„Attól, hogy a drogtörvény szigorodik, nem fog kevesebb ember szert használni.”
Június 26-át az ENSZ kábítószer-ellenes világnappá nyilvánította. Ezen a napon a drogmegelőzés, kezelés, ellátás és az ártalomcsökkentés területén dolgozó szakmai szervezeteket képviselő Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) és Magyar Drogterápiás és Rehabilitációs Intézetek Szövetsége (MADRISZ) és a Jogriporter szerint

Június 26-át az ENSZ kábítószer-ellenes világnappá nyilvánította. Ezen a napon a drogmegelőzés, kezelés, ellátás és az ártalomcsökkentés területén dolgozó szakmai szervezeteket képviselő Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) és Magyar Drogterápiás és Rehabilitációs Intézetek Szövetsége (MADRISZ) és a Jogriporter szerint a drogellenes „hajtóvadászat” nem helyettesítheti a szakmai nemzeti drogstratégiát.
Bemutatták csütörtökön szakmai javaslataikat a drogprevenciós és ártalomcsökkentő területen dolgozó szakemberek, miként lehet átfogó, kiegyensúlyozott drogpolitikát kialakítani Magyarországon. Ezek a szakmai minimumpontok iránymutatást, tájékoztatást tartalmaznak azzal kapcsolatban, hogy az európai nemzeti drogstratégiákban mi az, ami működik a tudományos bizonyítékok és a szakmai tapasztalatok tükrében.
A három szervezet szerint az egyoldalú drogellenes „hajtóvadászat” nem helyettesítheti a szakmával közösen kialakított és végrehajtott átfogó nemzeti drogstratégiát. Ez egyfajta szakmai válasznak tekinthető a 2025 március óta újfajta lendületet kapó drogpolitikára.
A szakma képviselői a drogstratégiákat négy pillérre osztották, ezek a megelőzés, kezelés/ellátás, ártalomcsökkentés és a kínálatcsökkentés. A felszólalók szerint hazánkban mindegyik elem fejlesztésre szorul, emellett eltolódott a hazai kormányzat tevékenysége csupán a kriminálpolitika alkalmazására, ami fenyegetettségalapúvá teszi a drogellenes fellépést.
A felszólalók közül Topolánszky Ákos, a Magyar Drogterápiás és Rehabilitációs Intézetek Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet azokra a pszichoaktív szerekre, amiket a magyar társadalom szeret fogyasztani, rendszerint állami támogatásban is részesülnek.
A hungarikumaink nagy része, a pálinka, a bor, de szóba hozta a kormány kocsmaprogramját is. Véleménye szerint nem csak nagy károkat szenved a magyar társadalom ezeknek a túlfogyasztásával, de egyértelműen politikai elemként használják fel őket.
A drogprevenciós szakember szerint kialakult az elmúlt időszakban egy új formája a drogfogyasztásnak a „szegregátumi drogfogyasztás”, ahova lehetetlen eljutni a szakembereknek. Az országnak emiatt „pszeudovalósággal foglalkozó” drogstratégiája van jelenleg.
A legtöbb szakmában dolgozó szerint a tényalapúság és az adatok használata lenne a szakma alapja, ennek ellenére ez mégsem valósul meg, többen elmondták a felszólalók közül, hogy nem érhetőek el hivatalos adatok a hazai drogfogyasztásról.
A kormányzat ellenséges retorikájának a szerhasználók ellen egyértelmű következménye, hogy a rejtőzködés miatt a kliensek nem kerülnek be az ellátásba. A rendszer működését nehezíti a felszólalók szerint, hogy a dolgozók megélhetése is egyre nehezebb, csak mellékállások vállalásával tudják eltartani magukat, a továbbképzések rendszere sem működik helytállóan. Nagy szükséget éreznek a szakemberek tehermentesítésére, anyagi és módszertani támogatására.
Sárosi Péter, a Drogriporter szerkesztője a véleménye szerint legelhanyagoltabb aspektusról, az ártalomcsökkentésről beszélt, aminek helyzetéről korábban egy tanulmányt is közzétett. Az ártalomcsökkentés során azokon a szerhasználókon segítenek, akik nem akarnak egyelőre leállni, de mégis javítani kell az életminőségüket.
Ide tartoznak a szerkesztő által említett tűcsere programok, amiket a fertőzések megelőzésére eszközöltek, viszont az ehhez hasonló programok finanszírozását teljesen leállították. A drogriporter szerint ártalomcsökkentés nélkül nem működik a többi pillér sem, hazánkban jelentős előrelépésekre és szakmai munkával összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség.
A felszólalók szerint Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos nyilatkozatai nem megbízhatóak, mivel az adatgyűjtés gyakorlatilag nem működik Magyarországon, az európai kutatásokban pedig negatív tendencia figyelhető meg, következtetésképpen a kormány nem a kutatásokra és adatokra alapozta az idén meghirdetett „hajtóvadászatot”, inkább a közvélemény-kutatások állhatnak a háttérben.
Borítókép: police.hu