Megtámadták a magyar kormány médiaköltéseit az Európai Bizottságnál

Hivatalosan is panaszt tett a kormánykritikus hetilap, a Magyar Hang kiadója az Európai Bizottságnál, mert a magyar kormány évek óta kizárólag a hozzá kötődő médiatermékekben hirdet, és ezzel jelentősen torzítja a hazai sajtópiacot.

A Magyar Hang kiadója és egy meg nem nevezett magyar médiacég versenyjogi panaszt tettek az Európai Bizottságnál, és ebben azzal vádolják a magyar kormányzatot, hogy torzítja a versenyt a sajtópiacon az állami hirdetési pénzek elosztásával – derült ki a Magyar Hang közleményéből. A panasz mellé beadott dokumentumok szerint nyilvánvaló arányosság fedezhető fel aközött, hogy egy magyar újság mennyire viselkedik a kormány szócsöveként, és hogy mennyi államhoz köthető hirdetési bevétele van.

A beadvány szerint nagyjából 1,1 milliárd eurónyi, azaz több mint 440 milliárd forintnyi piactorzító állami forrás vándorolhatott így a kormányközeli újságokhoz, tévécsatornákhoz és híroldalakhoz 2015 és 2023 között.

A Magyar Hang közleménye konkrét példákat is említ, felidézik például a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányzati hirdetéseket, amelyekkel ha a kormány valóban minden magyarhoz szerette volna eljuttatni az üzeneteit, akkor a hirdetéseknek kb. fele-fele arányban kellett volna megoszlaniuk a kormányközeli és a független lapok között. A valóságban azonban nem ez történt. 

„2023 elején, miután a sokadik Covid-hullámot követően a közintézmények is újranyitottak, közel száz munkaórát töltöttem el a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban, hogy átlapozzam a tíz kiadvány közel ötszáz megjelent újságjának 35 ezer oldalát. Kockás füzetbe húztam a vonalakat a hirdetésekről, és a végeredmény elképesztő lett: a négy kormánypárti újságban 2020-ban 300 oldal közvetlen kormányzati, valamint további 213 oldal állami cég által feladott hirdetés jelent meg (listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1,04 milliárd forint értékben). Ezzel szemben a hat kormányfüggetlen lapban nem volt egyetlen oldal kormányhirdetés sem!” – írja Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója. 

A kormánykritikus hetilap emiatt 2023-ban bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál is a kormány befolyása alatt álló szerkesztőségeket összefogó fideszes médiaalapítvány, a KESMA versenytorzító hatása miatt, de 2024-ben a GVH arról tájékoztatta őket, hogy nem indítanak eljárást. Ekkor döntöttek úgy, hogy nemzetközi szintre viszik az ügyet.

„Az általuk feltárt bizonyítékok és összegyűjtött adatok kétséget kizáróan azt mutatják, hogy a magyarországi médiatérképet súlyosan torzította az állami reklámbevételek elosztása” – áll a Magyar Hang közleményében.

A panaszosokat az Euclid Law, egy brüsszeli és londoni székhelyű ügyvédi iroda képviseli. A versenyjogi panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte és egy kutatócsoport támogatta.

Amennyiben az Európai Bizottság befogadja a panaszt és tényleg versenytorzítónak ítéli ezt a magyar gyakorlatot, akkor a magyar kormány befolyása alatt álló médiabirodalom jelenlegi működési modellje lényegében ellehetetlenülhet - írja az ügyben a Telex.

Fotó: Mediaworks.hu