek” számít.

A legtöbb panasz a váci és a Bosnyák téri földhivatalról érkezett, de Kotilla hasonló gondokat tapasztalt Budapesten és vidéken is. Mint mondta, „van olyan ügyem, ahol már 100 napja nem jegyezte be a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet a földhivatal”, és szerinte sokan élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy hatvan nap után visszaigényelhető a 10 600 forintos eljárási díj. Egy másik, neve elhallgatását kérő ügyvéd hozzátette: „Tényleg teljes káosz van, az is nagyon összevissza, hogy az ügyfélnek küldik a határozatot vagy nekem, vagy mindkettőnknek.”

Az új rendszer miatt az ügyvédeknek különbözeti vizsgát kellett tenniük, és növelniük kellett a kötelező felelősségbiztosításuk összegét, miközben az E-ING bevezetése hónapokat csúszott. A Magyar Ügyvédi Kamara szerint az ügyvédi funkciók „fokozatosan fognak megjelenni”, és az E-ING „várhatóan 2026 januárjától válik elérhetővé” számukra, a rendszer pedig csak „2026 harmadik negyedévétől válik kötelezővé”.

Hadházy pert indított

Közben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azt állítja, hogy a kormány „úgy jelentette készre és fizette ki a projektet az EU felé, hogy az valójában működésképtelen”. Emiatt bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), amely befogadta a vizsgálatot, és további adatokat kért be. A magyar Integritás Hatóság viszont nem indított vizsgálatot, mivel „nem volt azonosítható olyan szükséges lépés, amelynek elmulasztására sor került volna az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek részéről”.

A közbeszerzési adatok szerint a 16 milliárdból 270 millió forintot költöttek el Csetényi Csaba, a „Rogán Antal szomszédjaként” ismert üzletember cégénél, a Network 360-nál az E-ING kommunikációjára, miközben a rendszer még nem működött. A fejlesztést elnyerő Tigra Kft.-nek a szerződését 2021-ben 5,9 milliárdról 8,45 milliárd forintra emelték.

Hadházy közérdekű adatigényléssel próbálta megszerezni a fejlesztés dokumentációját, de a Lechner Tudásközpont megtagadta az adatok kiadását. A Transparency Internationallel közösen indított pert első és másodfokon is megnyerte, így a Lechnernek „november közepéig át kell adnia az adatokat”. Az intézmény erre 45 napot kért, mivel „még nem volt digitalizálva a nyilvántartás digitalizálását dokumentáló hatezer oldalnyi irat”.

A kormányhivatalok és a minisztérium szerint a problémák átmenetiek

A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint az E-ING „fokozatos bevezetése alatt előfordulhat az ügyintézési idők átmeneti növekedése és a rövidebb ideig tartó, átmeneti szolgáltatás-kiesés”, de a rendszer „finomhangolása zajlik”. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium pedig azt írta: „A bejegyzések minden esetben már a határozat elkészültekor megtörténtek, így a tulajdoni lapon már a friss adatok látszódnak, attól függetlenül, hogy az erről szóló értesítés mikor érkezik meg.”

Bár a minisztérium szerint az ügyfeleket „semmilyen joghátrány nem érheti”, az E-ING körüli fennakadások és az elhúzódó ügyintézések másról tanúskodnak. A 16 milliárdból fejlesztett rendszer a mai napig nem működik megbízhatóan, miközben a projekt pénzügyi és működési háttere továbbra is számos kérdést vet fel.

Fotó: eing.foldhivatal.hu