AI-videóval teszteli a kormány, mennyire trendi koporsókkal kampányt folytatni

Az állami tájékoztatást is elérte az mesterséges intelligenciával készített, akciófilmes látványra hajazó videókészítési trend. Vérben ázó magyar katonák képével akarnak nagyobb filgyelmet irányítani a politikájukra, a ténybeliség nélkülözésével.

„Nem akarjuk, hogy a gyerekeinket az ukrán frontra küldjék, és koporsóban jöjjenek onnan haza!” – ezzel az üzenettel, osztotta meg legújabb kampányvideóját a magyar kormány, arra forszírozva a lakosságot, hogy töltsék ki az épp most véleménynyilvánító szavazásnak hívott nemzeti konzultációt Ukrajna uniós tagságáról. A kormányzati narratíva szerint amennyiben a Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, akkor magyar katonákat kellene az orosz-ukrán háború frontjára küldeni. Először vegyük át a videó állításait, annak képi megoldásait, utána a megismerhető tényeket.

Az anyag Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, jelenleg a Tisza Párt honvédelmi tanácsadójának egy tavalyi, az Ultrahangnak adott interjújával indít. Ebben a tábornok elmondja, hogy

„Hogyha Ukrajna vagy NATO vagy EU-tag lenne (...) akkor jogos lenne, ha oda bemennének a mi erőink (...)”.

Ezzel ágyaz meg annak a képnek, mintha bulizó, söröző magyarok örömmel indulnának el a háborúba, de a leegyszerűsített “történetet” akár úgy is érthetnénk, hogy szegények nem bulizhatnak tovább. A képek gyorsan váltanak:

a harcoló magyar katonákból sebesültekre, vérben ázó halottakra térnek, majd koporsókkal teli ravatalozót mutatnak.

A vizuális megoldások egyértelműen a mesterséges intelligencia által készített képi világot mutatnak, annyi különbséggel, hogy míg az influenszerek, a cégek, a trendet követő – vagy indító – tinédzserek jellemzően valamilyen menő, gyakran viccesen túlzó tartalomra törekednek, a magyar kormány részéről egyértelmű a félelemkeltés szándéka. De felcsendül Orbán Viktor hangja:

„Nem akarjuk, hogy a gyermekeinket a magyar hadsereg formájában az ukrán frontokra, vagy akár ukrán területre vezényeljék és onnan koporsóban jöjjenek vissza”.

A figyelemfelkeltést arra vezetik át, hogy a Voks 2025 keretében mindenki adja le a “Nem” szavazatát, tehát irányítják is a válaszadást. Az is említést érdemel, hogy az ukrán csatlakozásról semmilyen tájékoztatás nem hangzik el az anyagban.

Melyek a tények?

Ruszin-Szendi Romulusz interjúját sokadjára igyekszik a kormánypárt úgy értelmezni, hogy a Tisza Párt egyenesen háborúba küldene magyarokat, és hogy nyíltan pártolná Ukrajna uniós és NATO-tagságát. Ez hasonló keretezés, mint ahogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt emlékezetes Partizánnak adott interjújánál tettek 2022-ben – noha Márki-Zay is úgy érvelt, ha a NATO-kötelezettségek alapján ukrajnai műveleteket indítanának, ahhoz csatlakozott volna, ehhez viszont Ukrajnának NATO-tagnak kellene lennie. Ruszin-Szendi is egy jogi helyzetet vázol fel, mikor lenne „jogos” katonákat küldeni.

Bár több NATO tagállam felvetette, hogy Ukrajna tagságát támogatná, ez a szövetséget is megosztja, és nincs napirenden a kérdés, csupán Ukrajna jelentkezését fogadták be. A leglényegesebb: a mindenkori magyar kormánynak vétójoga van az új tagok felvételében, vagyis az Orbán-kormány úgy érvel, hogy ezt a kulcsfontosságú információt mellőzi, ahogy a Ruszin-Szendi-interjú szövegkörnyezetét is. 

Az EU-csatlakozás némileg más kérdés, tekintettel arra, hogy az Európai Unió egy gazdasági és politikai szövetség, nem pedig katonai-védelmi szövetség. Annak alapokmányának a módosításához a mindenkori magyar kormány hozzájárulása is szükséges, jelen esetben az Orbán-kormányé.

Tehát az Orbán-kormány olyan kérdésben kéri a lakosság véleményét, amelyben egyébként nem szorul rá.

Az EU-csatlakozás ráadásul egy kifejezetten bonyolult és hosszadalmas folyamat, aminek több szakaszában a magyar kormány feltételeket támaszthat – például a magyarokra is vonatkozó nyelvtörvény ügyét –, valamint a több éves folyamat végén ugyancsak vétójoggal rendelkezik a magyar kormány a tagjelöltek felvételéről.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter több alkalommal jelezte, hogy Ukrajna EU-tagsága nem a közeljövő kérdése. A pártja által folytatott konzultáción ugyan az ukránok csatlakozását pártoló vélemény került kis többségbe, Magyar Péter jelezte, a kérdésről népszavazást tartana – ezt hasonló kérdésben jelen pillanatban nem engedi az Alaptörvény, tehát annak módosítása is szükséges lenne hozzá.

Fotó: Facebook / Magyarország Kormánya