Lánczi Tamás az "átláthatósági" törvényről: akinek nem inge, ne vegye magára

A Fidesz átláthatósági törvénye hadüzenet az Európai Uniónak – állítja az a holland EP-képviselő, az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság témájának jelentéstevője is. A civil szervezeteket és médiumokat listázó és büntető törvényjavaslat hatalmas tiltakozást váltott ki idehaza, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint azonban akinek nincs takargatnivalója, annak nem is kell retorziótól tartania.

Amint arról korábban már a Kontroll is beszámolt, Halász János mögé bújva viszi véghez
a poloskázós beszédben ígért nagytakarítást Orbán Viktor. Az állampolgárság-megvonással
kapcsolatos javaslatot is jegyző volt Fidesz-szóvivő nyújtotta be kedd éjjel az országgyűlésnek
azt a tervezetet, ami alapján a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal elkezdhet
listázni Magyarország érdekeire hivatkozva.

A parlament oldalán olvasható javaslat alapján Magyarország szuverenitását veszélyeztetik azok a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló tevékenységek, amelyek rossz színben tüntetik fel vagy sértik
• Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
• a nemzeti összetartozást, a külhoniakért viselt felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
• az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Ha a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet veszélyezteti az ország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak azt, hogy vegye jegyzékbe az érintett szervezetet.

A listára kerülés után nem gyűjthetnek egy százalékot a SZJA-felajánlásokból és minden támogatáshoz teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a pénz nem külföldről származik. A jogszabály alapján a külföldi pénzekbe beletartoznak a más országban indított uniós pályázatok is. A listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és ellenőrző vagy felügyelőbizottsági tagjai kiemelt közszereplőkké válnak és kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.

A javaslat Brüsszelben is komoly visszhangot keltett

Tineke Strik holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság témájának jelentéstevője is, úgy fogalmazott az átláthatósági törvénnyel kapcsolatban a Népszavának adott interjúban, hogy Orbán Viktor totális háborút indított a civilek ellen, ugyanakkor azonban az Európai Uniónak is hadat üzent. 

Azt is hozzátette, ez egy nagy lépés a magyarországi autokrácia bebetonozása felé.

Az Európai Bizottság is reagált az átláthatósági törvényjavaslatra. A testület egyik szóvivője a 444 megkeresésére úgy felelt, tudnak a törvényjavaslatról, a fejleményeket pedig fokozott figyelemmel követik. Egyelőre azonban nem kommentálják a tartalmát, mert még csak egy törvényjavaslatról van szó.

„A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a civil társadalom szerepének, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy megvédje az egyesülési szabadságot, és elősegítse a civil szervezetek számára kedvező munkakörnyezet kialakítását EU-szerte, beleértve a finanszírozáshoz való hozzáférést is" – írták.  

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Bizottság tavaly ősszel már az EU bíróságához fordult a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt, ami szerintük sértette az uniós jogot. 

Az Általános Ügyek Tanácsában (GAC) május 27-én tartanak majd meghallgatást a tagállamok a magyar jogállamiság kérdésében. Ezen az ülésen elvileg akár tovább is léphetnek az úgynevezett 7. cikkelyes eljárásban, ezután megindulhat egy folyamat, amelynek végén akár Magyarország szavazati jogát is felfüggeszthetik.

„Nagyon nagy bajban lehet a hatalom”

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV-nek nyilatkozva úgy fogalmazott a „nagytakarítási” törvényjavaslatról: „ez a NER, a Fidesz szokásos gyáva sunyiságával készült, éjszaka, mindenféle egyeztetés nélkül terjesztették elő”.

Ligeti Miklós szerint a javaslat „valamivel rosszabb, mint az oroszországi szabályozás”, mivel „a szokásos módon mindenféle jogorvoslati lehetőség nélkül tulajdonképpen meg akar bénítani szervezeteket”. Hozzátette: 

„Első ránézésre ez nem tűnik jogszabálynak abban az értelemben, hogy a joggal szemben mégiscsak az az elvárás, hogy az a jóra, az igazságosságra, az egyenlő mértékre, az egyenlő méltóságra törekedjék”.

Arra a kérdésre, miért gondolja azt, hogy ez rosszabb az oroszországi szabályozásnál, úgy felelt: ugyan nem szakértő a témában, de arról nem tud, hogy az oroszoknál a teljes pénzügyi szabotálás lenne a rendelet célja. Végezetül azt is leszögezte, szerinte „nagyon nagy bajban lehet a hatalom, hogyha szükségét érzi ennek a szabályozásnak”.

Közös közleményben tiltakoznak a magyarországi civil szervezet és médiumok

A Fidesz által benyújtott törvénytervezet ellen közösen tiltakoznak a magyarországi civil szervezetek és médiumok is. „Feketelistákból még nem épült ország” címet viselő közleményükben azt írták: a kormány legújabb lépése egy autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. „Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is”. 

Az aláírok szerint a törvénytervezet „minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: nem csak a civil szervezetek és a média ellen irányul, de veszélyt jelent cégekre és magánszemélyekre is, gyakorlatilag mindenkire, aki egy szabad és demokratikus országban szeretne élni”.

Az aláírók szerint nem a független média és a civilek veszélyeztetik Magyarország függetlenségét, hanem a kormány, amely a hatalmát hazugságok terjesztésére, ellenfeleinek elhallgattatására, gyűlöletkeltésre és az ország megosztására használja. 

A MÚOSZ szerint is totális támadás indult a független sajtó ellen totális támadás indult a független magyar sajtó ellen a Parlamentnek május 13-án, éjfél előtt pár perccel benyújtott – írja a szervezet egy közleményben. Értékelésük szerint a szabályozás kellően rugalmas ahhoz, hogy bárkit kipécézzen a hatalom, listázza, büntesse, ellehetetlenítse.

Mint írják: „bár évente több száz milliárd forintnyi állami pénz megy el kommunikációra – közvetlen vagy közvetett formában –, ebből a független sajtónak kevés jut. Ilyen helyzetben a külföldi, nyilvános pályázatokon elnyert pénz a menekülőutat jelentette. De segítséget jelenthet az a pár ezer forintos adomány is, amely határon túl élő honfitársainktól érkezik. Ez is külföldi pénz. Ezt kívánja most letiltani a hatalom. Teszi ezt akkor, amikor a magyar kormány azt követeli az Európai Uniótól, hogy a neki járó támogatást folyósítsa.”

A szervezet úgy fogalmazott, mélységesen felháborítja „ez a független sajtót létében veszélyeztető törvénytervezet, szándék. Ezért arra kéri a képviselőket – kormánypártiakat és ellenzékieket –, ne legyenek cinkostársai a szabad sajtó elleni támadásnak. Arra kéri a köztársasági elnököt – korábbi alkotmánybírósági elnököt –, ne írja alá a törvényt, ha a Parlament azt elfogadná. És végül arra kérünk minden magyar állampolgárt, tiltakozzon a demokráciát alapjaiban veszélyeztető jogszabály ellen, és ha teheti, anyagilag is támogassa a szabad sajtót. Most a túlélés a tét.”

Végezetül azt írták, e törvénytervezet elfogadása esetén hiteltelenné válik az Alaptörvény ama passzusa, mely kimondja: 

„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Ennek az ellenkezője történik most. Ha hagyjuk”.

Lánczi Tamás szerint ez csak hisztéria a törvény ellen

Lánczi Tamással, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Kossuth Rádiónak adott interjút, amelyben úgy fogalmazott: 

„Akinek nincs takargatnivalója, az miért vizionálja, hogy retorziót fogja érni, amikor itt egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyilvánosságra kell hoznia, világossá kell tenni, hogy milyen forrásokból, milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét, legyen ez egy NGO, legyen ez egy sajtótermék vagy bármilyen más szervezet.”

Szerinte a javaslat épp azt segíti elő, hogy kiderüljön, melyik szereplő kinek a megbízásából jár el. Arra a kérdésre, hogy mi lehet a heves kritika oka, Lánczi így felelt: ő nem teljesen érti „az elkeseredett és hisztérizált hangulatot”, mert szerinte az átláthatóság mindenkinek az érdeke.

Úgy folytatta, ha valaki jobban utánanéz az érintett törvényeknek, törvényjavaslatoknak, akkor világosan látszik, hogy az az 1938-as, a külföldi ügynökökről szóló amerikai törvényhez hasonló a javaslat. 

„Ott is ugye jegyzékbe kell venni azokat a szervezeteket, amelyeknél, sőt otthon maguknak kell jelentkezni, hogy regisztrálják őket, […] amelyeket külföldről finanszíroznak, majd idegen hatalom irányítása alatt állnak. […] A magyar törvény az erre hasonlít, az amerikai törvényre, úgyhogy nem Moszkvára kell tekinteni, hanem Washingtonra kell tekinteni, mert ott lehet megtalálni a magyar törvénynek a mintáját” 

- magyarázta a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az állampárti rádióban.

Fotó: YouTube / 444