MNB-ügy: Másfél éven át próbálta visszaszerezni vagyonát az egyetem

Több mint 127 milliárd forintot próbált visszaszeretni a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány, miután az intézmény nem az egyetemi fejlesztésekre fordította az államtól kapott támogatást, hanem kölcsönként átadta az MNB-közeli Optima Zrt.-nek. A KecsUp-portál  birtokába jutott dokumentumok szerint bár a kötvények visszaváltására lett volna elvi lehetőség, azt a kettős ügynök szerepébe került kuratóriumi tagokkal lelassították.

A Neumann János Egyetem fenntartására létrehozott alapítvány 2020 és 2021 között 144 milliárd forint közpénzt kapott fejlesztési célokra, ebből 127,5 milliárdot azonnal tovább is adott az Optima Befektetési Zrt.-nek kötvényvásárlás formájában. Bár a konstrukció papíron lehetőséget adott a gyors visszaváltásra – 8 és 90 napos határidőkkel –, az Optima a pénzt jórészt nehezen mozdítható ingatlanvagyonba fektette, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve a visszafizetést.

Ez az ingatlanvagyon a teljes MNB-alapítványi hálózat veszte: a befektetések, az ingatlanportfólió jelentősen vesztettek értékükből, így a magántőkévé aanzsált közpénz jelentős része elpárolgott, ellehetetlenítve az alapítványok további működését. Így maradt hoppon a NJEA is.

A KecsUp- portál szerint a kuratórium és az alapítvány felügyelőbizottsága már 2023-ban jelezte: a „visszaváltható” kötvények mögött piaci kockázat húzódik, a pénz bármikor elúszhat. Az Optima, hogy mégse ne kelljen gyorsan visszafizetnie a hitelt, azt javasolta, hogy szüntessék meg a visszaváltási opciót – amivel akár 2031-ig tarthatták volna maguknál az állami forrást. Az ügyet felügyelő testületek azonban ezt nem fogadták el, és 2024 januárjában végül kezdeményezték a kötvények visszaváltását.

Isztambuli repülőtérről szavaztak a milliárdok sorsáról

A visszaváltásról szóló döntést meglepő módon az isztambuli repülőtérről, egy online ülésen hozta meg a felügyelőbizottság.

Ekkor Bánkuty Tamás, az Optima anyaszervezetét (PADME) is irányító igazgató, egyben a kecskeméti egyetemi alapítvány kuratóriumi tagja azt javasolta, hogy 10 éves időintervallum végéig maradjon a pénz az Optimánál.

Ezt végól nem fogadták el, ekkor már Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere is a visszaváltás mellett szavazott. Bár a döntés megszületett, pénz nem érkezett vissza – az Optima közölte, hogy az eszközök illikvidek, hiszen igatlanban állnak.
Ezután hosszas tárgyalások kezdődtek az Optima és az alapítvány között, ahol több olyan kontrukció is asztalra került, hogy egyes vagyonokat átadjanak az egyetemi alapítványnak, de azok szintén nem likvid források voltak, így nem tudták volna az egyetem fejlesztésére fordítani, ahogy az kötelességük lett volna.

Az ÁSZ közbelép

Időközben az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított az ügyben, és jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy céges részesedésekkel rendezzék az állami pénz visszafizetését. Az alapítvány és az Optima tárgyalásai ezzel újabb korlátba ütköztek. Eközben a döntések egy része titkosítva maradt: az isztambuli ülésről például csak részleges jegyzőkönyv érhető el, így továbbra sem világos, pontosan kik, milyen megfontolásból döntöttek a milliárdok sorsáról.