Kiszolgáltatott települések: választás a „kényszerpropaganda” és leszakadás között

A kistelepülések vezetői sokszor csak egyetlen módon biztosíthatják a település, illetve saját politikai túlélésüket: ha igazodnak a kormányzati elvárásokhoz. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz) támogatásainak eloszlása azt mutatja: nem mindegy, milyen pártkötődésű valaki – és az sem, kinek az oldalán állt a választásokon.

Három olyan aprófalvas megyét választott ki a G7 gazdasági portál, ahol beazonosítható mintázat alapján kapnak, illetve nem kapnak támogatásokat a települések.

Somogy megye

Egy Somogy megyei fideszes polgármester úgy nyilatkozott a Népszavának: „Legszívesebben szembeköpném magam, hogy megcsináltam a videót” – utalva arra a kormányzati kampányra, amelyben Ukrajna EU-csatlakozása ellen buzdították a helyieket. A nyilatkozó szerint más lehetőség nem volt: ha nem működik együtt, települése elesik a támogatástól.

A G7 gazdasági szakportál kimutatásából kiderül, hogy a választáson a Fidesz jelöltjével szemben győzelmet arató polgármesterek által vezetett községek csoportjában a legalacsonyabb az egy lakosra jutó TOP Plusz-kifizetések átlaga a megyében. 

A kisebb településeken gyakran előfordul, hogy a Fidesz egy függetlennek mondott jelöltet támogat. Ez a független jelölt úgy tud „bevágódni”, ha például a kormánynak kedves közösségi média videókat oszt meg.

Nógrád megye

A politikai színezettel együtt járó forráskülönbségek Nógrádban még élesebbek:

• A független, de a Fidesz ellen nyertes települések: 90 ezer Ft/fő
• Kormánypárti vagy „kiegyező” vezetésű falvak: 180 ezer Ft/fő

A kivétel Vizslás község, itt a független polgármester, egy kormánypárti kampányvideóval nagyot kaszált: 280 ezer Ft/fő

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Itt különbségek nem annyira látványosak, mégis követik az országos mintát: a Fideszhez közelebb álló vezetők sikeresebbek a pályázatokon. Ráadásul itt politikai ambíciók is befolyásolták a helyi mozgásokat: Simon Miklós országgyűlési képviselő a saját pozíciójáért lobbizva aktivizálta a köréhez tartozó polgármestereket – akik meg is jelentek a kampányrendezvényeken. Itt, ha egy település polgármestere Fidesz tag, akkor nagyságrendileg 160 ezer Ft/ fő támogatásban részesül, míg egy független, aki fideszest vert meg a választáson, alig kap 120 ezer Ft/fő támogatást.

Ám a TOP Plusz-pénzek ma sok helyen nem fejlesztésekre, hanem a puszta működésre kellenek – különösen a kormányzati elvonások után. A Fidesz 2010 óta módszeresen építette le az önkormányzatok önállóságát, így a túlélés ára sokszor a politikai behódolás lett.

A területfejlesztés tehát nem pusztán gazdasági, hanem politikai eszközzé vált. Bár az országos pártok és a központi állam ráhatása a helyi politikára nem új jelenség, az utóbbi időben azonban jelentősen felgyorsult.